Történt ugyanis, hogy járunk úszni Csilla nénihez, neki pedig egyre több tanítványa lett, így szüksége volt valakire, aki megtanulja a HRG-t és átvesz tőle néhány gyereket. Elsőként egy lelkes fiatal gyógytornász néni jött, Bence nem nagyon tudott ráhangolódni, de 2-3 alkalom után visszavette Bencét Csilla néni, mert a helyettesítésre szánt kollegina elment. Jött a nyári szünet, el is felejtettük, Csilla néni ismét elkezdett foglalkozni Bencével, majd lebetegedett, így egy kollégája, Zoli bácsi vette át Bencét. Amikor nem kellett vízbe menni, Csilla néni bent volt és dolgozott a tanítványaival, csak sajnos vízbe nem tudott menni. Persze ezt Bence is látta, mondogatta is mindig, hogy miért nem Csilla nénihez megyünk. Nehéz volt elmagyarázni neki, hogy most nem lehet, de itt van Zoli bácsi, ő is aranyos, kedves. Az első 2 alkalom még összeszokással telt... Nem vontunk le nagy következtetéseket abból, hogy mennyire nem megy a munka. Aztán kezdett egyre szenvedősebb lenni a dolog. Az óra (30 percből 15) nagy része azzal telt, hogy Bencét a medence szélén kergette Zoli bácsi, vagy éppen a medence szélére ültetve igyekezett szót érteni vele. Ha a feladatokat akarták csinálni, Bence ordított, mint akit nyúznak. Szemmel láthatóan Bence nem tudta felvenni a fonalat Zoli bácsival, pedig ő aztán kitartó volt, mindent bevetett. Én már elmentem a medencétől, hogy ne zavarjam, oda álltam a medence széléhez, volt hogy Katicával bementünk a vízbe Bence mellé, hátha úgy könnyebben megy majd a munka, de olyan is volt, hogy csak egyedül odamentem és beültem a medencébe, hogy lássa ott vagyok. Volt szigor, volt zsarolás, volt fenyegetés, volt szeretgetés, sorolhatnám, tényleg mindent bevetettünk, de igazán nem is tudtak együtt dolgozni. Ma pedig amikor kijöttem a medence mellöl, el Bence látó teréből, akkor összetalálkoztunk Csilla nénivel, mondtam neki, hogy sztem ez nem fog menni, hiába minden igyekezetünk valahogy Zoli bácsival nem hajlandó együtt dolgozni Bence. Kész, feladom, ennyi volt részemről. Láthatta Csilla néni, hogy tényleg tanácstalan vagyok, mert átadta a tanítványát Zoli bácsinak és az óra második felét Bence Csilla nénivel csinálta végig. De egy szó nélkül! Betette a fejét a vízbe, ahogy kell, nem volt tiltakozás, mint Zoli bácsinál, hagyta, hogy Csilla néni húzza a vízben, szintén szó nélkül... Mintha egy egészen más gyerek lett volna ott akkor a medencében, mint aki az óra elején volt. Döbbenetes volt látni, hogy mennyire nagy változást okoz nála egy személycsere.
Mindig tanulunk valamit Bencéről. Én meg voltam róla győződve, hogy csak rossz napja van Bencének, azért nem megy az úszás... Erre tessék, elég volt visszakapnia Csilla nénit és minden ismét kerek lett.
