2011. július 15., péntek

Néha a legváratlanabb helyről érkezik...

... a segítség (vagy annak felajánlása). Az ember nem is gondolná (pláne ha elszokott tőle, hogy van más alternatíva is), hogy néha tényleg a lehető legváratlanabb ötletekkel tudják emberek felvidítani. Közismert, hogy sajnos nem sok ember van, akire rá tudjuk bízni Bencét, kapunk időnként 1-1 felajánlást, de mivel Bence alig ismeri a felajánlót, ezért nem igazán éltünk vele (de persze ezek is sokat jelentenek nekünk és nagyon köszönjük őket!). Most viszont egy olyan ember tett számunkra nagy lelkű felajánlást Bence felügyelete terén, akire legkevésbé sem számítottunk. Bevallom, hogy igen nehéz visszautasítani, mert szinte tökéletes megoldás lenne, már-már hihetetlen hogy ilyet kaptunk. Nagyon boldog vagyok, mert még ha nem is tudunk élni a kínálkozó lehetőséggel (még Apával meg kell tárgyalnunk, mert picit messze van), azért van egy olyan ismerős, akiről tudjuk hogy alkalmanként számíthatunk rá... És éppen ez az, ami az ember lelkének jót tesz!

Ne legyen előitélete senkinek!

Eddig ehhez tartottam magam. Igyekeztem nem a bőrszín alapján ítélni, de még a családi felmenőket is figyelmen kívül hagytam, mondván mindenki külön egyéniség, sok múlik a nevelésen.
Azt kell hogy mondjam egyre inkább az az érzésem, hogy egyes kisebbségi emberek igyekszenek mindent megtenni azért, hogy az előítéleteknek igenis legyen alapja.
Tegnap olyan gusztustalan dolgot tettek némely kisebbség példányai (konkrétan 3), hogy felfordult tőle a gyomrom. Nyilván a saját érdekeiket nézik és legkevésbé sem számít, hogy ehhez hazudni is kell. Az a szörnyű, hogy nem képesek vállalni a saját hülyeségüket, hogy nem képesek felvállalni, hogy jaj bocs, ezt most én toltam el. Nézzük miről is van szó:
Tegnap Apa ki akart hajtani az autójával az M3-as bevezető szakaszára. Ahogy kell be is állt az útra, de egy személyautó beállt mellé, amit persze ő nem vett észre (nem is számított rá, hiszen ott elvileg egy autó hajt ki az M3-ra), így elinduláskor ledarálták egymás oldalát. A másik autó sofőrje nem ismerte el a hibáját, szerinte két sáv van ott, így Apa rendőrt hívott. Amíg várták a rendőr kiérkezését, addig a másik autó sofőrje megmondta Apának, hogy neki van két tanúja, hogy ő volt ott előbb és Apa állt be mellé... Na fakk... Lehet találgatni milyen kisebbséghez tartozik a 3 srác! Rendőr kiérkezett, lemérték az utat, 8m, így akár két sávos is lehet! Szerintük Apa a hibás, mert jobbra tarts van :( Apa meg hiába is próbálná védeni magát, hogy ő volt ott előbb és beálltak mellé, ha 3an ennek az ellenkezőjét fogják állítani. Ha nem ismeri el, hogy így volt, akkor mehet a bíróságra, fizethet egy vagyont és őt fogják meghurcolni. Mellé még fizetheti a büntetést, hiszen rendőrt hívott, lesz ennek következménye + fizetheti a Casco önrészt is...
Aláírom, ha valóban apa hibás, akkor vállalja a felelősséget, nem szokásunk kibújni alóla, de gusztustalannak tartom, hogy emberek képesek hazudni, csak hogy ne neki kelljen szembenéznie az igazságszolgáltatással... És akkor most merje mondani nekem vki, hogy ne legyek előítélettel teli!!!

2011. július 14., csütörtök

Fáj vagy nem fáj?

Csak nézek ki a fejemből és nem értem. A szitu a következő:
Bence imádja a Mebucaint. Ha beteg volt, naponta 3xfél tabit elszopogatott/elrágott, de volt hogy csak úgy is jött és kért "szopogatóst". Ilyenkor vagy a Homeogene 9-t nyomtuk a kezébe vagy egy fél narancsos Mebucaint... Ma reggel közölte az Apjával, hogy fáj a torka kér szopogatóst (már nagyon rég óta nem mondta, hogy fáj valamije, így gyanús volt, hogy igaz). Mivel tegnap folyt picit az orra, kezdtem kétségbe esni, hogy na ismét egy megfázás, remélem nem lesz nagyobb baja, irány a bölcsi amíg jól van, de azért megkapta, amit kért...
Ennek fényében ma mikor mentem érte a bölcsibe, akkor alaposan kikérdeztem a gondozónénit, hogy hogy evett Bence, mert ugye nála nem evéssel kezdődik minden betegség. Gondozónéni el is mesélte, hogy ismét hatalmasat ebédelt (repetázott!), uzsonnát sem röstellt kérni még, majd nevetve mesélte tovább hogy mikor elfordult a saját uzsija mellől egy másik gyereket tisztába tenni, akkor Bence szépen leült oda és elkezdte megenni a g.néni uzsiját... :D Döbbent fejjel jöttem haza, majd gyerek kinyittatja velem a hűtőt (le akarta csekkolni Apa tortáját) és közli, hogy ő Kefirt akar enni zsemlével. És így is tett... Fél flakon kefir + fél zsemle lecsúszott még a bőséges uzsi után! Akkor most ismét felteszem a kérdést: fáj neki vagy nem fáj? :D

10...

10 éve együtt Apával... 


[Ennek örömére csinálok neki oroszkrém tortát, mert nagyon szereti. Kéretik drukkolni, hogy legalább ehető legyen, mert még sosem csináltam és egyébként sem vagyok egy konyhatündér ;) Az 5 puttonyos Aszu is már a hűtőben várja, hogy együtt legyen a család ;) ]

2011. július 11., hétfő

Aki tud... (Na, az nem én vagyok :) )

Én olyan, de olyan büszke vagyok a fiamra :) Állítólag nem sírt, sőt egész jól elvolt, jókat evett és ivott, nem volt vele semmi, de semmi probléma. Amikor mentem érte, meglestem a kerítéstől, és teljes lelki nyugalommal mentem be érte, mert láttam rajta, hogy minden rendben. Ha így fogja fogadni az ovit is, akkor nem lesz ezzel gond. Álmomban sem gondoltam, hogy ennyire simán fog menni, bár lehet a java még hátra van és később jön majd a neheze. Minden esetre Bence kapott egy kis rendőrautót és egy adag fagyit hazafelé :) Igazán megérdemelte!

Új bölcsi...

Bence ügyeletes bölcsiben...

Iszonyatosan érzem magam, sírógörcs határán állok... Hosszú lesz ez a pár óra :( A szerencse, hogy ott van most abban a csoportban egy gondozónéni, akit ismer a régi bölcsiből (bár ő csak egy hétig lesz). Ő tudja istápolni... A régi gondozónénink egyik ismerőse is ott dolgozik, megkérte hogy Bencét picit jobban figyelje, szeretgesse (direkt abba a csoportba tették). Ettől még a reggeli elválás nagyon nehezen ment és tényleg nem kellett sok hozzá, hogy bőgve mondjam ki: Gyere inkább hazamegyünk... Mondogatta Nekem, hogy "Anya, gyeje autókázzunk" :(

Nagyon emlékeztet ez a szitu a majd 2 évvel ezelőttire. El kéne magam foglalnom valamivel, de csak Bencén jár az agyam... Mit érezhet egy vad idegen helyen, majdnem csak vad idegen gyerekek között? Mit érezhet, hogy Anya ott hagyta egy ilyen helyen? Nincs ő ehhez hozzászokva :( Meghagytam, hogy hívjanak nyugodtan, ha délben nem akar elaludni, szaladok érte, úgy intéztem a napom... Ettől még baromi nehéz :( Két hét a minimum, amit ott kell töltenie. A 3. hetet meg tudom oldani, hogy itthon legyen velem, bár a hétfői dokizást nem szívesen csinálnám végig vele, de ha nagyon nem fog bejönni neki ez az új bölcsi, akkor inkább velem dekkoljon a váróban.

(És igen, Apának volt igaza ismét! Ha rajtam múlna, mennék máris a gyerekért és nem is engedném vissza! Még tartom magam... )

2011. július 10., vasárnap

Bence és a beszéd...

Csak egy kicsit értem félre Bence egyébként félreérthetetlen mondatait :) Szégyenlem is magam rendesen, de mentségem is van azért, többnyire ez persze a kóma...
Ma reggel döbbentem rá, hogy jobban kéne figyelnem arra, amit Bence mond és nem csak figyelni, hanem meg is érteni! Na ez utóbbival van problémám. Éjjel átsétált Bence ismét, majd én ahogy szoktam visszakísértem, betakartam, puszi, baj van?, stb. kérdések, melyekre választ nem igazán kaptam. Aztán ma reggel kérdezi Apa, hogy jól hallotta-e, hogy Bence azzal jött át éjjel, hogy neki pisilnie kell. Mi vaaaan? Néztem rá bután, aztán végig gondolva rájöttem, hogy ahha. Homlokomra csaptam és elszégyelltem magam. Valóban mondott valamit Bence, mikor belépett a szobánkba, de én már hiába kérdeztem, hogy mit szeretne nem árulta el. Na remek, akkor ezzel el is intéztem, hogy a gyerek ne szokjon le a pelenkáról :(

Aztán reggel egyszer csak Bence elindult a wc felé. Pelus még rajta, gondoltam na majd most helyre hozom, amit az éjjel eltoltam. Belépünk, előkészülünk, majd veszem le Bencéről a pisis pelust. Közben Bence mondja, hogy kaki-kaki-kaki én meg bólogatok, hogy igen, Apa és Anya is már volt (azt hittem az illatosító miatt mondja)... Aztán amikor bontom ki a pelust, már esik is le, hogy miről van szó. Hát a szentem a pelusba kakilt és attól akart megszabadulni. Erre is van természetesen mentségem: Bence jó pár hónapja este intézi a nagy dolgot (csak akkor van rajta pelus), fel sem merült bennem, hogy a tegnap esti produktum után ma reggel is számíthatok rá, illetve a reggeli kávémon sem voltam még túl.

Egyébként meg a védőnő félelme teljesen alaptalan, miszerint Bence nem beszél érthetően. Nagyon szépen tud már 3-4-5 szavas mondatokat mondani, van hogy csak lesünk, mert lényegében jól mondta a mondandóját, max csak a ragozással vannak még problémái. Tegnap előtt pl teljesen tisztán és érthetően elmondta a játszótéren, hogy "Apa hazamegy kipakol táska hűtőbe"... Elő szoktuk venni a régi könyveket, amikbe csak képek vannak egyszavas feliratokkal (pl. szék, ajtó, csengő), és ma már nem csak elmondja, hogy mit lát a képen, hanem kommentárt is fűz hozzá, pl. amikor meglátja a fűnyírót, elmondja hogy Apa azzal szokta nyírni a füvet a Papánál... A látott zöldségekre és gyümölcsökre is szokta mondani, hogy szereti-e illetve hogy mit szoktam velük csinálni (citromból ugye teát vagy sütibe teszem, karfiolból pl. levest)... Szerintem nagyon szépen halad a beszéddel, már csak azon agyalok hogy pl a hallás vizsgálatot és a látás vizsgálatot hogyan fogjuk megejteni, mert hogy együtt működni nem akar még mindig, az tuti :(