2013. augusztus 28., szerda

Bence...

Most nyár elején volt 5 éves, nyár közepén meg tudtuk végre csinálni a védőnővel a státusz vizsgálatot. 122centi, 23kiló, fejkörfogat és mellkörfogat is mérve lett, szeme, hallása szuper, nem téveszt színt és a feltett kérdésekre is remekül válaszolt (hány éves vagy, hogy hívják aput, anyut, tesót, stb.). Le voltam döbbenve, hogy mennyire jól sikerült megcsinálni mindent, ahhoz képest, hogy tavaly nem volt hajlandó együtt működni a méréseken kívül. Egyébként 30-31-es lába van, nem tudom mekkora lesz, de sztem ez hatalmas egy ekkora gyereknek :) 122-es ruhákat hord és ahogy elnézem már ezek is kicsik, lehet venni a nagyobbakat...
Védőnő is amondó, hogy Bence jövőre nem lesz iskolás. A kötelező felmérést meg kell csinálni a dokival is, még jó hogy az orvost megkérdeztem, hogy kell-e hozzá menni Bencével, amikor 5 éves lesz... Na mindegy, holnap ezt is elintézem.
Az előző posztban írt problémák sajnos többször is elég súlyosak voltak, így a nyár alatt. Pl. Domit lenyomta a víz alá, szerencse hogy éppen ott volt Papa... Kata alól kirántotta a kádban a csúszásgátlót, majd jót röhögött rajta. De a bringázás sem egy nagy élmény, ha főúton kell menni, mert rendszerint szólok neki, hogy ne lepje meg, hátulról egy autó/busz közeledik, vagy csak szólok neki, hogy menjen ki az út szélére, nehogy elüsse egy autó az út közepén tekerve, ekkor ő fogja magát és vagy satufékezik (én mögötte meg vagy ráhajtok vagy kikerülöm - aztán borulok) vagy kikormányoz az út közepére. Többször volt már olyan, hogy teker-teker, majd egyszer csak gondol egyet és befékez, én meg ha szerencsém van időben észreveszem és nem ütközünk... Itt is igaz sajna, hogy ha szólunk neki valamiért, akkor bedurcizik, megáll, hisztizik...
Kata meg megy utána, amit a bátyó csinál, azt neki is kell... Bence viszont féltékeny, nem ad neki oda semmit, simán ellöki, ha pl. odabújt Apához és a Kata is szeretne csatlakozni hozzájuk. Mondjuk ez odaviszsa megy, Kata is ellöki, ha éppen valakihez odabújt és Bence is szeretne csatlakozni. Mondom én, mindent leutánoz...
Hogy mit szeret csinálni? Biciklizni, legozni, autózni, homokban ülve markolóval homokozni, pancsizni, kirakózni, mondja már a verseket, énekel is ha úgy van kedve. Biciklit kinőtte, vennünk kell neki egy 20"-ost, de iszonyatosan drága :( Ha kapok végkielégítést, akkor majd abból veszünk egyet neki :)
Tervezzük a gyerekszobák átfestését, már mondogatjuk neki, hogy válasszon egy színt, mostanában ez a narancssárga (sztem csak szereti ezt a szót :D).
Majdnem mindent megeszik, mostanában jött el nála az a korszak, amikor is minden ételnél bepróbálkozik azzal a szöveggel, hogy ezt nem szeretem. Ennek ellenére 2-3 étel van, aminél látom rajta, hogy tényleg nem ízlik neki, ilyen pl a lecso. Rá nem jellemző módon, inkább nem eszik ebédet, nem lehet rávenni semmivel, hogy megegye. Képes volt helyette vajas kenyeret enni, csak lecsót ne kelljen. Öklendezett is tőle, pedig csak a nokedli volt a kanalán egy kis szafttal. Nem is értem, mert a paradicsomot szereti, a paprikát is megeszi, nokedlivel és virslivel sincs problémája... Na mindegy ez az egyik valóban nem szeretem étele, a másik pedig a hal. Ez mondjuk nem olyan vészes sztem, mert itt nincs öklendezés, egyszerűen csak leteszi pl. a rántott halat a tányérja szélére és közli, hogy ez neki nem ízlik, nem eszi meg. Viszont a konzerv halat képes elkunyizni az apjától... A harmadik és egyben majdhogynem utolsó nem szeretem étel a rántotta. Imádja a főtt tojást, de a rántottába beleszagolni sem hajlandó. Nem veszi a kanalat sem a szájába, hogy megkóstolja. Mivel annyira nem válogatós, nem is balhézok ezek miatt, most ilyen az ízlése, lehet pár év múlva más lesz. Azért ahhoz mindig ragaszkodom, hogy megkóstolja az ételt, anélkül nem mondhatja, hogy nem kell neki, nem ízlik neki. Főleg ha gombás az étel és látja, hogy van benne gomba, akkor nem akarja megenni, de ha apróra vágom a gombát és úgy főzöm meg pl. a gombalevest, akkor szó nélkül megeszi. A múltkor isteni finomra sikeredett az egyik tejszínes gombalevesem, persze nem akarta megenni, de aztán ragaszkodtam hozzá, hogy legalább megnyalja egy picit és kiderült, hogy ízlett neki, meg is ette az egészet, amit elé tettem :)
Szinte bármilyen tésztás étel jöhet elé a tányérba, most éppen húst eszik hússal, de vannak periodusok, amikor húst nem vesz a szájába (kivéve a felvágottat). A zöldségeket két pofára eszi, ha hagynám, csak azt enne. Igazi sajt mániás, akárcsak az apja :)

Íme Bence nyara képekben :) Ugye milyen "rossz" volt neki?

















Egy kis szusszanás egy tömény nyár után...

Ismét elkezdődött az ovi. Ez most nekem egy hatalmas fellélegzés. Persze ismét szarul éreztem magam amiatt, hogy még nincs szeptember, de én beadom a gyereket. Pedig kellett ám neki, iszonyatosan unatkozott itthon, hiába a sok program, a lehetőség szerinti majd mindennapos bringázás. Össze sem tudom számolni hány helyen voltunk, mennyi minden történt, Bence pedig szépen átváltozott kisördöggé, nem kicsit tépázva meg szülei idegeit. Már csak emiatt is nagyon vártuk az ovit, mert ott vannak barátai, tud kivel játszani, lefoglalja magát és nem azon igyekszik, hogy a húgát piszkálja lehetőség szerint úgy, hogy Katica sírjon is.
Nem írom le, hogy mik történtek, mert úgy sem tudom mind, hozok majd fotókat, de most lássuk, mi az amiben változásokat kell eszközölnünk.
Kata hamarosan kezdi a beszoktatást a bölcsibe (még 2 hét :( hogy elszaladt ez a két év :( :( ), emiatt muszáj kicsit a napirendünket átállítani úgy, vagy ahhoz hasonlóra, mint a bölcsiben van.  Főként a reggeli keléseket kell a hétköznapi rutinhoz átállítani, emiatt az esti fekvéseket is meg kell rendszabályozni (voltunk orvosnál, majd írok róla, de most annyit elöljáróban, hogy evés-alvásgondjaink vannak), ehhez persze az is kell, hogy rendesen egyen. Ehhez nem fűzök sok reményt, mert ha az elmúlt 1 évben ez nem sikerült, akkor az elkövetkezendő 2 hétben sem fog. De ezen is rajta vagyunk, küldözgetnek minket kivizsgálásra, remélem bölcsi kezdésre kiderül mi a baj, avagy hogy nincs semmi...
Voltunk ma bölcsiben E. néninél, Kata nem zavartatta magát, eljátszott ott mindennel. Ha egy gyerek sírt, akkor már szaladt is megvigasztalni :D Egyem meg olyan édes volt, még E. néni is csodálkozott ;) Csak maradjon ilyen az én lányom... Tegnap Bence bántotta, amiért Bencét alaposan leteremtette Apa, így hát Bence is sírni kezdett. Kata még pityergett, de ment oda Bencéhez és ölelte, simogatta, mondogatta neki, hogy "semmibaj nesijj" :) Hát na igen...
Bence büntetéseit is át kellett kicsit dolgozni, mert mindenre az volt a válasza, hogy nem, állandóan az övének kellett legyen az utolsó szó, mindenre amikor nem-et mondtunk már nyomta is fejhangon a hisztit, totálisan kikészített minket. Megkaptuk a családtól is, hogy neveletlen, nem lehet rászólni, kineveti a nagyszüleit, ha azok mondanak neki vmit (gyere el a kaputól, mert...). És igen, tudom, hogy ez nem helyén való, tudom hogy kell tenni ellene, de én nem tudok tekintélyt parancsolni, ehhez az adott embernek kell sztem tennie azzal pl. hogy ha beígér vmi büntetést, akkor azt be is tartja. Őszintén szólva tudom, hogy nehezen lehet szót érteni vele, de ez sztem nem (csak) nevelési probléma. Már ezernyi dolgot kipróbáltunk vele kapcsolatban, mindhiába. Egyszerűen nem érti meg, hogy mindennek következménye van, nem érez empátiát, nincs benne tisztelet. Mindig úgy megköveteltük, hogy köszönjön, hogy ne feleseljen, illemtudó legyen, ne verekedjen, stb. Szerintem nem tud mit kezdeni a hozzá intézett mondatokkal, egyszerűen nem érti meg őket. Csak annyi esik le neki belőle, hogy rászóltunk, mert ezt vagy azt nem szabad. El is mondja, hogy mit csinált rosszul, de két perc múlva újra elköveti. Szóval már nem büntetőszék van, hanem hidegvizes locsolás. Ha rászólunk és nem reagál másodszorra sem, akkor jön a víz... Ha hisztizik (nem sír valami miatt, hanem tömény hisztit vág le, mert türelmetlen), akkor locsolok. Furcsa lehet ez, ha egyszer nem érti, hogy miről van szó, akkor locsolással sem fogja megérteni, de így el lehet vonni a figyelmét az éppen végzett hadműveletről. Tényleg teljesen tanácstalanok vagyunk, hogy mit csináljunk vele, így nagyon reménykedünk abban, hogy szeptemberben az egy hetes megfigyelés alatt tudnak majd ajánlani valamit a szakemberek. Nagyon ránk férne már egy jó tanács vagy ötlet, amivel könnyebben kezelhető lenne Bence...
Rengeteg feladatlapot gyártottam neki, van egy füzetünk, abba rajzolgattam feladatokat, nyomtattam is rengeteget, már annyit sikerült elérni, hogy bár a ceruzát nem fogja jól, de tudja irányítani annyira, hogy pl. a sűrűn megrajzolt képeken nem húzza keresztül. Be tud karikázni és ki tud ikszelni képeket. Csináltunk logikai feladatokat is, melyik nem illik a sorba, mi hiányzik a képről. Előbbinél meg tudja mondani, hogy melyik a kakukktojás, de nem tudja megmondani, hogy miért (vagy csak nem tudja elmondani, kifejezni magát). Színezni, rajzolni nincs kedve, így azt nem erőltettem, de párszor előkerült az aszfaltkréta is, azzal is gyakoroltunk, firkálgattunk. Érdeklik a betűk, már felismer néhányat, ami lehet más hasonló korú gyereknél nem nagy kunszt, de nála igenis nagy szám. Az itatójukat már egy B és egy K betűvel jelölöm és szépen ki is tudja választani a sajátját.