Átmentünk a másik önkormányzathoz, ahol ugyan nem volt időpontunk, de szinte azonnal sorra kerültünk, 5 perc alatt elintéztünk mindent. Ekkora a különbség a kettő között...
Bence még itthon, de hétfőtől mehet már oviba. Kicsit megnehezíti a dolgom, hogy itthon van, nehezebben veszem rá magam arra, hogy menjek és tegyem, ami be volt tervezve. Eljött az ideje, hogy folyamatosan megy a nemnemnem-dededede az autóban, a visítás is, amikor egyik elvesz a másiktól valamit, ami ugye főként Bence tesz, bár Katát sem kell félteni. Ha esetleg babakocsival ki tudunk mozdulni, akkor meg ugye Katát is ki kell venni a babakocsiból, had sétáljon ő is, meg szedegessen leveleket, így viszont Bence szekálja, mindig elé áll, terelgetné, de kicsit durván, lökdösi, Kata elesik, sírás, elé áll, Kata néz rám kérlelő szemekkel, majd sír. Hát na most ilyenkor azért nem tudom, hogy melyik a jó, ha folyamatosan Bencére szólok, hogy hagyja már a Húgát érvényesülni, vagy az ha hagyom kicsit Katát, hogy rájöjjön, miként lehet a tesóval bánni. Igyekszem a köztes megoldást választani (kicsit hagyom, de azért egy idő után rászólok Bencére is). Néha úgy érzem, hogy mást sem csinálok, csak folyamatosan Bencét szekálom (ő meg Katát) :(
Amikor betegek, de szép idő van, azért kiterelgetem őket az erkélyre levegőzni...
Amikor Kata menni akar sétálni, el is kezd öltözni :) Pici hibával, de nála ez még belefér... :D
Megy a babakocsihoz is, hogy vegyem már észre: sééétaaa! :D
A paradicsomjaim átültetésre várva :) (mellette a hagyma növekszik ;) )
Ezt Bence fotózta... Rendszeresen elcseni a gépet, ami nem lenne baj, ha csak fotózna vele, de általában tekergeti, nyomogatja, a lencsét tapizza :( Félek nem fogja így már sokáig bírni... Most eldugtam, de csak idő kérdése, mikor talál rá :)
"Szia Katica, látod az esernyős szobrokat?" :D
Apa papucsa csak egy picit nagy :)
Enyém! Nem adom Anya!!! :)
