2010...

Ezúton szeretnék minden olvasómnak nagyon boldog, békés egészségben és sikerekben gazdag új évet kívánni!

...

Igen, kitöröltem, mert úgy döntöttem, hogy nem ide való volt a téma. Nem ér annyit az egész...

Beszél...

Bence már nagyon aktív, ha mondókáról vagy tárgyak megnevezéséről van szó, mint ahogyan azt írtam is. Ha öltözünk, és mondjuk neki, hogy egy, akkor már folytatja is és mondja, hogy ketto. Ha mondókázunk, akkor szépen elkezdi és mi folytatjuk. Ha könyvet nézünk, akkor is szépen mondogatja a tárgyak neveit, lehet az amma (alma), adda (labda), ámpa (lámpa) stb. Ha kérdezzük tőle, hogy hol a szeme, szája, nózija, füle, akkor mutogatja is vagy magának vagy nekünk, persze ehhez is kell azért kedv is :) A már említett könyvben mutogat tárgyakra és várja, hogy mondjuk azok neveit, ilyenkor nézi a szánkat és ha egy-egy könnyebb szóról van szó, akkor meg is próbálja kimondani. Ugyan még csak pár napja van birtokba véve a könyv, de nagyon sokat tanult belőle. Mutogatja a tárgyakat, úgy mint pl üveg, ceruza, citrom, alma, lufi, fa, esernyő, stb... Hihetetlen, hogy milyen gyorsan tanul, sztem naponta 3-4 dolgot simán megtanul, ha lenne rá több energiánk, akkor biztosan menne neki több is. Egyszerűen nehéz vele tempót tartani :D Most pl ebéd közben nézegette a könyvet és ezidő alatt tanulta meg, hogy melyik az alma és mondja is... Ha lenne szmájli a blog bejegyzésekhez, most egy döbbent arcút tennék ide :) (Talán egyszer majd megoldom, hogy legyen, de ehhez segítség is kell...)
A favorit szó persze még mindig a nem. Lehet tőle kérdezni bármit, tuti hogy ez lesz a válasz :D Szerintem ez életkori sajátosság, azért remélem idővel kinövi vagy legalább használni fog más szavakat is :D

Karácsony...

Nagyon jól telt a karácsony. Persze voltak ziccerek, de kinél nem? Az első Perbálon töltött karácsonyi nap tényleg olyan volt, amilyen számítottam. Ettünk, gyerekek játszottak, felnőttek beszélgettek. Amolyan dumcsis napra sikeredett, na meg persze a gyerekekkel is játszottunk.

A második napon Dédit látogattunk, felköszöntöttük és után mentünk Bencével ajcsit bontogatni :) Iszonyatosan örült a kapott "Első számítógépem"-nek. Mondjuk a felnőttek is jól elvoltak vele :D

Aput sikerült megsértenem sztem, mikor kértem tőle, hogy kivételesen ne igyon sokat , amikor megyünk karácsonyozni. Sajnos a kérésemnek nem tett eleget, így meglehetősen hangosra sikeredett az ünneplés. Bence az első pár percben csak bújt hozzám, nem tudta hova tenni, hogy Papa hangosan beszél. nem értem az egészet, mert nem erről kellett volna szólnia az estének, hanem inkább arról, hogy együtt a család... Ráadásul gyógyszereket szed, amikre nem szerencsés inni, márpedig a legurított közel 3 üveg bor nem abba a kategóriába tartozik, hogy iszogatott egy keveset :( Szóval meg is sértődött szerintem és még a karácsony sem olyan lett, mint amilyet szerettem volna. Szerencsére nem volt veszekedés, bár amikor eljöttünk este, akkor már megtalálta Anyámat, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább eljövünk, mielőtt robbanna.

Bence imádja a kapott játékokat! Percekig csak a sütifaló kincsesbödönt bűvöli, meglepően jól megy neki a formák bedobása. Csak azt kell megmutatni, neki, hogy hova kell bedobni a formát, ami a kezében van és általában sikerült is beletalálnia. Ha nem sikerült, akkor persze hiszti van :D Majd megszokja, hogy nem minden megy elsőre :) Már néha azt halljuk, hogy mondja a bödönke által mondott szöveget, sikerült is felvenni ;)

Odavan a fáért még mindig. Apa rendszeresen fel kell, hogy emelje, hogy Bence elérje a díszeket, az izzót és meg tudja őket fogni :) Néha még mondja is, hogy dí (dísz)...

Esténként jönnek a mondókázások, már maga kezdi el őket főleg mutogatni: csipcsipcsóka vagy lassan forog a kerék :D Édes, ahogy jön és mutatja, hogy mondjuk a mondókát, majd a hess-hess-hess-nél pedig nagyokat hadonászik és kacag :D

Móni barátnőmtől (fogadott Hugicámtól) kapott egy könyvet, címe: A színek. Örök hála neki érte, mert egyszerűen imádja a gyerek! Én még ilyet nem láttam, egyik könyve sem érdekli ennyire. Nagyon sikerült eltalálni, hogy mi tetszik Bencének, mert ez a könyv a favorit a könyvek között! Vastagabb kartonlapjai vannak, így ő maga is tudja lapozni. Még nem amortizálta le, pedig szorgalmasan hozza, mutogatja a benne lévő tárgyakat és nekünk el kell mondanunk azoknak a nevét. Van benne citrom, fa (inkább szivárványt akar ábrázolni, de neki a fa tetszik), labda, lufi, béka, csibe és még sorolhatnám napestig, mert rengeteg kép van benne, ami tetszik a Nagyfiúnak :) Ezzel mindig le tudja valamelyikőnk foglalni, ha a gyerek nyűgős. Pár perc foglalkozás és már semmi baja a porontynak :D

Apa ma dolgozik legnagyobb bánatomra. Mostanában nem voltam nagyon gép közelben, ezért is maradtam el kicsit a beszámolókkal, hiszen Apa itthon volt, igyekeztünk a lehető legtöbb időt együtt tölteni. Nagyon remélem, hogy idén ma dolgozik utoljára és nem kell még1 napot az ügyfélnél töltenie. Jó lett volna, ha a mai napot is együtt tudjuk tölteni...

Mielőtt elfelejtem, a múltkori videó megoldása: kékkód :D

Készülődés szentestére és karácsonyra...

Tegnap a nap nagy részét végig dolgoztuk. Nem muszájból, hanem azért mert jól esett. Jó volt sütögetni, készülni az estére, az ünnepek alatti "családvándorlásra"... A múlt hét végén Apa összedobta a kókuszgolyót, amit a család minden tagja már nagyon vár. Idő kell neki, hogy összeérjen, így pénteken lett elkészítve. (csak a mennyiség szemléltetésére leírom a felhasznált anyagokat: 2kg darált keksz, 1kg RAMA, 1 üveg Rum, 1 nagy doboz natúr kakaópor és 0,5kg porcukor, sejthetitek mennyi doboz lett tele a golyókkal). Aztán múlt hétvégén elkészült még a linzercsiga tésztája, ment is fagyiba. Hétfőn összedobtam a mézes tésztáját, majd tegnap előtt elkezdtük kisütni a sütiket. Csináltunk még sajtos pogit, azt is megsütöttük. Tegnapra maradt a túróspogi, a zserbó sütése és a mézesek díszítése. Jelentős mennyiségű süti készült, nincs már üres ételtároló, sütitároló :) A csomagolással annak rendje és módja szerint elmaradtam, de végülis, míg Bence pancsizott, ezt is elintéztem :) Ebédet rendeltünk, mert arra már nem volt érkezésünk... Apa 23-án kitakarított, nekem már csak mosnom kellett tegnap, meg ágyneműt cserélnem. Egyik sem volt muszáj, csak nagyon belelendültünk :D
Amikor Bence felébredt a délutáni szunyából, akkor uzsi után elkezdték Apával feldíszíteni a fát. Bence csodálattal figyelte a műveletet, először sok balhé volt, hogy nem nyúlhat a fához. Nem megszokott ugyanis, hogy nem nyúlhat hozzá valami neki nagyon tetsző dologhoz :) Aztán Apa megkönyörült rajta és engedte neki, hogy megfogja a díszeket, az izzót, persze a rángatást továbbra sem tűrte. Íme néhány kép:

A mi ajándékaink már birtokba lettek véve. Közös megegyezéssel, egyeztetéssel történtek a vásárlások, a fa alá nem kerültek be ;) Elárulom azért, hogy Apa egy kártyaolvasós, USB-s autósrádiót kapott, én pedig egy rég áhított Bosch mini elektromos csavarhúzót - furcsa, tudom, de a munkám miatt kellett már egy ilyen kütyű és tényleg rég óta csurgattam a nyálam utána, most viszont nagyon akciós volt, így megkaptam ezt.

Ma pedig megyünk Perbálra a rokonokhoz. Viszünk sok-sok sütit, kapunk finom ebédet, a gyerekeket nézegetve beszélgetünk jót :) Várom, mert Perbálon mindig jól érezzük magunkat :D

Holnap Hidegkútra megyünk, illetve először Dédit látogatunk (szülinapja van :) ), eszünk és utána vándorol át a család Hidegkútra vacsizni, ajcsit bontani (gyerekek) és persze dumcsizni :)

Hugicám ugye bármikor szülhet, így meglehetősen izgalmas most ez a karácsony. Vajon Domi megvárja, hogy "lefusson" a karácsonyi "őrület" vagy épp a kellős közepébe fog érkezni? Bárhogy is legyen a család be van sózva emiatt is :D

Boldog karácsonyt minden kedves olvasómnak!

Devecsery László: Csengettyűk szavával...

Csengettyűk szavával
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával...
Karácsony kopogtat
hóbundás kabátban;
meghitt meleg lobog
minden kis szobában.
Karácsonyfa hinti
mireánk a fényét,
adjon világunknak
hű, emberi békét!
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával...

Jázmin...

Kedves Jázmin baba!

Isten hozott ezen a nagyvilágon! Legyen hosszú, boldog életed!

Első és századik...

Ez a 100. bejegyzés :) Éljen :D Lehet hullámozni :)
A hétvégi, számunkra igazán első hóban is kint voltunk. Szombaton ismét Hidegkúton jártunk a nagyszülőknél és hát Apával úgy döntöttünk, hogy neki állunk havat lapátolni. Van hókotró, de mi mozogni szerettünk volna, így nekiláttunk kézzel. Bencét is beöltöztettük és kivittük magunkkal. Kíváncsian figyeltük, hogy mit szól hozzá. Nos, nem volt gond, tetszett neki. Mi több, annyira élvezte, hogy belemászhat a hókupac közepébe, hogy csak röhögtünk rajta, ahogy nagyokat kacagott egy egy akció után :) Édes volt, ahogy ment előre a szűz hóba és a lábával próbálta söprögetni arrébb a több, mint 10 centis havat :) Közben mondta a magáét, figyelte, hogy mit csinálunk ;) Amikor kiértünk az utcára, ahol "kicsit" lejtős az út, tartottam tőle, hogy Bence nagyokat fog esni, hiszen csúszott rendesen, de nem volt egy rossz szava sem, amikor elcsúszott, sőt ő maga produkálta az eséseket néha :D
A hasmenése szerencsére elmúlt. Lactiv-ot adom még neki, nem fog ártani. Most ezzel nincs is gond, inkább a fogzás van megint terítéken. Éjjel nem sokat aludtunk, én 6kor már nem voltam képes felkelni hozzá, Apa volt kénytelen kimászni az ágyból. Este elkezdett köhögni is, aminek sztem én vagyok az oka. Tegnap elmentünk az Auchanba mikrót venni és hát mivel autóval mentünk nem öltöztettem nagyon be Bencét. Kár, mert annyira hideg volt, hogy simán elfért volna rajta egy vastagabb kabát a mellény és sapika helyett... Ma elkezdjük simét a Stodalt, kap Nurofent is, hogy az esetleges fertőzésen sikerüljön felülkerekednie... No meg C vitamin + Béres csepp még mindig ezerrel...
Az étvágya alakul, inni iszik rendesen. Tegnap vettem neki új itatót (a réginek eltörte a fülét, megragasztottam ugyan, de sztem nem lesz tartós, éjjel viszont ebből iszik) és Aventes feltétet a cumisüvegre, azt a 18 hós kortól használhatót. No, ez utóbbi annyira bejött neki, hogy mikor a kezébe adtam a decis üveget tele gyümölcslével, egyből be is szipkázta az egészet. Csak lestünk mind2en Apával. Reméljük így marad és akkor nem kell aggódnom, hogy miért nem iszik eleget ez a gyerek...
Én kicsit jobban vagyok, már szinte nyoma sincs a torokfájásnak, nagyon remélem, hogy sikerült magamban tartani és nem tovább adni a 2 pasimnak.
Bence valószínűleg lenyúlta a hőmérőmet :( Lehet, így akar minket rávenni, hogy legyen kistesó :D Ma keresésbe fogok, mert holnap szükségem lesz rá, ugyanis mostanában aktuális a pé, én meg hőmérő nélkül bizonytalan vagyok (no és a fogamzásgátlás része is nálunk)...

Tanul a gyerek...

No, mit is mond Bence? Annyit elárulok, hogy Apa tanította neki ;)
Egyébként ma megy egy rakat videó a Youtube-ra, tessék majd mazsolázni az újak közül :)

Gabinak, szülésről...

Kedves Hugicám, csak hogy ne tarts annyira a szüléstől, leírom a mi történetünket. Olvasd, emészd és kérdezz, ha van még kérdésed ;)

Első CTG
Ezen a napon már 3 nappal a kiírt dátum után voltunk, így minden nap mennem kellett CTG-re, minden másnap méhszáj vizsgálat és magzatvíz ellenőrzés is volt. No meg flowmetria is... Szóval ezen a reggelen is voltam CTG-n, annál a dokinál, akinél végül szültem és aki látva a gépből kijövő papírt, meg is kérdezte, hogy mikor szülünk :) Viccesen válaszoltam, hogy nekem ma is jó, nincs más dolgom :) Azért elengedtek, hiszen fájások akkor még nem voltak.
Jóslók?
Valamikor délelőtt lehetett, hogy kicsit sürűbben és erősebben jelentkeztek a fájások. Inkább jóslónak mondanám, csak erősebb volt az addig megszokottnál. Eleinte kb 15 percenként jöttek de összevissza, óránként 3-4 mindig volt. Emlékszem Apa éppen egy természetfilmet nézett (David Attenborouhg) kb. 3x nézte meg :D Én néha odabújtam hozzá, mikor jött egy-egy fájás. Délután 3 körül kezdtek sürűsödni a fájások, akkor már stabil 10 percesek voltak és kezdtek hosszabbak lenni. Tudtam, hogy lassan mennünk kell majd, de még mindig bizonytalan voltam, hogy a fájások tényleg rendszeresek-e, biztos hogy ez már AZ... Fél 6 körül jött el az idő, amikor azt mondtam Apának, hogy akkor elmegyek fürdeni és eldől, hogy mi lesz. Ha erősödnek a fájások, akkor szülünk, ha gyengülnek, akkor nem. Szóltam neki, hogy akkor rendbe kellene kapnom magam borotválkozás ügyileg is, jöjjön segíteni, mert én képtelen voltam bizonyos helyeken véghez vinni a dolgot. Ekkora már kiderült, hogy biza itt szülés lesz, így amikor végeztünk és elkezdtem öltözni, akkor Apa még bepakolta a listáról hiányzó dolgokat a táskába.
Indulunk!
Ő lement az autóhoz a csomagokkal, én még magamra kaptam a papucsom-táskám, elköszöntem Apóstól és mentem utána. Após mit sem tudott az egészről :)
Kórház...
A kórházba érve csengetni kellett a szülőszoba előtt. Kb 2-3 percet kellett várni, aztán jött egy kedves szülésznő (akivel már volt szerencsém találkozni, és már akkor is úgy éreztem, hogy de jó lenne nála szülni) és elővette a már nagyából megírt papírokat és kiegészítette a még hiányzó, aktuális infókkal. CTG-re tett, majd vártunk. 10 perc múlva doki is megjelent, voltam már nála CTG-n így ő sem volt ismeretlen számomra. Ismét vizsgálat (hú, azért ezt a részt kihagytam volna), majd még egy kis CTG.
Szülőszoba
Aztán át kellett öltöznöm, Apa is kapott szép rucit és birtokba vehettük a szülőszobánkat. Sokáig nem élvezhettem, mert mennem kellett beöntésre és megint egy vizsgálatra. Beöntés előtt asszem már volt vmi folydogálás, talán a magzatburok repedhetett meg, így hívtak egy orvost (egy másik fiatalabbat kaptam erre a célra), aki burkot repesztett, biztos ami tuti alapon. Beöntés, majd egy kis WC-n csücsülésm zuhanyzás és már mehettem is vissza a szobába, ahol már várt az infúzióm (strepto + miatt antibio). Kaptam CTG-t a pocakomra, Apa odafészkelt mellém és már indult is a menet.
A fájások
Jöttek a fájások, közben doki is jött néha vizsgálgatni, szülésznő is ott sertepertélt körülöttünk, hiszen mi voltunk az egyetlenek az egész szülő részlegen (volt egy csaszis lány - véletlenül még ismerem is :), igaz IBM? :) - hozzá járkált ki néha a szülésznő, egyébként szinte mindig ott volt, amikor kellett).
Nos én nem tudom, hogy mások hogy tudnak vajúdás közben sétálgatni, mivel én nem lettem volna rá képes. Örültem, hogy fekhetek, mondjuk esélyem sem lett volna felkelni, infúzióval ott ilyet nem lehet. Szóval jöttek szépen egymás után a fájások, nekem a szünetek mindössze pár másodpercnek tűntek, de Apa felvilágosított utána,
hogy pár percesek voltak.
Már nincs sok hátra
Bíztattak, hogy tartsak ki, szépen tágulok, lassan majd elindul Bence. Kaptam egy koktélt a fájdalmaimra, de persze ettől nekem nem lett jobb egy cseppet sem, viszont Bence bealudt tőle... Aztán kaptam egy adag oxitocint is, mert a doki szerint nem voltak elég erősek a fájások. Nekem úgy tűnt, hogy siettetni akart, biztosan dolga volt, de tiltakozni nem volt erőm. A levegőt is kapkodva vettem, rengetegszer szóltak rám, hogy próbáljam meg lassabban, mert nem lesz jó vége. Hát én csak azt éreztem, hogy nem tudok mély levegőt venni, mintha pánikroham lenne rajtam, legalábbis így képzeltem azt el, mert szerencsére még sosem volt ilyenem. mély levegőt igyekeztem venni, de a fájások alatt hiába koncentráltam, hogy márpedig így kell lélegezni, egyszerűen nem ment. A szülésznőnek szólt a doki, hogy értesse meg velem, hogy ez így nem lesz jó, lassabban vegyem a levegőket... Apa is próbálkozott, hátha rá hallgatok, de nem tudhatta, hogy egyszerűen arra már nem jutott erőm, hogy még ezt is úgy csináljam, ahogy kell. Apa már profin látta a CTG-n, hogy jön egy fájás, készüljek (hehe, mintha én nem tudtam volna :) ), aranyos volt, ahogy figyelni próbált mindenre, itatott ha kellett, fogta a kezem (el sem engedtem :D ). A mai napig úgy vagyok vele, hogy nélküle ez a szülés egy rémálom lett volna...
Toljunk
Már kérdezgette a doki, hogy nem kell-e nyomni, nekem meg csak nem akaródzott, már gondolkodtam, hogy csak azért is szólok neki, hogy de igen, jöjjön, csak hogy neki legyen igaza :( Aztán egyszercsak történt valami és Bence feje beékelődött, ahova kellett, majd elindult a hosszú utazásra. Szülőágyat felkészítették, lábam lekötötték, Apa fogta a kezem és az egyik lábam, majd a doki szolt, hogy várjak még, ne nyomjak. Gondoltam is magamba, hogy na ő aztán tudja, mit akar. Nem rég még nyomni akart, most meg ne. Biztos, hogy nyomtam, mert nagyon nehéz volt megállni. Aztán a következő fájásnál már nyomhattam, de akkor meg rosszul csináltam és nem arra préseltem, ahova kellett, így lettek szép bevérzéseim a szememen, arcomon és szinte mindenhol az erölködéstől. A következő fájásnál ismét nem nyomhattam, elképzelésem sincs, hogy miért, de nem engedték... Na de utána viszont beindult minden. Mondtam Bencének, hogy segítsen, hogy könnyítse meg a dolgom, ha tudja. Amikor ismét nyomnom kellett, akkor megint rossz helyre nyomtam, a doki már-már ingerülten közölte, hogy ez így nem lesz jó, nem értem meg, hogy mit kell csinálni. Ekkor már tudtam, hogy vele soha többet nem akarok szülni, ha lesz egyáltalán még szülésem. Aztán egyszercsak nagy koncentrálások közepette sikerült úgy nyomnom, ahogy kell a lélegzést is többnyire sikerült kontrollálnom, így Bence elindult a külvilág felé.
Érkezik a baba
Nem tudom, hogy hányszor próbálkoztunk, mire sikerült, de egyszercsak kint volt a feje Bencének. még a doki oda is szólt Apának, hogy menjen nézze, ott a haja a kicsinek. Ő meg szót fogadott és odanézett :D Utólag mondta, hogy nem volt jó ötlet, mert ő rosszul van az ilyesmitől... No, aztán egyik oldalról doki, másikról Apa segített és háromnegyed 11-kor felsírt a mi fiúnk! Vártam a csodás érzést, amit egy szülés után kell érezni, de csak nem akart jönni.
Megérkezett
Aztán mosdatás és mérés után (szintén doki szólt Apának, hogy menjen már fotózni, mert ő teljesen a hatása alatt volt a történéseknek :D Bár az is lehet, hogy csak engem nem akart otthagyni :) ) kezembe foghattam a becsomagolt fiamat és akkor egyszerűen nem létezett más, csak mi 3an. Fantasztikus érzések keringtek bennem, soha nem éreztem még ehhez foghatót, leírni sem egyszerű. Csak néztem a kis alig hajas babámat és nem győztem vele betelni. Átadtam Apának, hogy ő is hagy fogja meg a FIÁT, mert szóltak, hogy rajtam van némi stoppolni való, így jó lenne, ha visszarendeződnék picit. Szóval átadtam Apának a fiát, de már vették is el tőle, vitték az inkubátorba. Engem közel 3/4 órán át varrtak, nem tudom hány érzéstelenítőt kaptam, de végig csak az járt az eszemben, hogy van egy kicsi fiam, aki nem is olyan pici, hisz 4200gramm és 56cm volt. Tudtam, hogy már bármikor megfoghatom, magamhoz ölelhetem és hogy van egy élet, aki csakis tőlem függ, akinek én vagyok a világközepe.

Reggeleink...

Bence javulgat, látom az alagút végét. Én viszont benyeltem valami kórságot, fáj fejem-torkom és csak imádkozom, nehogy átragasszam Bencére... Fene... Megyünk úgyis gyógyszertárba, veszek szájmaszkot. Este pedig tervezek gyerekdokihoz menni, hogy adjon igazolást Bencének. Lehet jövő héten mégis megy bölcsibe, mert rengeteg a munka a cégnél. Eredetileg úgy volt, hogy ma dolgoznak utoljára, de bejött egy 25 gépes megrendelés, amit még idén meg kell csinálni... Pfff, ember tervez, Isten végez :(

Reggeli teendők:

Kávé főzés,
Bence reggeli kakaójának elkészítése,
Türelmetlen gyerek ágyból való kiszedése és kakaóval megtöltése,
A TV rajzfilm csatornára való kapcsolása,
Kávék elkészítése, majd bögrék az asztal legbelső részére pakolása,
Kuka ellenőrzés,
Cumisüveg mosogatóba helyezése, mielőtt a gyerek kidobja (gyorsaság!)
A szülői és gyerek ágy bevetése,
Gyógyszerek (vitaminok, s egyéb nyalánkságok) bevétele Gyerek-Apa-Anya részéről,
Kuka ellenőrzés,
Itatók töltése, öltözés,
Reggeli,
Kukaellenőrzés (rádöbbenés, hogy gyerek mégsem evett meg mindent, amit elkért)
A nagy ágy ismételt bevetése,
Gyerek megkeresése,
Játékok, itató kibányászása a kukából...

És ez nagyából minden reggel így van pár napja...

Új taktika...

Muszáj kicsit cseleznem, hogy igyon. Így is van sírás, de nem kell nagyon lefogni... Kap egy adagot a Maci, Anya, majd Bence is. Minden korty után eddig is dicséret járt, de most meg aztán pláne. Kapott a kezébe ő is adagolót és adhatott a Macinak ő is teát... Ez is tetszett neki, végülis a maci mosható, max bedobom a mosógépbe :) Csak igyon, már nem érdekel hogy hogyan, de igyon nagyából magától...
Próbálom lefoglalni a gyermeket, így néha ebben is leleményesség kell: Tegnap kapott egy kis cipősdobozt, abba fektetjük a barikát (vmi alvó állat, de nem használja arra), néha még a cumit is odaadja neki, hogy el tudjon aludni. Aztán rácsukjuk a barikára a cipős dobozt, miután visszaszereztük a cumit :) Csak 1x kellett mutatnom neki, hogy a barika is kér cumit és már adta is :) Jó szívű na :D Ma ugye a Maci kapott teát, délben szerintem meg is etetjük :)
Kicsit nehéz lemennem gyerekbe, ezek is csak azért nem jutottak eszembe, mert el vagyok én ettől szokva :( Persze azért igyekszem ;)
Most pedig megyek fertőtleníteni és ebédet főzni a nagyfiúnak, bár kezdek én is sz.rul lenni, emiatt szívesebben dőlnék le, de hát ugye ezt nem tehetem meg :( Mindig így járok: ha beteg vagyok, tuti nekem kell állnom a sarat, mert vagy beteg Apa is (ő ugye haldoklik rendszerint) vagy dolgozik és nem tud hazajönni Bencézni amíg lábadozok, vagy Bence is beteg... Én meg majd kihordom lábon...

Helyzetjelentés...

Hasmenés még van, dokit felhívtam, idén már nem mehet bölcsibe és én pedig dolgozni nem. Majd az igazolásért kell átugranunk hozzá, de az sem sürgős...
Mindezt bejelentettem A Főnöknek is:
Főnök kérdése: Beteg?
Én: Igen...
F.: Kár :( Nagyon?
Én: Hát ha nem lenne annyira, akkor mennék. De hasmenéssel nem játszunk...
Legszívesebben megmondtam volna neki, hogy nem beteg a gyerek, csak megjátsszuk, mert tök izgi ismét itthon maradni úgy, hogy a gyerek halálra unja mellettem magát...

Egyébiránt ismét az ivással kínlódunk. Próbáltál már úgy itatni egy gyereket, hogy az nem akar inni? Nos, erőszak kellett... :( 4-kor ugyanis megelégeltem, hogy az egész napi ivása nem volt 100ml sem. Jött a B terv, miszerint negyed óránként gyógyszeres adagolóval beadok neki 20-25ml-t. Persze gyerek minden lehető módon tiltakozott ez ellen, így 1-1 itatás volt 10 perc, szóval 5 perc szünet és kezdhettük elölről a "kínzást". Mikor Apa hazaért én már hulla voltam, fájt a fejem a sok gyerek sírástól, le voltam fáradva az állandó lefogás miatt. És még ráadásul enni sem tudtam tegnap, mert annyira ideges voltam, hogy nem csúszott le semmi. Erőltetni nem mertem, mert így is öklendeztem 1-1 étel szagának megérzése után (nem vagyok állapotos)... Persze most meg fáj a gyomrom :S
Végre esik a hó, sztem hamarosan felöltöztetem a Nagyfiút és lemegyünk sétálni egyet a hóesésbe... Meg akartam várni vele Apát, hogy ő is láthassa a reakciót, de sajna neki dolgoznia kell és a fene tudja mikor ér haza :( Sztem megyünk piacra is veszünk igazi csalamádét, meg talán savanyúkáposztát is és megnézzük a karifának valót, tájékozódunk az árakról és talán ki is nézünk egyet magunknak :)
És akkor az a bizonyos beígért karácsonyról írt kis monológ:
Amikor az ember még nem szült gyereket, általában már vannak elképzelései, hogy mit hogyan szeretne majdan csinálni. Van, amit így is teszünk és van, amit fel kell adnunk. Ez nálam is így volt... Persze vannak dolgok, amik az én lustaságom miatt nem úgy történnek, ahogy elképzeltem és vannak dolgok, amiket a körülmények nem teszik lehetővé, hogy úgy csináljam, ahogy elképzeltem. Szeretném pl., ha Bencének nem az ajándékokról szólnának a karácsonyok, hanem a szeretetről, a családról, az együttlétről. Egyenlőre persze még kicsi ahhoz, hogy ezt megértessem vele, de azért igyekszem. Jövőre már sztem nagyából érteni fogja, de most még a hó, a karácsonyfa fogja lekötni. Vannak dolgok, amiket utálok a karácsonyban: a bevásárló központok nyomasztó tömegét, a kényszert hogy ajándékot KELL venni, kitalálni, hogy ki és mit is szeretne, minek örülne. Nem vagyunk pénzzel bőségesen ellátva, így a család immár először megbeszélte, hogy idén csak a kicsik fognak ajcsit kapni, mi felnőttek pedig örülünk, hogy együtt lehetünk. Most érzem először, hogy talán felhőtlenül tudok majd készülni a karácsonyra, hogy süthetek főzhetek és nem kell az ajándékokra költeni x ezret, aminek vagy örül a megajándékozott vagy nem. Imádok meglepni embereket, de nem kényszerből... Számtalan ismerősöm van, aki eszembe jutott egy-egy alkalommal, amikor vásárolni mentem. És persze meg is leptem őket a hirtelen meglátott kinccsel :D Nekem ehhez nem kell karácsony. Szeretném, ha Bence is ilyen lenne majd. Azért valljuk be, hogy ez elég nehéz lesz, amikor pl az oviban vagy iskolában azon fog menni majd a licit, hogy ki kapott nagyobb, drágább ajándékot. Ebben mi felnőttek vagyunk a hibások, hiszen mi ültetjük a kis fejükbe, hogy az számít ami drága, amihez esetleg hitelt kell felvenni. Szeretném ugyanakkor, hogy Bence ne olyan ajándékot kapjon, amire egyébként is szüksége van (pl cipő, ruha, pelenka, popsitörlő), hanem olyat amit egyébként nem kapna meg, mert nem "jár" csak úgy. Nem kell, hogy az a dolog nagy és értékes legyen, csak örüljön neki. Szoktam neki játékot venni amúgyis, van erre külön kis persely, ahol gyűjtöm rá a pénzt, amit néha kibányászok és megveszek neki egy kiszemelt kicsit nagyobb értékü készségfejlesztő játékot. Nem szeretném, hogy azt érezze, jól kell majd viselkednie, ahhoz, hogy hozzon valamit a Jézuska vagy Télapó vagy Nyuszi. Persze ne legyen rosszcsont, de ha rajtam múlik, sosem fogja azt hallani, hogy viselkedj fiam jól, mert nem hoz neked semmit a Jézuska. Ugyanis sztem pont ezzel lehet őket arrafelé terelni, hogy ezek az ünnepek csak arról szólnak, hogy ajándékot kap. Ismétlem, hogy ezt most így gondolom, x éve is így gondoltam, de lehet hogy ebből az elvemből is lejjebb kell adnom majd. Remélem, hogy nem így lesz...

18...

Ja és Bence ma másfél éves!
Juhéjj :D

Mi van mááár?

Én ezt nem értem. Tuti tehettem valami rosszat, mert elér minket az összes lehetséges betegség.
Kibújtak a két felső 4es fogai Bencének, amit jó kis hasmenés kísért... Aztán ma reggel ismét és a bölcsiben még 3x volt neki 1 óra alatt... Dokit hívták, majd engem, majd én is a dokit. Úgy tűnik, hogy ez már nem a foga szegénynek. Mi a túrót tegyek? Annyi gyógyszert kap már szegény megelőzésként, hogy ennél többet nem is lehetne neki adni és mégis mindig benyalunk valami "finomságot"...
Sajnálom szegényt, mert lassan nincs olyan hét, hogy ne lenne valami. Az a reményem, hogy idén talán megússzuk már betegség nélkül, szertefoszlott...
Mai menü: Lactiv akut, Sodioral, Pro+kid, Normaflore, C vitamin, rengeteg tea (ahha, csak inná meg, minden esetre imádkozom ezért) és krumpli, sárgarépa vagyis diéta... A drukkokat azért kérem, hogy mégis csak a foga legyen és holnapra elmúljon... Valamiért úgy érzem, hogy a héten már ebből nem lesz semmi :(

Fél 9...

Eddig aludtunk, illetve henyéltünk, mert Bence 8kor kelt, de még elvolt az ágyában dumálva, így kihasználtuk az alkalmat és mi is pihengettünk még egy kicsit. Elmondhatom magunkról, hogy nagyon jól esett :D Iszonyat rég volt ilyen, hiszen mostanában mindig n7kor ébredt követelve a reggeli kakaóját...
Egyre többször van, hogy ha fáradt bekérezkedik az ágyába. Így volt ez tegnap este is és most h1kor is. Ebéd még éppen készül, de Bence nem bírta kivárni, kénytelen voltam őt ebéd nélkül letenni aludni :(

Zsibbadás...

2 napja éjjel nem aludtunk túl sokat. Bence hajnali 2-től 3-ig köhögött. Aztán elaludt, de csak negyed 5-ig. Akkor Apa átment hozzá és megpróbálta visszaaltatni, de mivel nem sikerült, így kivette a nagyobb ágyra és ledőltek együtt. Bence be is aludt, Apa szépen visszamászott mellém, majd 5 körül éreztem, hogy Bence mászik át rajtam, hogy bejusson közénk az ágyba. Megállt bennem az ütő egy pillanatra, mert azt hittem, hogy Bence kimászott az ágyából, de aztán rájöttem, hogy ez képtelenség, valószínűleg Apa  ott hagyta az ágyon a falnál, ahonnan biztos nem esik le a gyerek. Persze Bence felébredt és kapott is az alkalmon, hogy akkor szabad a pálya. Kb fél órát szenvedtünk, hogy hátha bealszik közöttünk, persze nem ment, így visszavittem az ágyába, lezsibbasztottam az ínyét, adtam neki inni és bealtattam. Végre sikerült bealtatni, én meg persze nehezen tudtam visszaaludni a zsibbadás miatt, így totál fáradt voltam szerda reggel... Közben reggel kiderült Apa meg beteg, szóval maradt itthon, nem jött dolgozni... Bencét pedig úgy kellett felkelteni, hogy menni kéne. Miközben itta a kakaóját, annyira visszaálmosodott, hogy miután megitta az adagját, hasrafordult és már aludt is...
Bence egyébként még mindig eszik, mint egy zabagép. Eszembe jutott, hogy nem lehet-e, hogy esetleg amiatt van hasmenése. A tegnap esti "minden bevetek" bejött, ma már nem volt hasmenése. Kapott ORS200-at egy fél üveggel, egy jó nagy adag sárgarépával és Sinlac-al, kapott Laktiv Akut-ot is (köszi Mona a tippet) egy fél üveggel, és vagy 3 kocka étcsokit... Gondoltam most aztán tuti nem lesz hasmars, sőt inkább átesünk a ló túloldalára, de szerencsére nem így lett. Teljesen jó volt ma a széklete :) Ma ismét kapott Laktivot és étcsokit (egyikre sem kellett rábeszélni :) ), remélem holnap ismét jó hírekre megyünk érte a bölcsibe. (Az étcsoki annyira bejött neki, hogy a tőlem elkunyizott Milka csoki - Andi ezt meg neked köszi :) - nem is kellett neki, kiköpte :D )
Viszont még köhög, bevetettem gyorsan a lányok által javasolt Stodal szirupot. A másik csepp, amit eddig kapott a köhögésére, szemlátomást nem használt nagyon neki, szóval gondoltam ez ártani nem fog, hiszen homós cucc ez is. Teszteljük, remélem hétfőre nyoma sem lesz már a köhögésnek, ugyanis a homeós orrcsepp is bevált...
A zsibbadásomról: már több, mint 1 éve nem tudok reggel aludni, mert hajnalban kézzsibbadásra ébredek. A doki anno azt mondta, hogy vegyek egy anatómiai párnát az segíteni fog, de ha nem akkor ad beutalót... Szerinte meszesednek a nyaki csigolyáim és ezért van. Nos párnát nem vettem, mert hason alszom és zavar, ha a nyakamnál túl vastag párna... Márpedig sztem az a párna nekem pont emiatt nem jó. Most már eljutottam odáig, hogy nem csak hajnalban zsibbadok, hanem nap közben is. Remek. Minél többet olvasok utána ennek, annál inkább arra jutok, hogy vagy B vitamint kéne ezerrel nyomnom vagy el kellene mennem egy neurológushoz... Előbbit szedem minden nap, hiszen a multivitaminban van jó pár féle B vitamin, így sztem ezt kipipálhatom, hogy nem vált be... Reméltem, hogy csak a Bence emelgetés miatt van ez, de ma már elég ritkán veszem fel, hiszen remekül megy a nagyfiú a 2 lábán is... Úgy sejtem nem fogom megúszni orvoslátogatás nélkül :(

Mostanában...

Egészen jól telt a hétvége leszámítva Bence hasmenését. Volt már szerdán is neki, de akkor a lencsétől, másnapra szépen el is múlt neki (az egész csoport ettől szenvedett). Aztán pénteken ismét elkezdődött, kezdtem aggódni, hogy ez esetleg már más lesz... Szombaton reggel volt egy kis hőemelkedése, de magától elmúlt, 1 óra múlva már nyoma sem volt... Csak azzal a fránya hasmenéssel kínlódtunk, ami ugyan nem volt sok, mert csak 3-4 alkalmas volt, de hajnalban 6-kor ébresztett mindenkit Bence, ugyanis akkor sikerült totálisan tokától bokáig... Aztán még napi 2-3 produktum volt, szóval a mennyiséggel nem volt gond (a nyári hasmenéshez képest ez sétagalopp volt). Viszont kicsípte a fenekét, hiába minden igyekezetem, hogy azonnal cserélem a pelust, amint lesz benne valami. Így telt a vasárnap is, így jött a kérdés, hogy mi legyen hétfőn. Gondoltam, hogy mivel nincs láza, hőemelkedése, így nem lesz gond a bölcsiben, hiszen jó eséllyel a foga a ludas, ehhez nem kell doki. Rosszul hittem, nem vették be Bencét... Akkor bementünk a céghez, hiszen nekem határidős munkám volt, gyorsan megcsináltam, aztán irány a doki...   Szerencsére egyetértett velem, csak fogzik a Drága (na de hol, mert a szájában semmi nyoma)... Holnap még maradunk itthon, de szerdán már menthetetlenül dolgoznia kell :)
Természetesen vannak új szavak és szokások is. Egyre több dolgot megért (látványosan) és egyre több dolognak tudja a nevét, sőt mondja is...
A legszembetűnőbb, hogy a tenyerét felfelé fordítva, ujjait ki-be hajlítva int két kézzel, hogy adjak még :D Apával találtak ki ismét szórakoztató játékokat, közben mondja Bence, hogy "atti" azt is, "ota" oda...
Eddig elvétve mutogatott dolgokat, most már egyre többször használja a mutatóujját. Mutogatja a cicát (mondja is), a kakast (ekkor leginkább én kukorékolok, gyerek meg röhög), Kis Bencét és az anyukáját, vagy éppen a Mehemedet meg a teheneket :D A 4lapos leporellóból csinált 2x2 laposat, volt vagy 1 hetes a könyv :) Úgy látom, hogy kezdik érdekelni a könyvek, eddig legalábbis csak a lapozást szerette, nézegetni nem nagyon, mesélni meg szinte nem lehetett neki, mert már vonult is el. Most már várja, hogy elmeséljük neki mi van a képen (nem ám a mondóját, vagy mesét :) ) és ha olyanja van még mutogat is :)
Elkezdte megint a berregést, ha iszik, vagy egyszerűen csak kiköpi az ételt/italt. Morcos is vagyok rá, mert ez nem dívik. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor csinálja, van hogy evés kellős közepén, de olyan is volt, hogy kért inni, majd az első kortyot ki is köpte (nem az ital milyensége a baj, mert utána meg megissza). Szerintem tesztel, próbaképp meglegyintettem a száját morcosan nézve, amikor éppen kiköpte a teáját. Volt is sértődés jó nagy, szóba sem állt velem vagy 1 percig. Aztán kezdte elölről... Ismét hajtépés van napirenden :D
Új "fenyítéssel" próbálkozunk: Nem kiabálunk, csak higgadtan (hehe, ha sikerül :D ) rászólunk, kb 3x, majd ha nem használ, akkor irány be a szobájába... Ahogy elnézem, ez neki nagyobb büntetés, mint bármi más (egyenlőre). Nem tudja eldönteni, hogy kell-e még a hiszti, hogy látja/hallja-e valaki :D  Pénteken talán (?) már odáig volt fejlesztve a dolog, hogy amikor beküldtük Bencét a szobába és hisztizve kijött, Apának csak elég volt csúnyán ránéznie a gyerekre és az már fordult is vissza a szobájába :D Nekem is elég csak arrafelé mutatnom ilyenkor és már megy is vissza :) Bosszant, hogy ilyesmire kellett vetemednem, de asszem ez még mindig jobb, mint a kiabálás vagy ne adj isten verés. Nem mondom, néha el kell számolnom 10-ig, hogy higgadtan rá tudjak szólni Bencére, de remélem ez előbb utóbb már alapból menni fog... Vagy csak túl sokat akarok? :D
Ja és jelentem, hogy a múltkor említett fotókönyv elkészült, a vállalt 10 munkanapos határidőböl lett 2 :D Éljen, ezt már szeretem :D

Egy kis reklkám...

Karácsonyi ajándék gyanánt:

Fotófüzet

Én szeretném hagyománnyá tenni a családban, hogy az unokák/dédunokák év közben készült képeiről karácsony környékén a nagyszülők / dédszülő kapjon egy gyűjteményt... Nagy ajándékra nincs pénzünk, de szerintem ennél szebb ajcsit (azon kívül, hogy ott vagyunk ünnepekkor) nem is lehetne nekik adni ;)

Vagyunk...

Vagyogatunk, csak éppen ezernyi a munkám, nincs időm már napközben beugrani blogozgatni :(
Bence bölcsizik, jól érzi magát ott, ugyan mostanában elég keveset alszik délben, de én most  ezt a fogzásra fognám. Köhög is kicsit, gondolom az is zavarta alvás közben. Egyébként jól eszik, sikerült híznia is :D Ma már a hajam téptem, mert mindent megcsinált, amiről tudta, hogy nem szabad, kezdve a kuka kiborításával, folytatva a kaja padlón történő szétkenésével, majd abbahagyhatnám a játékok magasból és lendületből történő elhajításával. Persze ez közelről sem a teljes kép :( Én is nehezebben bírom a strapát, hiszen holt fáradtan jövök haza és a türelmem ilyenkor fogytán van. Változnom kéne, de baromi nehéz...
Én hajtom magam még itthon is, hogy legalább ne maradjon másnapra annyi munka, hiszen úgyis jön be mindig másnap délelőttig még meló... Persze csak akkor jutok is egyről a kettőre, ha Bence éppen elvan valamivel, valakivel időnként 10-15 percre. Mert ha nem, akkor a fejem tetejére is állhatok, akkor sem tudok haladni, sőt ha ne adj istem mégis megpróbálom, akkor tuti másnap kezdhetem előröl a kín keservvel elvégzett feladatot :(
A telefonomban már van egy piszkozat karácsonnyal kapcsolatban, és persze jó pár dolgot szeretnék még leírni mostanában. A szülés is pl sokszor eszembe jut mostanság, hiszen Húgicáméknál és Brigiéknél is már csak pár hét van hátra a várandóságból. Gondolkodom még, hogy leírjam-e vagy sem, mert a fene tudja, hogy olvassa-e a blogot, ha meg igen, akkor lehet nem kéne. Mert hogy nem volt sétagalopp, bár hozzátenném, hogy azért Bence tekintélyt parancsoló mérete igencsak hozzájárult ehhez (no meg a h.lye doki is). Lehet csak a kellemesebb emlékeket írom le, aztán majd egyszer bekerül a blogba a teljes igazság is ;)  Már csak egy kis idő kéne, hogy mindezt "papírra" vethessem ;)

Miértek...

Miért van az, hogy hajnali 7 előtt 10 perccel kell kivenni a fagyasztóból a halat?

Miért kell kinyitni a zacskót és leejteni a tartalmát úgy, hogy ráessen a szemetesre, ezzel felkeltve mindenkit, aki még a hűtőajtó visszacsapása urán aludt a családban.

Miért kell közben még leejteni a tálcát, ami biztos ami tuti alapon szaltózik egyet a szemetesen, majd miért kell utána küldeni egy halat ismét?

És végül miért nem érti Apósom, hogy szombat van, aludnánk még 7-kor és azt a halat 1 órával később is ki lehet venni (vagy ne adj isten este).

Gyerek felnyösszent az eseményekre, reménykedni tudok csak, hogy alszik még egy kicsit... Én meg csinálok magunknak kávét majd írok még 1 posztot...

32...

vagy 23??? :D

Kiütés...

Nos, nem tudom, hogy mitől van, nem jövünk rá.
Tegnap már szép volt a bőre, de ma ismét kiütéses a térde. Csak az... Gyógyszert már jó ideje nem kap, frissen babamosószerrel mosott ruha volt ma is rajta... Én ezt nem értem :(
Gyógyszertári fürdetőt veszünk, bár eddig nem volt gond a Gabi fürdetővel... Nem tudok mást kitalálni :(

Upgr.: Mostanra megint iszonyatosan viszket szegényke :( Dokit felhívtam, mert már rossz volt nézni. Fenistil csepp/krém és fürdető. Nem tudni mitől van, de 2-3 hét mire eltűnik és előfordul, hogy pár napra eltűnnek a pöttyök, foltok. Tej most tiltólistás (nem allergiás rá, csak ront a helyzeten állítólag), nem tudom, hogy a bölcsiben hogy fogják ezt megoldani :( Remélem, ha megkérem őket, akkor adnak neki inkább vizet vagy ha van, akkor teát... Van még szerencsére itthon egy kevés tápszer, talán a reggeli kakaóra elég lesz...
Kicsit megnyugodtam, hogy nem allergia (csuriban az ujjam, hogy igaza legyen a dokinak) és hogy nem én rontottam el valamit. Megpedzegette a doki, hogy lehet akár vírus is, mert több, Bencénél kisebb és még kizárólag csak anyatejet kapó gyereknél is előfordult mostanában. Apa egyből kérdezte, hogy ettől még mehet-e bölcsibe a gyerek, hiszen akkor fertőző is lehet, de mondtam neki, hogy a doki nem tiltott minket el a bölcsitől. Lehet, ez is olyan, mint a herpesz: ha gyengül az immunrendszerünk, akkor lendül be a vírus, ami egyébként nem okoz bajt...

Upgr. család...

Arra jutottunk, hogy a Pro+Kid lehet a bűnös. Kb azóta vannak ezek a foltok, mióta az elfogyott Normaflore helyett azt kapja Bence... Nos, meglátjuk...
Szegénykém annyira viszket mindenhol, hogy nem győztem átöltöztetni. Van 1 mérettel kisebb nadrágja, most az van rajta, találtam egy nyáron hordott kissé selejtes pólót, ezt is ráadtam, ezek tuti nagyon régen lettek mosva, másik mosószerrel, mint amit mostanában használtunk...
Rossz nézni, ahogy vakargatja magát mindenhol. Amikor pucéran szaladt a lakásban vetkőzés után és öltözés előtt, látszott rajta, hogy megkönnyebbült... De hát nincs nyár, nincs meleg, távfűtés van :( Nem adhatok rá rövidnadrágot és nem engedhetem szegényt póló nélkül flangálni. A pulcsitól eltekintettem, ablakokat becsuktam. Most lett kész egy mosás, volt benne egy könnyen száradó polár pulcsi, gyorsan rásegítettem hajszárítóval... Megyünk mamáékhoz, ott le tudja magát jobban foglalni...

Család...

Nálunk is zajlik az élet, csak sajnos nem úgy, ahogy szeretném :(
Apu betegsége után kiderült, hogy a 80 éves nagymamámnak is újabb betegség jutott: cukorbetegség... Igen, tudom, hogy idős és azt is, hogy ezzel együtt lehet élni, de sokkolt a hír, hogy nem elég szegénynek az a tömérdek egyéb probléma még kap mellé plusz egy másikat. Remélem, hogy tabletta elég lesz neki és nem kell inzulinoznia magát. Fogalmam sincs, hogy miként tenné, ha mégis szuri kell neki... :( Nem fiatal már :( Ráadásul nála is úgy kellett kisírni a dokitól a beutalót egy kivizsgálásra, mert a lába fekélyes már egy jó ideje, amire csak legyintettek a dokik. A cukra egekben, alig tudják neki levinni...
Aztán ott van Após is, akire most kedden (?) kihívtam az orvost, mert már 2 hete rosszul van és jövő héttől megyek dolgozni (juhéjj), nem fogom tudni ellátni nap közben... Szóval a tudta nélkül kihívtam az orvost, rettegve attól, hogy mit fog szólni hozzá, hogy a háta mögött intézkedtem. Meglepő módon nem haragudott, sőt este még meg is köszönte... Igen, ugyanis 2 oldali tüdőgyuszija van... A doki kórházba akarta küldeni, de alkudoztak egy kicsit, aminek az eredménye az lett, hogy 1 heti antibiotikum kúra után kontroll és ha nem javul, akkor kórház. Persze egy kivizsgálás nála is aktuális lenne, hiszen mióta én itt lakom (már több, mint 8 éve), azóta nem volt ilyen...
A problémák persze nálunk is folytatódtak: Bencén csalánkiütéseket fedeztünk fel tegnap fürdés közben.  Csak a térdén volt, így gondoltuk, hogy a kádba tett gumi csúszásgátló okozta (allergia vagy csak a rajta lévő lyukak hagytak nyomot). Aztán láttuk, hogy a foltok viszketnek neki és a méretük sem egyforma, így nem lehet az, hogy a csúszásgátló nyoma... Maradt az allergia :( Mire végeztünk a törülközéssel már halványultak a foltok, viszont még mindig hepehupás a bőrfelület, tehát nem múlt el. Gondolkodni kezdtünk, hogy mi lehet, miközben bekentük neki Fenistil géllel. Új dolgot nem evett mostanában, meg ha étel lenne a ludas, akkor nem csak a térdén lennének kiütések. Tüzetesen átnéztük a gyereket és találtunk még pár apró pöttyöt a bokáján... már többször megfigyeltük, hogy piros foltok jelennek meg a bőrén, főként az arcán látványos, de van néha a fülén is, amire azt hittem először, hogy beütötte, mert olyan piros volt. De aztán a fülén megfigyeltük, hogy hol fent van a pirosodás, hol lejjebb... Ma reggel már a nyakán is felfedeztük ezeket a piros foltokat, sőt a bokáján is találtunk. Bakker vándor kiütése van Bencének? Úgy döntöttünk, hogy veszünk másik mosóport és öblítőt, előhalásztam néhány régebbi cuccot a gyereknek és átöltöztettük azokba. Pulcsi nem volt olyan, amit régen mostam esetleg más mosóporral, így abból kénytelen voltam ráadni egyet a fiókból... Indulás előtt megint csekkoltam a bőrét, már a feje búbján is találtam piros foltot... Fogalmam sincs, mi ez, de most megy a mosógép egy nagy adag gyerekruhával, még lesz egy mosásom az ágyneműkkel is, hátha a hancúrozás után jött ki neki attól a kiütés... Akinek esetleg van tippje, hogy mi lehet ez, az szóljon! Íme a tegnapi menüje a Nagyfiúnak:
Reggeli: nagy adag kakaó
10 órai: 20-30 szem kakaós gabonagolyó mézes enyhén citromos csipketeával (pickwick málnás talán)
Ebéd: Karfiol sajttal és Sinlac-al, majd kevés Mildibé rizses tejpép szintén Sinlac-al (darabosat nem halandó enni, ezek voltak most itthon. Viszont legalább ette őket...) Kicsit később ellopta az asztalról a tányéromban lévő villát és leszopogatta róla a sajtot-tejfölt, ugyanis ilyen tésztát ettem... Nem evett belőle sokat (2 nyalást), mert kínáltam és eltoltam amikor adtam neki tésztát is. Onnantól nem kellett neki még a tejföl sem :(
Uzsonna: Aktivia joghurt citromos, kicsit több, mint 1 doboz...
Vacsora: Vajas zsemle pár falat, meggyes és túrós péksütemény pár falat, hozzá kakaó és utána kb 1 db vajas keksz... A kakaóba tettem Pro+Kid-et, mert a déli adagját nem itta meg, kénytelen voltam ebbe belecsempészni...
Innike: Kakaó ugye reggel, majd csipketea (kevés mézzel, citromlével) és asszem kortyolt az én citromos zöldteámból (PW), amibe talán édesítőszer is lehetett, mivel Apa csinálta magának, csak elfelejtette meginni... De ebből nem ivott 2-3 kortynál többet, csak azért volt érdekes, mert én másik pohárból ittam, mint ő...
Gyógyszerei: Reggel a maradék antibiotikum, köptető, délben köptető meg Vibrocil orrcsepp, este D vitamin, Cebion és Vitacolan. Egyik sem új dolog, mindet kapott már eddig is.
Tusfürdője Gabi, eddig is ez volt, sosem volt tőle baja, egészen picin is ezt használtuk. Egyszer áttértünk a mi Baba tusfürdőnkre, de attól nagyon kiszáradt a bőre, így visszatértünk a Gabihoz...
Ezek után akinek megakad a szeme valamin, az szóljon, mert mi már tanácstalanok vagyunk.

Szerencsére Bence jól van, leszámítva, hogy iszonyatosan hisztis, ha elsőre nem sikerül neki valami. 1 hét alatt 1 kilót fogyott, alig eszik még mindig, de végre mehet tovább a multivitamin neki, így reménykedem benne, hogy az étvágya visszajön. Doki megnézte a fogacskákat is, de ő sem tudta eldönteni, hogy a 2 hátsó fog, ami kibújt az 4-es vagy 5-ös lett. Akkor a hézag a 2-es és a hátsó foga között, hogy simán lehet 5-ös is... Majd kiderül ;)

Íme néhány kép, ami mostanában készült:

És pár hete rokonoknál:

Pakolunk, beszélünk...

Mai új szavunk: pizza. Nem ám azért, mert olyan sokszor eszünk, hanem azért mert a liftben van egy ételszállító cég reklámja, ahol is pizzát reklámoznak (meg egy másik, ahol egy néni van, de ki tudja miért inkább a pizzát nevezi meg). Mikor jövünk fel vagy megyünk le a lifttel, akkor mindig elmondjuk neki, hogy mi van a képen. Persze van még ott banán, zsemle, víz reklám is a madaras teszkó jóvoltából, dehát ezek nem olyan érdekes szavak. Bezzeg a pizza... Ezt mondogatta egész séta alatt, no meg azt gyakorolta, hogy "appa". :)
Séta közben edzés gyanánt szoktunk lépcsőzni. Na nem én viszem a gyereket, hogy akkor hajrá, hanem Ő. Amint meglátja azt az épületet, már szalad is a lépcsőhöz és minimum 3 kört kell tennünk fel és le :D Persze ennek mindig nagyon örül,egy kis mozgás is, úgyhogy nincs ellenemre :D A lépcsőzés már nem úgy néz ki, hogy térdre veti magát és akkor felmászik majd letolat, hanem szépen megkapaszkodik a korlátba és egyesével fellépeget a lépcsőn. Most gyakorolta a pörgést is, mégpedig a saras rácson. Szépen tudja már ezt is, sőt ha mondjuk neki, hogy pörög a Bence, akkor elkezdi bemutatni :)
Annyiszor szídtuk már meg az asztalról ledobált  dolgok miatt, hogy most már szép szóval el lehet nála érni, hogy tegye is vissza, amit ledobált. Többnyire, mert azért ha durcázik és azért sodorja le az asztalról az itatót és a többi tárgyat, akkor nincs az a beszéd, ami rá tudja venni, hogy visszategye. Ez általában a többi elcsent tárggyal is így van, csak szépen meg kell kérnem, hogy tegye vissza oda, ahonnan elvette. Kíváncsi vagyok, meddig fog ez tartani :)

10...

Nem is írtam még, hogy csütörtökön kibújt a 10. fogacska (bal alsó 2)  teteje is :D Most aztán tényleg elég egy pár hétre a fogzásból...
Egy ismerősöm nagyon jól leírta a fogak megjelenésének sorrendjét. Íme:

Fogak számolása:

A fogazatot 4 kvadránsra osztjuk,ez magyarul annyit jelent, h. az orr vonalában húzott függőlegessel jobb és bal oldalra, majd ezen belül alsó-felsőre.
Számolni középről kell.
A tejfogazat 20 fogból áll, azaz minden kvadránsban 5 fog van: 2 metsző, 1 szemfog, 2 őrlő.
A maradó fogazat 32 fogból áll, az 8 fog: 2 metsző, 1 szemfog, 2 kisőrlő, 3 nagyőrlő (utóbbiak közül a leghátsó a bölcsességfog)


Tejfogak megjelenése:

Alsó középső metszők (5-14 hónaposan)
Felső középső metszők (7-15 h.)
Alsó oldalsó metszők (10-19 h.)
Felső oldalsó metszők (9-16 h.)
ez eddig nyolc fog, 4 alul, 4 felül
De ezután nem a szemfogak jönnek,
hanem előbb az első tejőrlők (13-20 h.)
majd csak ezután jönnek a szemfogak (15-24 h.)
és végül a második tejőrlők (24-29 h.)

De természetesen jelentős egyéni eltérések lehetnek!

Maradó fogak megjelenése/fogváltás:

Na itt van a csel!
Ugyanis az első maradó fog, ami megjelenik a szájban az alsó 6-os, vagyis - mivel a tejfogazat csak 5-ösig tartott - ennek a megjelenését nem előzi meg tejfog kiesése. Hanem aljas módon, feltűnés nélkül "odanő" egy fog az eddigi fehér gumók mögé.Ezt nagyon sok szülő nem veszi észre, nem törődik vele, mondván, h. tejfog, úgyis kiesik..
Pedig pont ez a fog a rágás alapja, ez veszi fel később a legnagyobb rágóerőt.
És sajnos elég zegzugos barázdarendszerrel rendelkezik, emiatt könnyen szuvasodik.

Szóval úgy 5-6 éves korban érdemes időnként megszámolni a szemfogak mögötti gumókat, és ha már kettőnél több dekkol, akkor célszerű felkeresni a fogorvost barázdazárás céljából (erről majd később, ha nem felejtem el).

Az aljas 6-os áttörését már látványosabb dolgok szokták követni.
5-7 évesen a gyerkőcök metszőfogai elkezdenek mozogni, mert a tejfog alatt fejlődő maradó fog hatására a tejfog gyökere felszívódik.
Viszont a tejfog nyaka körüli ínyrostok makacsul tartják a fogat, ami miatt fájhat, vérezhet, ezért a gyerekek nem merik birizgálni.
Erre volt régen megoldás a cérna és az ajtókilincs, de a zsibbasztó zselé sokkal humánusabb.
De gyakran egy szívósabb zsemle is elég...
Attól sem kell megijedni, hogy a tejfog kiesését követően még egy darabig nem tör elő a maradó metsző. Ez teljesen normális. Ilyenkor a kölykök jódarabig drakulázgatnak és jókat röhögnek, h. nem csak a ceruza, de a vonalzó is befér a szájukba, miközben a szülők már a kefét eszik, h. mikor lesz már foga a gyereknek.
Kb. 8 éves korra jön elő a 8 metsző (felül 4, alul 4).
Közben a tejőrlőkre még mindig nagyon kell vigyázni, mert a maradő kisőrlők, amik a tejőrlőket váltják, majd csak 9-10 évesen törnek át, viszont ha a tejőrlőket ki kell húzni szuvasság miatt, akkor a maradó 6-os előrevándorol és nem lesz hely a maradó kisőrlők számára. És akkor el lehet költeni egy vagyont a gyerek fogszabályozására!
Attól sem kell megijedni, ha a maradó metszők hatalmas lapátnak látszanak a gyerek gyöngy tejfogai mellett!
Ugyanis nem csak a fogak nőnek, hanem az állcsont is!
Ha viszont vkinek a családjában van fogtorlódás, vagy szüksége volt vkinek fogszabályozásra, akkor a 6-osok áttörését követően célszerű elkocogni a fogszabályozásra, mert ott egy aránylag egyszerű analízissel meg tudják jósolni, hogy lesz-e szükség fogszabályzásra és az ilyenkor alkalmazott egyszerűbb és olcsóbb, kivehető (de inkább betehető, sőt benntartható!!!) készülékekkel sok probléma könnyebben kezelhető, mint később, amikor már lezajlott a fogváltás!!!!!
10 éves kor körül váltódik a szemfog.
12 éves kor körül jönnek ki a 7-esek.
A bölcsességfogak áttörése nagy eltéréseket mutat, van, akinek 20-as évei közepére jön csak ki. És van, akinek nincs is.

Szavak, játékok...

Bence még mindig beteg. Tegnap már nem volt lázas és ma délelőtt sem, de a délutáni alvásából már hőemelkedéssel ébredt :( Nem örülünk a visszaesésnek, olyan szépen kezdett már jobban lenni. Reménykedünk, hogy egy újabb fogacska okozza most ezt nála... Már hurutosan köhög, nem szárazan, orra még folydogál... Ha már nem lesz lázas, akkor szerdán mehet bölcsibe.
Egyébként pedig tegnap a  jobban lévő Bence elkezdett úgy igazán beszélni. Reggel és délelőtt be nem állt a szája. Volt már célzottan "appa" Apa, "áppi" hápi, "ajja" Anya, "kukka" kukac és ismétel, mint egy diktafon :) Gyakorolta a "ku tta" kutya, "szissza" cica, "szissz" cicc, "itta" hinta, "titta" tiktak és még sorolhatnám, hogy milyen szavakat. Elámulok, mikor látom, hogy nézi a szám, miként formálom a szavakat és hallom, hogy mondja utánam őket, méghozzá néha meglepően tisztán, ahhoz képest hogy legtöbbjét először mondja ki :) Este fürdéskor mondogattam Bence testrészeit, kezét, lábát, orrát, lábujjacskákat és persze a kukacot is. Ez utóbbi szó annyira tetszett neki, hogy a fürdő mellett lévő WC-ben csücsülő Apának átkiabált, hogy "appa kukka"  :D Jót derültem rajta :) Zabálni való volt, ahogy kiabált az apjának át, hogy "appa" :D  
Valamelyik este döbbenten vettem észre, hogy tök mindegy Bence látja-e hogy valaki kimegy az ajtón, elég ha hallja, hogy csörög a kulcscsomó és már pápázik a kezével :D Most már kérésre is megteszi, persze azért még mindig hangulatfüggő a dolog :)

Játszunk is mégpedig a következő módokon:
Van, hogy begurul egy-egy játék az ágyunk alá, olyankor Anya vagy Apa lehajol, lefekszik és megpróbálja ezeket a játékokat kibányászni onnan. ilyenkor szokott Bence jönni és átmászik az ember hátán úgy, hogy átlendíti a lábát a nyakunkon és a fejünkre ül :D Nagy kacagások közepette még ugrál is amennyire tud (leér a lába). Megfogom a lábait és csak megyek a lakásban kérdezve, hogy hol a Bence? Ő meg kuncog a hátamon :D
Néha elég leülnöm a földre és már jön is mögém a Nagyfiú. Lassan elkezdem fordítania fejem az egyik irányba, hogy lássam Bencét, ő meg nevetve elindul ellenkező irányba, majd egyszer csak - mint aki megsajnál - hátra arcot csinál és előttem terem :) Időnként megspékeli azzal a mozdulattal is, hogy megfogja a vállam és abba kapaszkodva csinálja a hátra arcot...
Az ágyon nem tudok úgy végig feküdni, hogy ne jönne oda a Nagyfiam és ne mászna rá a hasamra, mondván jót lehet ugrálni, majd levezetésként rámászik a fejemre és elismerően hallgatja Anya aúú-zását ;)
Most kezdtük el az orrnyomogatást. A lényeg, hogy ha én nyomom meg az orrát (vagy a sajátomat), akkor egy hangot is adjak hozzá (mint a bohóc orra :D ). Jókat derülünk rajta, amikor megnyomja az én orromat, vagy én az övét. lehet ütemesem vagy hosszabb időre megnyomni, a lényeg, hogy dudáljon és lehessen jókat nevetni rajta. (azért résen kell lenni, mert ha gondol egyet, akkor a szemünket kezdi el nyomogatni az orrunk helyett és hát ugye az nem jó).
Sikerült végre megtanítani neki a simogatást. Egy icike-picike probléma van még: ha mondom neki, hogy pl simizd meg Apát, akkor is az én fejem simogatja meg :D Jó, hát nem lehet mindig minden tökéletes :D Egyedül tudtam vele csak gyakorolni (meg a plüssökkel, de azokat nem hajlandó megsimizni :( )...
Pénteken átjött hozzánk az én fogadott Hugicám. Bence megmutatta, hogy tud igazi kis gavallér is lenni :) Azért néha elgondolkodom, hogy dolgokat direkt csinál. Pl a Papa szobájának ajtaját nem szabad ütögetni, mert üvegből van, ergo betörik és különben sem, stb. Megszokott dolog, sosem engedtem neki, mindig rászóltam és egy ideig szépen hallgatott is a szóra. No mostanában ez már nem így van. A következő történik: rászólok higgadtan, de határozottan, Bence felém fordul és már lendül is a keze, hogy ismét rácsapjon az üvegre, közben persze mosolyog... Ezt elismételjük 3-5x türelmemtől függően, majd segítek neki arrébb lépni, nyomatékosítva a tiltásom. Nos, ez most nem jött be, mert már ment is vissza így megemeltem a hangom és úgy szóltam rá. Vigyorgás már nem volt, de sírás sem, csak állt megszeppenve. Meg is beszéltük "húgommal", hogy most éppen próbálgatja, hogy meddig mehet el (vajon meddig bírom őszülés nélkül??). És ezt a viselkedési módot már többször megfigyeltem nála. Volt, hogy pelenkázás közben kellett huszadjára már erőteljesebben rászólnom, hogy ne rugdosson, de a tv tapogatás is néha ilyen tiltási hangnemmel szokott járni.

Tej nélkül...

Ma megyünk a bölcsődei gondozónők által ajánlott dokihoz. Tegnap csak a mobilján sikerült elérni, de így is kedves volt, mert ugyan már nem volt mára szabad időpont, de bezsúfolt minket még, lévén holnap szabin lesz. Ki fog derülni, hogy Bencének elég lesz-e az 5 napos antibiotikum kúra vagy kell még 2 nap, remélhetőleg azt is megtudjuk, hogy elvállal-e minket.
Bence még csúnyán köhög, hőemelkedése még volt reggel, így kapja még a lázcsillapítót is. Gondolom még hétfőre visszahív minket a doki, hogy megnézze meggyógyult-e Bence és mehetünk-e bölcsibe.

Idő közben rá kellett jönnöm, hogy a tej nélküli kávé meglehetősen szörnyű. Szedek egy gyógyszert (a PCOS miatt), ami a tejjel igencsak összeveszik, emiatt reggel rendszeresen és többször versenyt futok az idővel, hogy odaérjek a WC-re még időben... Apa valamelyik nap rávilágított, hogy lehet amiatt nem hízok, hogy minden reggel ennyire megvisel a tej. Döntenem kellett: gyógyszer vagy tej. Mivel a gyógyszer gyönyörű ciklusokat csinált, nem volt kérdés, hogy a tejről kell lemondanom. Nagyon nehéz, mert imádom a tejet, viszont tényleg alábbhagyott a hasmenés, pedig még csak tegnap óta tej nélküli a reggeli kávém. Szerzek komplettát és megpróbáljuk azzal. Ma reggel Apa megkönyörült rajtam és egy pár csepp tejet öntött a kávémba. Tényleg nem sokat, csak annyit, hogy picit opálossá tegye. Sajna ez sem jött be :( Tudom, hogy van laktózmentes tej, de egyrészt horror ára van, másrészt azt az egy litert jó pár nap alatt fogyasztanám el, mert abból sem merek sokat inni (laktóz intoleranciám is van :( amit a gyógyszer felerősített), harmadrészt meg nem is biztos hogy beválna... Kipróbáljuk a kávékrémesítőt, aztán majd meglátjuk...

Felháborodtam...

Tegnap voltunk orvosnál ismét Bencével, mert aggasztó, hogy még mindig így folyik az orra. Nem ám dáthás orrfolyásról van szó, hanem sűrű sárgás cuccról... Doki szerint semmi baja, orrcsepp és várjuk a tavaszt...

Ma délre már itthon is voltam, ugyanis szóltak a bölcsiből, hogy Bence lázas...

Azt kell mondjam, eljött az orvos váltás ideje :(

H1N1...

Igen, erről is beszélni kell, minket is elért a döntéskényszer. Eddig nem haboztam, ha megkérdezték, hogy beadatjuk-e magunknak/Bencének az oltást, egyértelműen rávágtam, hogy nem (okai lejjebb). Időközben Apa megvétózott, Bence meg fogja kapni. Nem most, mert egyrészt beteg még kicsit (folyik az orra, köhög még), másrészt meg nem szeretném, ha ő lenne a "teszt-alany. Várunk kicsit, hogy esetleg más 3 éven aluli gyerek hogy reagál, mennyi mellékhatás lesz náluk. Egy ismerős beadatta a kicsijeinek, de ő Németországból hozatta be azt a vakcinát, amit ott a katonáknak, képviselőknek is beadtak (ez csak a sejtmagot tartalmazza, nincs az a burok, ami felel a mellékhatásokért). Gondolom, nem olcsó mulatság, de komolyan elgondolkodtam ezen, hogy talán ilyesmit kellene nekünk is tenni. 
Az egyértelmű nem az oltás ellen az volt, hogy nagyon nagyon felfújták a dolgot. Mondjuk ez még nem is lenne akkora probléma, ha hiteles és nem pedig félrevezető információkat adtak volna. hányszor, de hányszor hallottuk, hogy ennyi meg annyi áldozat van, aztán később meg kiderült, hogy igazából más krónikus betegsége is volt a betegnek és nem igazán az influenza okozta a halálát. Tehát az igazi szám, az mindig a 10.-e annak, mint amit mondanak. Felfújják az oltás fontosságát, amit aláírok hogy nagy segítség pl krónikus betegség esetén, de nem értem, hogy egy egészséges embernek miért kellene mindenképpen beadatnia. Néhány nap a lefolyása, különösebb kezelés nélkül gyógyul. Sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a megelőzés egyéb formáira. Az emberek a buszon, bevásárlóközpontokban vagy csak otthon, szűk családi körben, ha köhögnek, ha tüsszentenek, akkor használják a könyökhajlatukat, mossanak gyakran kezet, lehetőleg fertőtlenítős szappannal, gyűjtsük zacskóban az egyszer használatos használt zsebkendőt, használatuk után mossunk alaposan kezet. Együnk sok gyümölcsöt, szedjünk esetleg C vitamint. Ha mégis elkaptuk, akkor használjunk szájmaszkot ezzel védve a környezetünkben élőket, maradjuk otthon és ne hősködjünk a munkahelyünkön.
Ezen megelőzési módok helyett inkább adjunk az immunrendszerünknek egy mesterséges kihívást, ami vagy bejön vagy nem. Az oltóanyag nincs rendesen tesztelve, hiszen nem volt rá idő. Ki fogja vállalni a felelősséget, ha pl az én gyerekem lesz az szerencsétlen áldozat, akinek az oltás ártani fog? A gyártó biztosan nem, az állammal is lehet harcolni, de tudjuk hogy mikor és milyen eredménnyel zárulna az ügy... A megelőzésnek több módja van, csak egy kicsit kellene odafigyelnünk egymásra és nem kellene x ezer forintot arra költenünk, hogy tesztbábuk legyünk.
Én is félek a szövődményektől, de valljuk be, hogy többségük azért alakul ki, mert a beteg nem marad otthon kifeküdni a nyavaját (illetve vannak ugye az alapbetegséggel rendelkezők, de ők egészen más lapra tartoznak, nálunk a családban szerencsére ilyen nincs).
A lényeg, hogy Bence megkapja az oltást, bár szívem szerint inkább nem adatnám be neki. Közösségbe jár, sajnos ő még nem tud aktív részese lenni a megelőzésnek, ráadásul ott van Apósom, aki a higiéniára nem annyira ad...

Jó reggelt, Anya!

Sosem fogok rájönni, hogy a természet miért így alkotta meg a kicsik fogzását. Miért kell szenvedniük, mikor ezek a csöppségek még tényleg semmit sem ártottak senkinek/semminek. Kibújt végre az a dudorodó 9. is... Hál'istennek, mert már 2 éjszakát töltöttünk 20-30 perces ébredésekkel. Nap közben sem aludt a bölcsiben, délután pedig 6 körül alukált egy keveset a mi ágyunkban... Remélem most egy időre letudtuk őket és kaphatunk egy kis levegővételnyi időt az újabb fogacskák kibújásáig.
Egyébként meg imádom a reggeli ébredéseket. Na nem a korai kelést, mert az sosem volt és sosem lesz a kedvencem, hanem azt amikor reggel Apája kiveszi az ágyából a Nagyfiút, aki szalad is át a mi szobánkba, ahol én éppen ébredezek csík szemekkel. Felmászik az ágyunkra, keresztül mászik rajtam, majd behuppan mellém és odabújik hozzám. Így pihengetünk kicsit még, amikor is Apa hozza Bence elmaradhatatlan reggeli kakaóját. Miközben én tartom az üveget, Bence jól belakik belőle és közben Ő is kómásan szemlélődik, néz engem vagy a tévét, vagy csak becsukja a szemét és élvezi a helyzetet. Asszem ennél nem is lehetne jobbá tenni a kötelező koránkelést :D Egyszerűen imádom, amikor odabújik hozzám, odatolja a pofiját vagy a feje búbját az enyémhez... Mintha azt mondaná ilyenkor: "Jó reggelt, Anya!".

Drukk...

Minden kedves olvasómat kérem, hogy drukkoljon velünk egy múlt héten született 600grammos kisfiúnak...
Minden nap gondolok rájuk és reménykedem benne, hogy gyorsan fog gyarapodni a csöppség, hogy mielőbb hazamehessenek és hogy egészséges legyen...
Nagyon megérintett a dolog, gyakran nézek be a topikba, hátha a picibaba édesanyja jön valami jó hírrel...

Életjel...

Jó ideje nem írtam, ami leginkább a lustaságomnak tudható be...
Ismét elég mozgalmas hétvégénk volt, a szokásos hidegkúti látogatást ejtettük meg szombaton és a perbáli rokonoknak is segítettünk kicsit vasárnap.
Bencém ismét megismertetett minket egy-két új tudománnyal, van köztük jó is rossz is.
Kezdjük a jóval: Egyre kevesebb a sírás reggel a bölcsiben való búcsúzáskor. Ma már vissza is nézett rám, mikor beadtam a gondozónőnek, majd elfordult egy lufival a kezében és ment is játszani.
Szombaton ismét leveleket húztunk össze Papáéknál, amibe Bence nagy lendülettel bele is ült, pontosan a közepébe :D Én metszegettem a rózsákat, jött is hogy ő segít összeszedni, illetve csak a bogyókkal játszott. Persze mondtuk neki, hogy szúr, de nem is foglalkozott vele, egy nyikkanást nem hallottunk tőle, este pedig láttam a kezén, hogy azért volt 1-2 harci sebesülés :)
Apum kezd jobban lenni, ezt onnan vettem észre, hogy szombaton vitte magával Bencét a kertbe "dagonyázni", sőt utána a cipőjéről is lehúzta a sarat, majd a fűben fociztak. Ilyet még sosem tett, szerintem azért, mert nem volt ereje hozzá, most viszont megtette és jó volt nézni, ahogy Bence szalad oda Papához a labdával, hogy rúgja el neki ismét :D
Nagyokat sikongatva játszik már Apával, én meg csak fogom a fülem, mert olyan éles hangon kiabál, hogy az már szinte fáj. Most már nem nagyon van gond belőle, ha Apa fel akarja venni, sőt néha már oda is megy hozzá és felkérezkedik. Sőt, mivel tegnap külön kocsival jöttünk haza, Apa kb. fél órával később, mint mi, így amikor meglátta az ajtóban az apját, már szaladt is és nem engedte, hogy levegye a kabátját :D Jó ideje nem volt ilyen, így igazán megható volt az a pillanat.
Végre bővült a fogacskák száma is, méghozzá elég sunyi módon. Sztem amikor beteg volt, akkor törhettek át, mert immár a fent 4, lent kettő mellé kibújt lent a bal alsó kettes is és jobb oldalon az egyes melletti 2 szünettel arrébb ott van a 4-es teteje is. :D Tegnap este ínykenegetésnél éreztem, hogy jobb alsó 4-es is áttörés közeli állapotban van, nagyon jól lehet érezni az ínyén keresztül a fogacska tetejét. Szóval a fogak most így festenek:
Bal felső: 1 és 2
Jobb felső: 1 és 2
Bal alsó: 1 és 2
Jobb alsó: 1 és 4
Bal alsónál a 4-es sztem hamarosan áttör... Úgy látszik erőt gyűjtöttek a fogacskák,  mert volt vagy 2-3 hónap szünet, mire ismét beindultak. Aztán megint tök csend lesz és örülhetek ha a suli kezdés idejére kinő mind a 20 tejfog :D
A rossz tudományokat kezdjük pl a fej falba veregetésével. Egyre többször és egyre több helyen teszi mindezt. Sőt pénteken odáig fajult a dolog, hogy mérgében belém harapott és meg is rúgott. Utána kapott jó kis szídást Apától és Anyától egyaránt, remélem hatásos volt és nem vetemedik ilyesmire most egy jó ideig...
Másik rossz dolog, hogy néha olyan hévvel játszik, hogy komolyan kénytelen vagyok felkelni mellőle, mert pl annyira meghúzta a hajam, hogy beleszédültem. Össze-vissza dobálja a játékokat, így elég sűrűn kell olyan szankciót bevezetnem, hogy azt a bizonyos játékot el kell mentenem magasabb, Bence el nem érhető helyre. (Viszont kezdünk ismét felülkerekedni azon szokásán, hogy a tálcákat ledobálja a konyhában és tekergeti a sütő gombjait.)
Ha úgy ítéli meg, hogy olyasmit akarunk neki a szájába adni, amit ő nem szeretne megenni, akkor rázza a fejét, hátha úgy feladjuk a hiába való próbálkozást. No meg közben hadonászik a kezével, hogy növelje az esélyeit. Orrszívásnál dettó, de akkor én vagyok az erősebb, így én szoktam nyerni :)
Tegnap hazafelé bealudt az autóban, nem örültem neki, de mivel egyedül voltam a gyerekkel, így esélyem sem volt ébren tartani őt. Ez kb negyed héttől történt. Nem lehetett több 15-20 percnél, így reménykedtem, hogy az esti alvás nem fog csúszni... Tévedtem... Letettük aludni fél 9 körül (jelzem, hogy ez már így is később volt, mint egyébként vasárnap vagy hétköznap lenni szokott), úgy tűnt, hogy sikerült, mire felsírt. Adtunk neki Nurofent, hátha a fogacskák zavarják, aztán bekentem az ínyét, de 3x-i próbálkozásra sem járt altatási kísérletünk sikerrel. Végül kivettem magam mellé az ágyba és mikor láttam, hogy aludna, de azon az ágyon nem tud, akkor betettem az ágyába, majd még vártam kicsit, hogy bealudjon. És igen, sikerült, csak este 10 volt már...
Az alvás is mostanában egészen másképp van, mint volt. Sőt, szerintem folyamatosan alakul nála, mert szinte nincs 2 egyforma éjszaka. Van, hogy felsír 4 körül, de visszaalszik, van hogy alszik 7ig és úgy kell felkelteni, hogy bölcsi van, és van olyan is (főleg mostanában), hogy fél 7kor felkel és követeli a kakaóját. Hétvégén ennek annyira nem örültem, de szerencsére ha időben megkapja a kakaót és elég sötét van a szobában, akkor visszaalszik utána. Szombaton ez nem jött össze ugyanis tőlem megkapta a kakaót, majd szépen vissza is feküdt, már-már be is aludt. Aztán mikor pár perccel később Apa visszajött a bagózásból, akkor tett be neki a mikróba egy újabb adag kakaót, gondolván, hogy én nem adtam még Bencének. A mikró csengetésére persze úgy gondolta Bence, hogy akkor a család fent van, így mehet a duhajkodás. Becuppantotta az extra adag kakaót, majd elégedett arccal jött és mászott be hozzám az ágyba :D Édes volt, ahogy odabújt hozzám és várta, hogy bekapcsoljam neki a tv-t :) Közel 4deci kakaó után már én is elégedett lettem volna, az tuti :D :D

:(

Most már jobban van Bence, tegnap elmentünk a dokihoz is igazolásért. Meglepődve tapasztaltam, hogy csak a torkát nézte meg, majd ki is adta az igazolást, hogy mehet bölcsibe a Nagyfiú... Aztán éjjel adott is a gyerek egy löketet, hogy esetleg meggondoljam a dolgot, ugyanis másfél - 2 órán keresztül köhögött, már orrot szívtam neki, cseppentettem, kivettem a nagyobb ágyra és lefeküdtem mellé, hátha úgy könnyebben visszaalszik.  Aggasztott az a csúnya köhögés, mert tényleg nem hangzott túl jól. Igaz, hogy amolyan száraz köhögés volt, de elég sokat küzdött vele, hallottam, hogy egy-egy köhögés után nyel nagyokat... Aztán nagy nehezen visszaaludt és köhögés nélkül töltöttük az éjszaka hátralévő részét. Reggel Apa keltette, nem volt tiszta takony a gyerek, így elvittük bölcsibe, biztos ami biztos, szóltam a gondozónőnek, hogy köhög még (nem mondtam el, hogy most kezdte). ha délután megyek érte, akkor beszélek a másik gondozónővel, hogy a szerdai bölcsis-doki látogatás holnap lesz-e, mert ha igen, akkor nézessék már meg vele rendesen. Tényleg nem értem, hogy miért nem vizsgálta meg a doki alaposan, elvégre nem arról van csak sz, hogy kell-e még neki gyógyszer, hanem közösségbe megy Bence. Amikor ott voltunk, akkor is feltűnt, hogy nem nézett jobban körbe, de nem foglalkoztam vele, hiszen az ügyeleten is azt mondták, hogy csak a torka a piros, egyéb tünetünk meg nem volt. De aztán az éjjeli virrasztás rádöbbentett, hogy határozottabbnak kellett volna lennem. A doki nem tart a szövődményektől??? Mert én igen...
Anyagi helyzetünk katasztrofális, Apa szeptemberi fizetését még mindig nem kaptuk meg teljes egészében. Bevallhatom, hogy a hétvégi betegség sem tett jót az amúgyis lapos pénztárcánknak, de az hogy nem tudtuk kifizetni az ebédünket tegnap, igencsak aggasztó. Mind1, a Főnök kifizette, asszem ez a minimum, ha már ennyit csúszik a fizu... Tényleg, nem lehet erre vmi késedelmi pótlékot kérni?

Fejlődik...

Azért van új is a nap alatt... Most már profin pápázik pl Apának. Nem tisztel meg mindenkit ezzel a tudománnyal, de mostanában egyre többször integet, ha mondjuk neki, hogy pápá. Megy a "apci", ha valaki tüsszent, a "ápi", ha meglátja a kacsáját, mondja utánunk, hogy "mee", ha szemléltetjük a barikát (igen, tudom, hogy bee lenne, de ő inkább m-el mondja :) ) :) Imádom hallani, amikor elkezd baba nyelven halandzsázni vagy éppenséggel kimond egy-egy neki tetsző szót a maga módján.
Viszonylag új szokása, hogy bekapcsolja az összes zenélő játékát egyszerre és elkezd egészen mással foglalkozni. Amikor valamelyik játék lejár, akkor megnyomja ismét a gombot az ominózus játékon... Élvezet egyszerre hallani 3 féle zenélő kütyü szinfóniáját :D 
A labdákat is egyszerre cipeli, minimum 2 labda kell, hogy a kezében legyen. A bölcsiben is tudják már a többi csoport gondozónői, hogy ha Bence sír, akkor csak a kezébe kell nyomni 2 lasztit és jó eséllyel teljes lesz a béke :)
Érzéke van hozzá, hogy mit és mikor kell megtalálni. Most jött el az idő, amikor is az összes tiltólistás dolgot csak azért is meg kell piszkálnia. Bújna a szemetesbe (a szobai szemetest ma kiborította), dobálná a tálcákat, kipakolná az edényeket a konyhában, a flakonokat, labdákat, játékokat direkt beküldi az ágy alá, bedobja a kádba (még jó, hogy nem a wc-be) és aztán persze balhé van, hogy nem tudja kivenni vagy beütötte a fejét az ágyba, ahogy bemászik alá... A TV távirányítóját már rég óta el kell ugye tenni előle, na de már ezzel sincs a tv biztonságban, mert tudja, hol vannak az oldalán a gombok. Beáll a tv elé és időnként csapkodja is, persze ezerszer rá lett szólva, hogy nem szabad, mert elromlik, de ez totál hidegen hagyja. Ránk néz, tudomásul veszi, hogy nem szabad, röhög egyet, majd egy utolsó csapást még rámér a szerkezetere, aztán hátraveti magát és végig fekszik az ágyon.
Most jött el nála is az idő, hogy mindenre nem-et mond. Szépen és tisztán, néha még a fejét is rázza hozzá :) Nem túlzok, ha azt mondom, hogy átlag 10 percenként elhangzik tőle ez a szó :)
Mindent dobál, csapkod, rugdos, ütöget...  Ha rászólunk hiszti van kőkeményen, az az igazi hátrafekvős és fejbeütős verzió... Ma rájött, hogy a fejét remekül lehet ütögetni a falba és nem is restell ezt megtenni, annak ellenére, hogy fáj neki, ami miatt persze sír. Már örültem, hogy mi ezt megúsztuk, hát nem lett igazam...
Viszont most, hogy nincs láza, nagyon jó kedve van. Szaladgál az apja elől sikongatva, jön az ágyra és rámászik a hátunkra-hasunkra és nevetve ugrál rajta. Felmászik a székre és diadalittasan vigyorog, amikor sikerül :) Elkezdett mutogatni is, bevallom néha fogalmam sincs, hogy mit, de hát még nekem is tanulnom kell, hogy mi érdekes a számára... Hozza a játékokat, hogy ezzel vagy azzal játsszunk, beül - befekszik a tv elé és mint aki jól végezte dolgát, nézi :D Van hogy odaáll elém és csak mondja, mondja tök komoly arccal ;) Én meg csak nézek rá és nem győzök betelni vele... :)

Nem és nem...

Kezdek kétségbe esni... Nem eszik a fiam, ami talán még nem akkora baj, de nem is iszik eleget... Kínáltuk már mindennel: tej, kakaó, tápszer, tea különféleképpen ízesítve, víz, gyümölcslé. Ma eddig kb 4dl folyadéknál tartunk. Bevetettünk poharat, itatót, átlátszó üvegpoharat, műanyag és porcelán bögrét, sportkupakos üveget, sima flakont, még a cumisüveg tetejét is. Az evés hasonlóan katasztrofális: sem a szilárd, sem a pépes nem kell neki. Most éppen kakaós gabonagolyót eszeget... A szörnyű az, hogy ez már mennyiség amit most eszik az elmúlt napokéhoz képest, pedig had ne mondjam, hogy nem túl sok, ami most lecsúszott neki... Délben szedtem le róla utoljára pisis pelust, most volt kaki is, ki tudja honnan, mert amennyi volt a pelusban, annyit nem evett összesen sem az elmúlt napokban.
Túlélünk és holnap megyünk dokihoz, ha nem lesz hajlandó délelőtt többet inni... Aztán vagy kórház vagy maradunk még itthon egy ideig...

Már megint...

Bence ismét beteg... Lázát alig tudjuk levinni, tegnap este hűtőfürdő és Panadol után is 39 felett volt a hője. Orra folyik, emiatt köhög is és annyira bágyadt szegénykém, hogy rossz nézni... :( Voltunk ügyeleten is, mert attól féltem, hogy vmi bacit nyelt be és akkor minél hamarabb el kellene kezdeni az antibiotikumot. Szerencsére "csak" vírus. Az egész család beteg, éjszaka felváltva csekkoltuk a gyereket és örültünk, ha csak 38 valamennyi volt a hője a maximális lázcsillapító adag mellett... Az utolsó evése a tegnapi uzsi volt. Még tejet sem akart inni este. Délután, ahogy a láza emelkedett egyre kevesebbet ivott, bevallom ez aggasztott, de éjjel szerencsére már iszogatott és most reggel is volt, hogy fél percenként kortyolgatott. Rossz nézni szegényt.

Tegnap délelőtt bealudt Apa hátán, lefotóztam:

Most így alszik:

Akartunk menni ma rokonokhoz ismét, de ebből ugye nem lesz semmi... és jó eséllyel holnap sem, örülök, ha egyáltalán hétfőre jobban lesz Bence, ez pedig azt jelenti, hogy szólhatok a főnöknek, hogy ne számítson rám pár napig... Ez még nem is baj, csak szegény gyereket sajnálom. Most megint kiesik a nagy nehezen megszokott napirendből és szenvedés lesz, mire visszaszokunk :( Mind1, a lényeg hogy meggyógyuljon, más most nem számít!
A szobánkban továbbra sincs fűtés, még szerencse, hogy nincs hideg nálunk. Bencénél viszont van fűtés és hideg is van... Erre varrjon valaki gombot... Hadakozok épp a gondnoksággal (szerintük Főtávot kell hívni, légteleníteni kell x-edszer) és a Főtávval (nem tudnak mit tenni, végig kell menni a felettünk lévő lakásokban és megnézni, hogy ki szerelt radiátort, de őket nem kötelesek beengedni a lakók)... Határozottan emlékeztet a szitu egy régi ügyre még a modemes korszakból, amikor nem volt net, akkor a Matáv és az internetszolgáltató mutogatott egymásra...
Kiderült, hogy Apám még sincs olyan jól, mint gondoltuk. Sutyiba jár naponta 2x injekcióra... Sszegény Húgom kivan, hogy minden nap kijár és nem tudott róla. Aggódik, akárcsak én, persze én próbálom őt nyugtatgatni, nem hiszem, hogy most idegeskednie kellene 30 hetes pocakosan (hogy szalad az idő...). Én tudtam, hogy Apunak vannak gondjai a szívével (elmeszesedett erek miatt kevés oxigént kap a szíve, emiatt gyakran fájt neki. Ez amolyan infarktus előtti állapot), anno kapott is rá gyógyszert, de nem szedte huzamosabb ideig. Nem egy gyógyszerszedő fajta. Most is találgatni tudok, hogy még mindig ez a baj, hiszen nem mondd senkinek semmit. Persze Bátyám is most ad a család "jó hírének", Apu ezen is idegeskedik, így tényleg hamarosan könyvelheti azt a fránya infarktust... És mit lehet ilyenkor tenni? Semmit...

Hétvége és történések...

A hétvégénk ismét mozgalmas volt, nem is tudom, hogy délután mikor feküdt Bence utoljára a saját ágyában :) Szombaton ismét rokonlátogatóban voltunk, immár nem kellett sokat dolgoznia Apának. Kaptunk finom ebédet, fincsi házi készítésű sütit, Bence pedig játszatott az unokatesókkal, amíg mi beszélgettünk. Sajnos az idő nem volt túl jó, így a gyerekek nem tudtak kimenni játszani az udvarra, de ennek ellenére jól elvoltak, akárcsak mi :) Jó volt, na :)
Vasárnap pedig az egyébként szombatonként esedékes hidegkúti nagyszülő látogatáson voltunk. Bencét délelőtt szabadjára engedtük az udvaron, míg Apa autót szerelt. Segített ő is, ahogy tudott, főleg Apa szerszámjait elpakolni :) Kergetett macsekot, mert van még pár, akik még nem veszik időben észre Bence közeledését, sőt már Bence tudja is őket hívni, igaz az ő "titt"-ére nem hallgatnak úgy a négylábúak :) Most már tudja mutatni, hogy mit csinál a nyuszi, szuszog az orrán, bár az orrát még nem húzza fel hozzá, de így is haláli a kissrác :) Mutatja már a macit is, ahogy Anya szokta "brummogtatni" (megfogom a két mancsát és oldalra mozgatom). A "va" kutyusozás is megy már rég óta, így elmondhatom, hogy azért már vannak célzott hangutánzások is :) A reggeli bölcsimenés úgy zajlik, hogy mondjuk a "Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs" mondókát és igaz, hogy random, de meg is rogyasztja hozzá a térdét :D Szép látvány, amikor elindulunk hárman reggel :)
Ahogy hallom, sok Bencéhez hasonló korú gyereknél van most egy kis "zizzenés". Hol az éjszakai alvásokkal, hol pedig "csak" a viselkedéssel vannak problémák. Úgy tűnik, minket sem került el, pedig eddig sem kímélt minket a sors :) Kezdődött az egész a bölcsivel és azt követő viselkedés változással, most pedig 3 napja az én magától elalvó fiam üvölt, ha az ágyába kerül este. Nem kellett már jó ideje hát vagy buksi simi, esetleg fenék paskolás. Most ezt újra be akarja a nagyfiú vezetni, mi pedig tiltakozunk ezerrel, mert tudjuk, hogy ha most megint rászoktatjuk, akkor nem fogjuk tudni később lebeszélni róla. Leszokott az esti tejcsiről is, ha már 100ml-t megiszik, akkor az már sok, így a vacsinál igyekszem neki tejet adni a kajcsi mellé. Kell most neki a kalcium, meg a D-vitamin és ezek mind pl. a tejben vannak, így szeretném, ha legalább a napi 2dl meglenne (bár a tápszeres dobozokon az van, hogy napi fél liter tejtermékre van szükségük még ilyenkor. Hát az tuti nincs meg, hacsak nem adnának nekik joghurtot minden nap a bölcsiben, de ebben biztos vagyok, hogy nem adnak).
Akartam még valamit, de most képtelen vagyok annyira összeszedni a gondolataimat, hogy esély legyen rá, hogy eszembe jusson, így maradjunk annyiban, hogy majd holnap leírom :)

Vacsi...

Bence ma esti vacsorája: másfél (teljes) szelet kenyér párizsival + 3db mese sajt + kb. másfél-2 deci baracklé...
Azt kell, hogy mondjam éhes volt és ízlett neki a vacsi :D

Ismét Főtáv + alvás...

Nos, a tegnapi sok-sok telefonálgatás után nem is reméltem, hogy 2-3 napnál előbb jönnek és megnézik, mi a baj. Kellemesen csalódtam, mert este 7 körül jöttek a szerelő bácsik és kértek egy felmosó vödröt meg egy létrát, majd felkocogtak a 10. emeletre és légtelenítették a megfelelő csöveket. És lőn melegebb radiátorcső :D Mondták, hogy kell még neki idő, mire elég meleg lesz a radiátor, de ha már melegebb, mint volt, akkor az jó jel. És azt is mondták, hogy ha nem lesz elég meleg a cső, akkor szóljunk be ismét, jönnek szétnézni megint. Nem volt az egész dolog 15perc sem. Gyorsak voltak a fiúk :D Hurrá, végre vmit gyorsan intéztek... :)
Bence egyébként meg van zakkanva. Most vagy a bölcsi vagy ez a hülye időjárás vagy fogacska... Tegnap és tegnap előtt olyan szinten volt hisztis délután, miután hazaértünk a bölcsiből, hogy nem tudtam vele mit kezdeni. Nem engedte, hogy megöleljem, magamhoz húzzam, csak sírt. Másfél óra szenvedés után odaadtam neki a cumit, amivel sikerült elérnem, hogy kevésbé sírjon, de a probléma nem volt megoldva... Nagy nehezen fel tudtam venni és sétálgatni vele a lakásban, így megnyugodott pár percre, majd meghallotta a Spektrum tv szignálját és már kérezkedett is le, hogy ő nézné. Nézte egy darabig a reklámokat, közben időnként sírdogált :( Odabújtam hozzá, simogattam a hátát, próbáltam magamhoz bújtatni, de csak eltolt magától :( Kínomban már bekentem az ínyét, itattam vízzel, gyümölcslével, hátha megint kaki probléma van, mert szerdán nagyon küzdött vele. Persze elfelejtettem tegnap megkérdezni a gondozónőt, hogy volt-e neki széklete :( Nagyából már csak 20 percet kellett valahogy átvészelnünk, mert akkora szokott jönni Apa. Gondoltam ketten talán jobban le tudjuk foglalni Bencét... Apa megjött és a szokásos Anyához bújással reagált rá a Nagyfiú... Kezdett megnyugodni, már nem sírt... Vacsiztunk, aztán pancsi jött. Mivel Apa szépen be tudta csalogatni a fürdőbe és minden balhé nélkül elkezdtek a kádban pancsizni, így nem mentem be hozzá. Eddig ugye Apa fürdette, de mióta bölcsizünk, nem volt hajlandó nélkülem megmaradni a fürdőben, szóval ez most nagy előre lépés volt. Kicsit huncutkodtunk még fürcsi után, majd ivott egy kistejcsit és be is vágta a szunyát. Fáradt volt szegénykém...
Ma reggel, a héten az eddigi napokon is tettük, Apával mentünk bölcsibe. Eleinte szépen elvolt Apa ölében, de aztán fordult egyet a gyerek, meglátott  (addig igyekeztem úgy helyezkedni, hogy ne lásson, mert akkor nem balhézik, hogy inkább én vigyem) és persze egyből eltört a mécses. Ugyan nem vettem fel, de foghatta a kezemet, a másik kezével meg Apáét. Most nem volt nagyon vizes a járda (nincs még csizmája :( ), így jobbnak láttam nem cipelni a fenekét... A bölcsiben még kellett neki arcot mosni, valószínűleg azért kezdett el sírni utánam, mert még időben ráeszmélt, hogy ott lesz hagyva Anya által...
Mostanában kénytelen voltam feladni az elveimből, ugyanis Bence még mindig ébred éjjel enni és hát valljuk be, munka mellett ez már annyira nem jön be nekem. A vacsorák most éppen úgy zajlanak, hogy mi Apával leülünk enni, Bence meg kóricál a lakásban, néha-néha odajön hozzánk, kap egy falatot és már fut is tovább. Nem jó ez így, mert megszokja, mindig is arra akartam szoktatni, hogy evés csakis ülve az etetőszékben vagy az asztalnál lévő székben történjen. A szaladgálós etetés előnye, hogy többet eszik, szívesebben fogadja el az ételt. A héten (vasárnaptól számítva) 5-ből 4 éjszakát végig aludt (3 éjszaka felébredt, amire én is, de nem kellett átmenjek hozzá, mert magától visszaaludt 1 perc alatt). Szerda éjjel volt az első olyan éjszakám rég óta, amit én is végig aludtam, pisilni felkelés és Bence ébredés nélkül. Este beájultam fél 10 körül és reggel 3/4 7kor ébredtem majdnem kipihenve. Leszámolhatjuk az ezt követő nehézkes reggeli "bootolást", mert az függetlenül az én kipihentségemtől mindig is megvolt. Nagyon hiányzott már egy ilyen fullra átalvós éjszaka és őszintén reméltem, hogy ez a továbbiakban is így marad, hiszen 4 egymást követő éjszaka nem kelt fel úgy Bence, hogy át kelljen menni hozzá. Mindenkitől kéretik a drukk, hogy többségében maradjon már ez így, elvégre 16 hónapos a Drága ;) Tegnap éjjel (illetve ma hajnalban) felkelt - ez lett volna az 5. etetés nélküli éjszakánk - , kellett neki tej, nem volt hajlandó anélkül visszaaludni, de ez most belefért, nem panaszkodom miatta, hiszen kaptam tőle 4 - az eddiginél - pihentetőbb éjjelt :) Na jó, azért az igazsághoz tartozik, hogy most nem volt hajlandó szokásához híven tejcsi után visszaaludni balhé nélkül, de én annyira ki voltam purcanva, hogy miután visszavánszorogtam az ágyba, már nem nagyon tudtam felkelni. Szerencsére kb 1 perces hangos balhé után feladta Bence és hagyta magát az álommanók által visszaaltatni.

Törekvés...

Nos, eredeti elhatározásom, miszerint a lehető legkevesebb időre hagyom Bencét a bölcsibe, kezd nem megvalósíthatóvá válni (eddig úgy voltam vele, hogy majd más szülőkkel egyetemben fél5-5 között megyek Bencéért). Főnököm megértő, ezért már az elején felajánlotta, hogy nyugodtan menjek el hamarabb, ne kelljen Bencének 6-ig bölcsiben maradnia. Megbeszéltük, hogy 4 körül lelépek. A BKV minden számításomat felülmúlta, esélyem sincs akkor odaérni, mikor szeretnék. Békáson ugyanis a 204-es 10-15 perceket dekkol a lámpánál... Tegnap mikor mentem Bencéért (kivételesen autóval), még korábban is értem oda, mint egyébként mennék, de már gyerek nem volt a bölcsiben. Csak az én fiam, aki igencsak zokon vette, hogy egyedül van. Sírt már egy ideje, még a cumiját is megkapta, annyira vígasztalhatatlan volt. Ancsa néni mondta, hogy minden egyes szülőnél, amikor jöttek egy gyerekért, elkezdett Bence sírni... Nem csodálom, nagy csalódás lehetett számára, hogy már mindenkiért jöttek, csak érte nem. Pofátlan dolognak éreztem, de oda vonultam ma a Főnököm elé, hogy lehetne-e még korábbra tenni a munkaidőm végét, mert nem szeretném a fiam tök egyedül a bölcsiben hagyni. Mázlimra rábólintott, mert tudja, hogy senkit nem tudok megkérni arra, hogy hozza el Bencét a bölcsiből korábban és vigyázzon rá, míg mi hazaérünk. Megegyeztünk, hogy otthonról még bejelentkezem, ha meló van, igyekszem megcsinálni...
Nem értem, hogy más anyukák hogy csinálják. Én már így is kaptam munkaidő-kedvezményt és még ez sem volt elég ahhoz, hogy másokkal egyetemben legkésőbb 5-kor elhozzam a gyereket, ugyanis a többi szülő el tudja vinni a csemetéjét már 4-kor...
Egyébként egész jól bírja a kissrác a bölcsit, mert reggelente szépen bevonul a csoport szobába játszani és egy sírás nélkül ott tudjuk hagyni. Nap közben hangját sem hallani, szépen eljátszik a többiekkel, jól eszik és az alvással sincs különösebb gond. Ezeknek mind nagyon örülök, de a lelkifurdalásom még mindig igen erős, hogy ilyen lépésre kényszerültem. Álmomban sem gondoltam volna 2 éve, hogy ilyenkor már újra dolgozni fogok...

Ja és egyébként Bence ma 16 hónapos :D

Bealudt hétvégén Apán játék közben :D

Kertészkedtünk kicsit a Papáéknál :)