2010. február 20., szombat

+2...

Összeszedtem magam, úgy tűnik félévente 1x előjön rajtam ez a nyűgősség, amikor semmi sem jó. Csütörtökön voltam dokinál, sikerült mindent elintéznem, mehetek majd 2 órát ülni a labornál :) Örülök, mert kicsit be vagyok tojva, hogy használ-e eléggé nekem ez a gyógyszer vagy sem. Apum is cukros, nagymamám is, ráadásul mindkettejüknél mostanában derült fény erre és valahogy megfordult a fejemben, hogy ugye én nem leszek, hiszen szedem a gyógyszert. Kell valami bizonyosság, hogy minden rendben, így örülök ennek a terhelésnek (cukor+inzulin is lesz nézve-éljen! :) ).
Találkoztam Boombie-val is, jó volt kötetlenül csacsogni vele, ezer éve nem volt ilyen. Nevettünk is, hogy talán még sosem volt rá példa, hogy hétköznap napközben egy plázában nézelődünk :D Kicsit feltöltődtem és ez jó.
Bencének kibújt két foga. Nem mindkettő a vártak közül (két felsőt vártunk, de végülis egy fent és egy lent bújt ki), de kint van végre, remélem most lesz egy kis szünet, mert enyhén szólva táskásak a szemeim...
Voltunk családozni ma és mindenki meglepődött, hogy mennyi mindent mond már Bence. Újabb szavak is vannak, pl. a "tete", mint tessék, illetve a legtöbb szót, amit érdekesnek talál vagy sokszor hall, azt megpróbálja mondani. Könnyebb szavak esetén sikerrel is jár :) Apum becézgette az egyik vadászgörényét, amikor az szaladgált és 'pattogott' vagyis játszott Bencével, hogy disznó :) Na ez felettébb érdekes volt Bencének, utána már ő is "disszo"-t mondott nem "göi"t rá :D Van már "Doi", mint Domi, sőt végre volt mama is. A labda pedig "ement", amikor elgurult tőle :) Ha valami leesik az asztalról, székről, akkor már mondja is hogy "jeese". Ha pukizik, akkor ezt is közli "pui" :D A könyveket is nézegetjük közösen és meglepő módon a legtöbb képen szereplő tárgy nevét tudja, legtöbbet mondja is. Pedig nem kevés könyve van... Lassan újabbakat kell venni, nehogy megunja :) Szóval belelendült és nem lehet lelőni, ha beszél :)
A lakásban a nem rég vásárolt kismotorral közlekedik, ha WC-zni fog, akkor tuti oda is azzal fog járni :) A bilit pedig kivégezte, nem volt két hétig sem a lakásban. Egyszer azt láttuk, hogy elrepedt a teteje, ahova ráül, így nem merjük alá tenni már, nehogy becsípje a bőrét (nem dobálta, nem játszott vele, fogalmam sincs, mikor tört el). Abból is vehetünk újat, bár erősen gondolkodom rajta, hogy most megtegyem-e.

2010. február 17., szerda

Bajban ismerszik meg a barát...

Konkrét baj nincs, csak meglehetősen kevés ember van, akire számíthatok... Talán egy kezemen meg tudnám számolni. Hogy mi a baj? Íme (ne sértődjön meg senki, csak gondolkodjon el, ha esetleg úgy érzi, hogy megsérteném, hogy tényleg egy picit sincs igazam?):
Bence beteg, de mivel nem lázas, nincs hőemelkedése kénytelen voltam bevinni a bölcsibe. Egyszerűen annyi melóm gyűlt össze, hogy már nincs pofám azt mondani a főnöknek, hogy bocs a héten már nem jövök, mert köhög és folyik az orra a fiamnak. Holnap ismét nem tudok vele otthon maradni, mert 4 hónapja van időpontom a diabos dokihoz, ha most lemondom, várhatok újabb 4 hónapot. Apa sem tud otthon maradni vele, mert kell minden egyes nap szabija a nyári szünetre...
Utálom, hogy nincs senkim, akire rábízhatám Bencét nyugodt szívvel, tudván hogy jól ismeri, jól fogja magát érezni vele és nem fogom magam rosszul érezni amiatt, hogy lepasszoltam őt. Mert most rosszul érzem magam, hogy elvittem bölcsibe, hogy a munka volt az első és nem pedig az ő egészsége. Van barát, akire gond nélkül rábíznám őt, de egyrészt ritkán látta Bence, így valószínűleg sírna Bence, ha most hirtelen ő vigyázna rá, másrészt meg ő is dolgozik. Egyszerűen úgy érzem, hogy magamra hagytak a barátok, akik azt hirdették annak idején, hogy milyen jó barátok, barátnők vagyunk. Magamra hagyott a család, mert akire bízhatnám a fiam, neki most megvan a maga baja, a maga családja és legkevésbé sem hiányzik neki egy beteg másféléves. A szüleimre sem tudom bízni, ők is dolgoznak és egyéb okok is vannak... Én is hibás vagyok, belátom, hiszen jobban kellett volna törekednem, hogy ápoljam azokat a bizonyos barátságokat, de én nem vagyok az a fajta ember, aki önös érdekből, erőltetve tart fent egy kapcsolatot a későbbi profit reményében. Miért mindig én keressem a kapcsolatot velük? Belefáradtam, hogy mindig én jelentkezem, hogy ekkor vagy akkor ráérek, ők viszont a kisujjukat sem mozdítják, hogy találkozhassunk. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy egyes barátaim hányszor hívtak fel vagy írtak mélt csak úgy, érdeklődve hogylétem felől. Arra viszont már nem is emlékszem, hogy pontosan hányszor is ugrottam, amikor baj volt, vagy segítségre szorultak.
Elkenődtem...
Utálom magam, hogy a fiamat beadtam bölcsibe, ahelyett hogy otthon maradtam volna vele és mindent megtennék annak érdekében, hogy meggyógyuljon végre. R.hadt egy érzés, senki se tudja meg.
Most pedig abbahagyom, mielőtt bárkit is megbántanék (ha még nem tettem volna meg), mielőtt itt bőgném ki a szememimet a munkahelyemen a kollégák szeme láttára. A gombóc ott van a torkomban és majd csak akkor fog elmúlni, ha elmegyek Bencéért a bölcsibe és azt mondják, hogy minden rendben volt vele, evett-ivott-aludt rendesen. Van erre esély?

2010. február 16., kedd

Ilyen sem volt még...

Mármint hogy Bence a bölcsiben egy falatot se egyen. Ma ez megtörtént :( Folyik az orra, köhög, emiatt alig aludt. Nem tudom, hogy mi lesz itt, de sejtem, hogy ezen a héten sem fogja a teljes 5 napot lejárni Bence. Ismét gyógyszerezés :(
Hazajöttünk, azért megkínáltam orrszívás után egy pogácsával, meg is ette, majd kért kakaót, beszürcsölt belőle 2decit, kapott limonádét mézzel, 2 kis üveggel legurított belőle (ismét kukában landolt egy Aventes fehér leszorító gyűrű. Asszem áttérünk a sima itatóra és az Aventes üvegek mennek az esetleges kistesónak a többi kinőtt cucc mellé). Vacsira is evett egy keveset, kapott utána egy túrórudit is, remélem egy picit tudott pótolni a nap közben kimaradt kalóriákból. Az előbb ivott, lehet félrenyelt kicsit, de utána sokáig köhögött hurutosan. Tényleg lehetne már tavasz, mert ezt rossz nézni.
Új szava is van, mégpedig a "cui" vagyis cumi. A kakaót már követeli, ha itt az ideje, ha nincs, utána pedig kötelezően a cumiját kéri. Mintha ezek össze lennének nőve. Bevallom oda is adom neki, mostanában nem csak alváshoz. Fogzik még mindig, persze egyik fogacska sem bújt még ki a jól megduzzadtak közül. Azt olvastam, hogy ilyenkor a cumi segít nekik. Nyáltermelést serkent, masszírozhatja is az ínyt és ez fogzáskor kifejezetten jó. Szóval ilyenkor megkaphatja, ha kéri, aztán meg majd keresünk ismét dugi helyet a cumiknak, ahol nem találja meg és akkor meg mutathatjuk majd neki, hogy nincs ott a cumi, ahol lenni szokott, elvitte a cica. Ja és a másik előnye a cuminak: hallom ha szörcsög. Ha cumizik az orrán veszi a levegőt, ergo ha eldugul vagy kezd eldugulni, akkor meghallom és lehet menni orrot szívni.
(Azért így visszaolvasva ezt a posztot, igencsak szégyenlem magam. Most olvasok egy blogot, sokkal több betegséget és orvoshoz járást kell kiállnia anyukának a gyermekével, miközben ott van egy nagyobbik. Ő egy kicsit sem panaszkodik, pedig egyedül kell mindent intéznie, én meg itt nyígok egy kis nátha meg fogzás miatt... Nem fogom most magamat ostorral csapkodni emiatt, csak megjegyeztem. Valahogy ilyen történéseket olvasva az ember erőt gyűjt, felülkerekedik a maga baján és megy tovább, hiszen mi ez ahhoz képest, amit esetleg más anyukáknak kell nap, mint nap átélniük.)

2010. február 14., vasárnap

+1 videó :D



Egyébként meg youtube-on minden olyan filmet priváttá tettem, amin Bence meztelenkedik. Okát sejthetitek :( Nem volt könnyű meló a 220 videót átnézni és megcsinálni, de felbosszantott, hogy csak ezek a videók voltak nagy látogatottságúak. Gondolom, hogy nem a rokonaink voltak ennyire kíváncsiak Bence fürdéseire... Ez van, akit érdekel, írjon, kap linket...

Kép dömping...

Ígéretemnek megfelelően teszek fel képet. Mostanában készült jó pár, így gondoltam nem spórolok velük :D

Bence lasztikkal

Bence segít Apának bútort összerakni

Bence aktívan részt vett a munkában

Apával játszanak

Apával

Kacagás

Lepedőharc :)

Még mindig a lepedővel...

Cumizós Bence (fogzik, ilyenkor nélkülözhetetlen nap közben is)

Dobozban a "kiskopasz", plüssökkel :)

Még mindig dobozban ;)


"Kopasz" Bence :D

És egy kép Domiról:

Tervezem, hogy készítek egy sorozatot Bencéről születésétől kezdve, hamarosan meglesz, majd fel teszem őket ;)