2013. augusztus 28., szerda

Egy kis szusszanás egy tömény nyár után...

Ismét elkezdődött az ovi. Ez most nekem egy hatalmas fellélegzés. Persze ismét szarul éreztem magam amiatt, hogy még nincs szeptember, de én beadom a gyereket. Pedig kellett ám neki, iszonyatosan unatkozott itthon, hiába a sok program, a lehetőség szerinti majd mindennapos bringázás. Össze sem tudom számolni hány helyen voltunk, mennyi minden történt, Bence pedig szépen átváltozott kisördöggé, nem kicsit tépázva meg szülei idegeit. Már csak emiatt is nagyon vártuk az ovit, mert ott vannak barátai, tud kivel játszani, lefoglalja magát és nem azon igyekszik, hogy a húgát piszkálja lehetőség szerint úgy, hogy Katica sírjon is.
Nem írom le, hogy mik történtek, mert úgy sem tudom mind, hozok majd fotókat, de most lássuk, mi az amiben változásokat kell eszközölnünk.
Kata hamarosan kezdi a beszoktatást a bölcsibe (még 2 hét :( hogy elszaladt ez a két év :( :( ), emiatt muszáj kicsit a napirendünket átállítani úgy, vagy ahhoz hasonlóra, mint a bölcsiben van.  Főként a reggeli keléseket kell a hétköznapi rutinhoz átállítani, emiatt az esti fekvéseket is meg kell rendszabályozni (voltunk orvosnál, majd írok róla, de most annyit elöljáróban, hogy evés-alvásgondjaink vannak), ehhez persze az is kell, hogy rendesen egyen. Ehhez nem fűzök sok reményt, mert ha az elmúlt 1 évben ez nem sikerült, akkor az elkövetkezendő 2 hétben sem fog. De ezen is rajta vagyunk, küldözgetnek minket kivizsgálásra, remélem bölcsi kezdésre kiderül mi a baj, avagy hogy nincs semmi...
Voltunk ma bölcsiben E. néninél, Kata nem zavartatta magát, eljátszott ott mindennel. Ha egy gyerek sírt, akkor már szaladt is megvigasztalni :D Egyem meg olyan édes volt, még E. néni is csodálkozott ;) Csak maradjon ilyen az én lányom... Tegnap Bence bántotta, amiért Bencét alaposan leteremtette Apa, így hát Bence is sírni kezdett. Kata még pityergett, de ment oda Bencéhez és ölelte, simogatta, mondogatta neki, hogy "semmibaj nesijj" :) Hát na igen...
Bence büntetéseit is át kellett kicsit dolgozni, mert mindenre az volt a válasza, hogy nem, állandóan az övének kellett legyen az utolsó szó, mindenre amikor nem-et mondtunk már nyomta is fejhangon a hisztit, totálisan kikészített minket. Megkaptuk a családtól is, hogy neveletlen, nem lehet rászólni, kineveti a nagyszüleit, ha azok mondanak neki vmit (gyere el a kaputól, mert...). És igen, tudom, hogy ez nem helyén való, tudom hogy kell tenni ellene, de én nem tudok tekintélyt parancsolni, ehhez az adott embernek kell sztem tennie azzal pl. hogy ha beígér vmi büntetést, akkor azt be is tartja. Őszintén szólva tudom, hogy nehezen lehet szót érteni vele, de ez sztem nem (csak) nevelési probléma. Már ezernyi dolgot kipróbáltunk vele kapcsolatban, mindhiába. Egyszerűen nem érti meg, hogy mindennek következménye van, nem érez empátiát, nincs benne tisztelet. Mindig úgy megköveteltük, hogy köszönjön, hogy ne feleseljen, illemtudó legyen, ne verekedjen, stb. Szerintem nem tud mit kezdeni a hozzá intézett mondatokkal, egyszerűen nem érti meg őket. Csak annyi esik le neki belőle, hogy rászóltunk, mert ezt vagy azt nem szabad. El is mondja, hogy mit csinált rosszul, de két perc múlva újra elköveti. Szóval már nem büntetőszék van, hanem hidegvizes locsolás. Ha rászólunk és nem reagál másodszorra sem, akkor jön a víz... Ha hisztizik (nem sír valami miatt, hanem tömény hisztit vág le, mert türelmetlen), akkor locsolok. Furcsa lehet ez, ha egyszer nem érti, hogy miről van szó, akkor locsolással sem fogja megérteni, de így el lehet vonni a figyelmét az éppen végzett hadműveletről. Tényleg teljesen tanácstalanok vagyunk, hogy mit csináljunk vele, így nagyon reménykedünk abban, hogy szeptemberben az egy hetes megfigyelés alatt tudnak majd ajánlani valamit a szakemberek. Nagyon ránk férne már egy jó tanács vagy ötlet, amivel könnyebben kezelhető lenne Bence...
Rengeteg feladatlapot gyártottam neki, van egy füzetünk, abba rajzolgattam feladatokat, nyomtattam is rengeteget, már annyit sikerült elérni, hogy bár a ceruzát nem fogja jól, de tudja irányítani annyira, hogy pl. a sűrűn megrajzolt képeken nem húzza keresztül. Be tud karikázni és ki tud ikszelni képeket. Csináltunk logikai feladatokat is, melyik nem illik a sorba, mi hiányzik a képről. Előbbinél meg tudja mondani, hogy melyik a kakukktojás, de nem tudja megmondani, hogy miért (vagy csak nem tudja elmondani, kifejezni magát). Színezni, rajzolni nincs kedve, így azt nem erőltettem, de párszor előkerült az aszfaltkréta is, azzal is gyakoroltunk, firkálgattunk. Érdeklik a betűk, már felismer néhányat, ami lehet más hasonló korú gyereknél nem nagy kunszt, de nála igenis nagy szám. Az itatójukat már egy B és egy K betűvel jelölöm és szépen ki is tudja választani a sajátját.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése