Újabb szösszenet :)...

Ebéd a bölcsiben. Bence meglátja, hogy tálalva van, teszik a nyakába az előkét, kapja a kis pohárkáját vízzel, majd egyszer csak felkiált: "kajaaaa". :D Nem tudom, hol hallotta, mert itthon nem használunk ilyen szót (sem), max kajcsi-t mondunk, de ha Bencét hívjuk enni, akkor hamm vagy reggeli/ebéd/vacsora, esetleg az étel megnevezése... Szerintem vmit félreérthettek, minden esetre megmosolyogtatott.
Mondhatott akár golyót is, mert minden tányérra, amit elé teszek, nyitott tenyérrel és nyújtott ujjakkal ráteszi a kezét és mondja, hogy "golyóóó". Mindegy, hogy nem az van benne, mert pl. egy bögréről van szó, amiben tea van vagy lehet egy pohár, amiben víz. (A reggeli golyóját vagy műzlijét gyakran teszem bögrébe, mert azt jobban meg tudom fogni, így nehezebben tudja kiütni a kezemből az ételt a nagy hadonászásban, mint egy tányérból. Gondolom innen a beazonosítás ;) )
Gyanítjuk, hogy a bölcsiben sok szót tanult és fog még megtanulni, mert van még mindig "adide". Nehéz megértetni vele, hogy inkább kéremszépen legyen (vagy inkább kérem, bár ezt sem szeretem)...

"Miez?"...

Bence ismét belelendült a beszédbe, méghozzá igen látványosan. Tegnap reggel szóltam Éva néninek, hogy ne lepődjenek meg rajta... Ennek ellenére délután úgy vártak, hogy hihetetlen, hogy másfél hét alatt mennyit fejlődött :D Mindent mond mások után meglepően érthetően. Sőt, visszakérdez :) Tegnap ebéd közben kézzel belenyúlt a tányérba, ezért szóltak neki, hogy Bence, ne nyúlj a tányérba kézzel! Erre ő: "mié?" Mutogat tárgyakat és megkérdezi: "miez?". Mindenre egy hatalmas "nem" a válasz :) Még a fejével is nyomatékosítja a kijelentését :D
Elkészült a bölcsiben készített videó is. Hát valami fergetegesek a gyerekek! Táncolnak kollektíve, édesen játszanak együtt, mondókáznak, ebéd előtt önálló kézmosás, majd kéztörlés és fésülködés van. Meg kell őket zabálni, ahogy beállnak a tükör elé és a fésűvel próbálnak megfésülködni. Még azok is, akiknek oly kevés vagy rövid hajuk van, mint Bencének :D Ebéd közben pedig mindegyik gyerek nagyon szépen eszik, nyugton ülnek és lapátolják az ételt a szájukba. Még a legkisebbek is! Hát én szeretnék ilyet itthon is látni, mert valljuk be, Bence itthon igencsak disznómód eszik :D Nem tudom, hogy a bölcsiben hogy csinálták, de tudni akarom a titkát :) Aztán pedig láthatjuk a videón, ahogy alszanak a gyerekek, némelyik nyitott szájjal, mások kezüket a fejük mellé téve. Örülök, hogy rendeltünk ebből a videóból, mert jó nézni, hogy milyen tartalmasan töltik a napjaikat. Időnként el is szégyelltem magam a videót nézve, hogy itthon is többet kellene foglalkozni vele, vagy hogy nagyobb tér kéne neki és akkor remekül ellenne (de ez ugye nem rajtunk múlik). Most hogy Após kórházban van és szabad a nagyszoba, határozottan jobban elvan Bence itthon. Kevesebb a hiszti, hogy nem tud magával mit kezdeni. A videót pedig elvisszük a családnak is, mert igazán jól sikerült :D

Ki érti ezt?

Gyerek étvágya kezd visszatérni, az enyém meg momentán leépül. Fene sem érti ezt... Mindegy, ha ez az ára, akkor legyen... Egyébként még stabilan 56 felett...

Vagyunk...

Köszönöm a tegnapi bíztatásokat. Mára valahogy teljes lelkinyugalom szállt meg, ha Bence evéséről van szó. Nem idegeskedem rajta, megkínálom max nem kér. 10 körül megevett pár falat kiflit majd kért narancsot. Délben pedig megkérdeztem tőle, hogy kér-e enni, és már szaladt is a székhez, mászott fel :) Evett szinte normál adagot, kapott utána túrórudit (próbálta kimondani: "kojojojokuli" :D ), abból egy felet evett csak, szóval jól lakott :D
Adok neki jó pár homeós gyógyszert, többek közt homeogene 9-et is, mivel a doki szerint picit piros volt a torka. Eddig feloldottam neki vízben, de gondoltam megnézem, hogy mit csinál, ha a szájába adom. Árgus szemekkel figyeltem, ugrásra készen, ha esetleg olyan történne. De nem történt! Szépen elszopogatta! A többi golyóval nem vagyok ilyen bátor, de ez egy nagyobbacska tabletta a többi homeós golyóhoz képest. Irtó büszke voltam / vagyok rá :)
Apósom kórházban, tegnap kérte, hogy szóljak az orvosának, jöjjön ki nézze meg őt. A doki régebbi ígéretéhez híven egy kórházi beutalóval jelent meg, ellentmondást nem tűrve mondta Papának, hogy ez nem játék, eljött az ideje a kivizsgálásnak. Örülök, hogy végre rászánta magát, remélem gyógyultan jön haza. Hülyén hangzik, de most nagyon jól jött, hogy ketten vagyunk itthon Bencével. Azt csinálunk, amit akarunk, akkor jön megy, labdázik, játszik a zenélő játékával, amikor csak akar, nem kell tekintettel lenni arra, hogy Papa pl. alszik. Kevésbé nyűgös is most talán Bence.
Tegnap este, úgy 9 felé, amikor már tessékeltük a Nagyfiút az ágyába, akkor ő odament a Papa szobájához, megállt a küszöbön, benyúlt az ajtón az egyik kezével és bőszen integetve mondta neki, hogy "ia papa" :D Aztán meglátta az apját, hogy elindult érte és már rohant is be a Papa szobájába, hogy ő jól elbújik ott :D
Most pedig enyhe célzással huzatja állandóan fel a kezére a kesztyűit... Hmm, lehet hogy sétálni kellene mennünk?
(Sétáról jut eszembe: szombaton levittük Bencét a játszótérre. Ahogy futkározott elkezdett köhögni. Az ott lévő szülők - teljesen jogosan - terelgették el a csemetéiket az enyémtől. Ekkor döntöttünk úgy Apával, hogy inkább eljövünk onnan. Nem volt kedvem magyarázkodni, hogy nem fertőz a gyerek... Meg aztán mondani bármit lehet. Ebből tanulva nem viszem most le egy darabig Bencét a játszóra.)
Közben Bence áttért a Thomas nézésre...
Megyek, folytatom a takarítást, mert amit Apósom itt hagyott a szobájában, az legkevésbé sem szemet gyönyörködtető :( Rengeteg mosni való van, fogalmam sincs, hogy hova teregetem ki pl. a pokrócokat...

Helyzetjelentés 5...

Alakul a Nagyfiú, bár vannak még enyhén szólva is fennakadások. Kevesebbet köhög, az orra is kevésbé folyik, teljesen láztalan, jó kedvű. De az evés... Illetve a nem evés. Pontosan 8 napja nem eszik. Az első 5-6 napban hagytam. Sokat köhögött, betudtam ennek az étvágytalanságát. Próbáltam adni neki nagyából étkezési időben rendes ételt. Mindig elutasítás volt a vége, de nem erőltettem. Kapott helyette rágcsát, amit megevett. Volt a palettán kölesgolyó, sós keksz, kakaós gabonagolyó. Ezeket ette. Úgy voltam vele, majd ha jobban lesz, akkor eszik. De persze nem. Aztán meguntam, elkezdtem erőltetni. Az első falatokat hisztizve, de megette, aztán viszont rákapott és evett egy keveset már magától. Ez tartott 1 napig. Aztán már nem akart enni pár falat unszolása után sem. Szombaton már odáig jutottunk, hogy le kellett fogni, hogy egyen. Apa lefogta, én a szájába tettem az ételt, amit hisztizve, de megevett. Egész nap így evett csak. Most is így eszik. barátnőm itt járt szombaton és látta hogy eszünk. Szerinte túl elfoglalt Bence, hogy egyen. Be kell lássam, igaza van. Fogalmam sincs, hogy tehetném számára ismét olyanná az étkezéseket, amilyenek voltak. Most ismét keksz és édesség szünet van. Csak akkor kap túrórudit, ha eszik, legalább egy fél adag ételt. iszonyatosan fárasztó, hiszen múlt héten fél óránként tunkolni kellett bele a folyadékot, lázas volt, muszáj volt. Kb óránként, 2 óránként orrot kellett neki szívni. az egész napom csak ezekről szólt, meg arról, hogy mikor milyen gyógyszert kell beletömni. Furcsának tűnhet, hogy ennyire erőszakos vagyok, de a tavaly nyári kórházban töltött pár nap után elhatároztam, hogy inkább így adagolom bele a folyadékot meg gyógyszert, mint hogy ismét kórház legyen. Tehát küzdünk, Bence ellenem én meg az ellen, hogy nem eszik. Nem tudom, mi a jó  megoldás :( Rossz érzés, hogy tömöm, akarata ellenére, úgy érzem, hogy csődöt mondtam, mind Anya... Persze próbáltam hagyni, hogy majd eszik, ha éhes vagy próbáltam több féle ételt elé tenni, próbáltam azt, hogy had egyen egyedül, hátha. Ettem, amikor neki is kellett volna, csináltam neki kedvenceket. Semmi sem jött be. Papától rendszeresen kunyizott kekszet. Az elején úgy voltam vele, hogy egye, legalább azt megeszi. Aztán egy idő után már csak a keksz kellett, na itt mondtam nemet.
Vannak azért jó dolgok is :) Ismét történt egy nagyobb ugrás beszéd téren. Észre vettük, hogy megért nagyából mindent, az más kérdés, hogy elengedi-e a füle mellett :D Egyik este a kakaó beszürcsölése után követelni kezdte magának Thomas-t. Erre Apa teljesen nyugodtan elmagyarázta Bencének, hogy Thomas elment aludni és Bencének is lassan mennie kell, aztán majd reggel lesz ismét Thomas. Bence erre fogta a cumiját és bement a szobájába, mondta is közben, hogy "tette". Néztünk mindketten nagyot :) Egyik nap kidobtuk ketten a kukába az elhasznált zsebkendőt, én nem vettem észre, hogy melléesett, de Bence szólt: "váj leese" :D (várj, lesett) Fogmosás, szintén egyik este. Apa mossa Bence fogait, Bence tiltakozik és mondja az Apjának: "haggyá apa" "ajjjaaaaaa" :D Sosem mondtuk még Apával egymásnak, hogy hagyjál, így valószínűleg a bölcsiben tanulhatta ezt is. Mint az "adide" szót is... Tegnap este telefonált az egyik játék telefonjával: "halo", kérdem tőle, kivel telefonál Bence? Jött is gyorsan a válasz "apáal" :D Ahha, értem :D Anno kaptunk egy bébihintát, Bence nem nagyon élvezte így használatlanul felkerült a szekrény tetejére. Várjuk a tulajdonosát, hogy elvigye... Mostanában Bence rákapott, gyakran jön valamelyikőnkhöz, hogy "itta becce". A formabedobó sütievő bödönkét is gyakran kéri, mutogat fel és mondja, hogy "bödö". Aztán, mikor levesszük a polcról, nagy boldogan leül és játszik vele. Vagy dobálja bele a formákat vagy nyomogatja a gombokat, a lényeg, hogy zenéljen, beszéljen. Ha zenél, akkor ülve rugózik az ágyon, sőt néha dúdol ő is, vagy próbálja énekelni a szöveget. Ha beszél, akkor mondja ő is: "tettő" (2), "tüti" (sütiforma), "öt" (5), "háom" (3), "kokka" (kocka), "kő" (kőr), "fino" (finom), stb. Van hogy énekel a maciknak: "csi, csi kóka, va va luka" (csip csip csóka) vagy "itta pa li tta, égi una ki tatola, zsúúúsz" (hinta palinta). Van már "ia" (szia) és közben pápázik a kezével. Mondja ezt sokszor, mindegy, hogy éppen kell-e köszönni vagy sem. Tegnap a tévétől köszönt el, miután kiment a szobából :D Ha a Papához bemegy, akkor is néha köszön neki ;)