Túl vagyunk ezen is... Nem mondanám, hogy egyszerű volt, de szerencsére Apa is ott tudott lenni, így azért könnyebb volt. Két gyerek, két személyi... előttünk szintén, na de ők nem voltak egyszerűek. Ezt akkor sejtettük, amikor az ügyintéző láttunkra összecsapta a két kezét, hogy jaj de jó gyerekeink vannak :D Tény, hogy végül Kata is és Bence is nagyon ügyes volt, kicsit várakozni is kellett ez volt a nehezebb, bevallom azért arra számítottam, hogy majd Bencét a csillárról kell leszedni unalmában :) Nála ez lett volna a minimum. Fél óra alatt végeztünk mindennel, gyerekek csodás fotót produkáltak, még rajzoltak is.
Utána jelenésünk volt az idei utolsó tornára a NevTanban. Azért ez arcul ütött... És most ismét jön 3 hét szünet. A tendencia eddig: 3 hét foglalkozás, 3 hét szünet, 2 hét foglalkozás, 3 hét szünet :( Nem tudom így nyárra hogyan fogunk eredményt elérni. Nekem jövőre nem lesz lehetőségem munka mellett szerda délben elvinni a gyereket a tanácsadóba a foglalkozásra... Azért ez egy kicsit aggaszt.
Kata bari elleni oltását is megkapta tegnap. Mértük is ruhástul, pelenkástul volt 9 810gramm és 80centi. Ha leszámítjuk a ruhát, jó ha 100gramm hízást sikerült produkálnia az elmúlt 1 hónapban :( 12 foga van kint, no és persze megint jön egy foga, jó eséllyel emiatt nem eszik ismét... Áh, már nem is agyalok ezen :D
Nézzük a 15 hós napirendjét...
Reggel kb. 8 - fél 9 körül kel, beszipkáz 150 tápit, délelőtt vásárolunk vagy ha pocsék idő van, mint mostanában, akkor itthon próbáljuk egymást szórakoztatni. Délelőtt eszeget egy kis kekszet, kifli csücsköt, almát, de nem igazán nevezném reggelinek. Ebédelünk délben (mostanában madárnyi mennyiséget), többnyire azt eszi amit én. Fél 1 körül tente van a kisasszonynak, kb. másfél - 2 órára, aztán uzsizunk joghurtot, gyümölcsöt, kekszet, mikor mit. Elmegyünk Bencéért, út közben is eszik pár falatot, ha kevés volt az uzsi. 6 körül jön egy kis hiszti, hogy fáradt, de 7 körülre túlpörög. Vacsizunk, kenyérkét, felvágottal, sajttal, rendszerint paprikával, aztán joghurt, Adventi csoki, majd pancsi, Bencézés, este 9kor ismét tápi kb. 150-200 mikor mennyi. Ekkor tesszük le aludni, 2-4 között kel enni, akkor már azért 200-220 tápi is lecsúszik félkómában.
Ha korán kel (8 előtt), akkor még délelőtt alszik egy fél órát - órát, délután pedig picit később fekszik le aludni, akkor is 1 órácskát kb. Hétvégén, szombaton Papáéknál ez mind borul, 3x alszik fél órát (vagy 2x), estére szintén túl pörög, úgy kell 9kor lelőni.
Stabilan megy, táncizik, szinte már szaladva incselkedik, hogy kergessük :) Ha énekelünk, már nagyjából tudja utánozni a hanglejtést, mindenki Annya, legyen szó Apáról vagy Gabiról, Papáról :) Szeret itthon divatozni, mindent magára akar venni, szoknyácskát emelgeti, mutogatja, cipőket hozza, hogy adjuk rá :D A szőlőzsíromat előszeretettel ujjazza ki a tokjából, úgy látom ízlik neki :D Mindig mindent meg kell néznie, amit csinálok legyen az főzés vagy a "kis helységben" ücsörgés. Iszonyatosan jó kézügyessége van már most! Minden felcsipeget a földről, képes a legkisebb lyukba is bedugni a talált szöszöket. Még mindig csak elvétve vesz a szájába nem odaillő dolgokat. Etetőszéket már kiszanáltuk, nem hajlandó beleülni, egy karfás székben szeret enni, ahogy Bence. Ha fáradt, megy a szobájába és hangos Annyaaa kiabálással jelzi, hogy aludni szeretne.
Bencéről is pár szó:
Már sok mindent meg lehet vele beszélni, de még mindig nem érdekli ha rászólunk :( Szemmel láthatóan nem akar szót fogadni, van hogy csak az esti pancsi miatt van vita, de legtöbbször Kata piszkálása miatt van megdorgálva. Most rossz passzban lehet, mert az oviban is panaszkodnak a viselkedésére, ellöki a csoporttársait, szétrombolja az épített hóembert. Aztán persze elmondja, hogy nem szabad... Itthon is ez van, egyszerűen nem tudok mást tenni, mint túlélésre játszani. Ha mindenért büntibe menne, sztem egész nap ott ülhetne. Már annyira hiányzik, hogy meséljen az oviról, hogy kivel játszott, mit evett, ízlett-e neki. Hogy elmondja kik a barátai, voltak-e udvaron, bántották-e vagy ő bántott valakit, stb.
Egyébként már a fodrásszal is nagyjából megbékélt, mondogatja, hogy megnőtt a haja, el kell menni levágatni Zsuzsi nénihez. Hát meglátjuk, ha nem felejteném el, kérnék időpontot neki és Apának...
A kirakósokat pillanatok alatt összerakja, a szerelhető autókat percek alatt szedi szét és szereli össze. Ami érdekli, ahhoz van esze, de türelme még néha ahhoz sincs. Ha valami nem megy elsőre hisztizik, nem segítséget kér vagy újra megpróbálja. Van hogy nem is próbálja meg megcsinálni, egyből hozza hozzánk :( Nem tudom hogyan lehetne ezen javítani, próbálunk vele játszani, sikerélményt adni neki, hogy valamit kis segítséggel meg tud csinálni. Ha fejébe vette, hogy nem megy neki, akkor balhé van, ha nem csináljuk meg helyette (pedig azért nem csinálunk ám meg mindent helyette...). Ilyen pl. a kabát vagy csizma felvétel. Oviban simán megy, itthon meg persze nem tud egyedül elkezdeni öltözni. Ha pedig határozott vagyok és megvárom hogy egyedül öltözzék fel, akkor kb. negyed óra tömény üvöltés és tessék-lássék bénázás a részéről a jutalmam. Nekem ehhez gyakran nincs türelmem, Apától meg nem várhatom el reggel, hogy hagyja a gyereket tombolni, egyedül öltözni. Úgy érzem, amikor mégis próbálkozom egyedül öltözésre rávenni és megmutatni neki, hogy látod egyedül is megy, a sok hisztizése miatt úgy érzem mintha büntetném őt... Pedig nyilván nem, csak...
Elkezdte az esti lefekvésnél keresni a kifogásokat. Van ez a ScoobyDoo vagy mi, amit néha megnéz, mert elfelejtjük átkapcsolni a tévét, azóta mindenhol szellemet lát :D Persze nem fél tőle, csak megjegyzi, mondogatja, hogy szellem... Ha hétvégén nem kapcsolunk időben pl. egy Bud Spencer filmről máshova, akkor már utánozza, csapkod, verekszik... Ebből is látszik, hogy mennyire ráragadnak ezek a dolgok, ezért is figyelünk arra, hogy mit néz és mennyit.
Szóval vannak még csiszolandó dolgok, mindig jönnek új dolgok, amikkel meg kell küzdenünk. De már legalább nincs gond azzal, hogy esetleg lelép a járdáról az úttestre. Emlékszem tavaly még ez volt nagy problémánk...
