Volt stresszelés, hogy nehogy elkapjuk a tesóméktól a hasmenős-hányós vírust, amivel a kicsi Léna kórházba is került. Hát az a pár nap, amíg vártuk, hogy kijön-e bármelyikünkön, nem kívánom senkinek. Bencét nem annyira féltettem, mert ő már elég nagy ahhoz, hogy megértse, innia kell. Katát viszont nagyon féltettem, hiszen még mindig éppen hogy elég a tejem, hozzátáplálást mereven elutasítja, üvegből pedig nem kellett neki semmi. Nála biztosra vehettük, hogy ha elkapja, akkor kórház lesz belőle. Szerencsére nagy mázlink volt és mi kimaradtunk ebből, hétvégén nem is tudtunk menni a szüleimhez, mert még mindig volt aki nem volt egészen jól. Sajnos még mindig nem nyugodhatunk meg teljesen, mert Apa munkahelyén is volt egy hasonló betegséggel megáldott kolléganő, így várjuk, hogy lesz-e Apának vagy bárki másnak tünete. No és persze az oviban is tombol a calici, úgyhogy most egy picit azért izgulunk még.
Bence néha nagyon meg tud lepni. Múlt pénteken nem volt ovi, így itthon voltunk hármasban. Persze kóstolgatott a gyerek, így egyszer még büntibe is be kellett küldjem. Utána pedig olyan édes volt, odament Katához, vitte neki a játékokat, bohóckodott neki, puszit adott (nem kellett kérni, önállóan tette!), simogatta a buksiját. Íme az eredmény:
Na ilyenkor azért elérzékenyülök egy picikét :)
Mivel eddig nem igen foglalkozott a kistesóval, így ez nekem most nagy élmény volt :) Jó lenne, ha többször láthatnék ilyet ;)
Kata egyre ügyesebb, bár a forgolódás még nem akar menni, de azért látszik rajta, hogy már nem sok kell hozzá és megfordul egyedül. Az ágyában remekül tud már előre, hátra vagy valamelyik oldalra menni, volt hogy a rácsok közül kellett kiszednem, mert beszorult a keze, de olyat is láttam, hogy a zenélő forgót tapogatta vagy a lámpáját ütögette :D
Mint említettem a hozzátáplálással még sehogy sem állunk, egyszerűen nem kell, amit neki csinálok. Igen, csak azt szabotálja el, ami bébiétel. Az én kenyeremre nyitja a száját, de anya krumplipüréje is jobban ízlik neki, mint a sajátja. Emiatt rengeteg étele landol a kukában, bármilyen trükkel is próbálkozom, amint meglátja a kanálkáját, már szájzárat is kap. Az én villámról jobban elfogadja az ételt, de amint megérzi, hogy bébiétel van rajta, köpi is ki :) A múltkor kóstolta már a sárgarépát, finom édes volt, hát az is határeset, mert 30ml-t ugyan megevett, de nem igazán tátogott hozzá, nekem kellett csellel bevenni a végvonalakat :D Aztán persze rájött, hogy mire megy ki a játék és szájzár bekapcsolt ;) Bezzeg a tegnapi krumplipürémre nem kellett trükközni! De a tegnap előtt esti narancs miatt sem kellett bohóckodni neki, hogy nyissa a száját.
Már imád flakonokkal játszani, szereti csapkodni az asztalt, a tükröt. Hangosan kacag, amikor meglátja a másik babát a tükörben :D
Holnap délelőtt lesz az 5hós mérése, nagyon kíváncsi vagyok, mert az elmúlt napokban igencsak sokat szenvedtünk az evéssel.
