2010. november 17., szerda

Légy résen!

Na igen, nem vagyunk orvosok, de mégis néha felül kell bírálnunk egy-egy orvos tudását (vagy legalábbis kétkedve fogadni). Sajnos ez ismét beigazolódott... Elmentem a fülészetre, ahol egy nagyon kedves dokival hozott össze a sors. Nem az a fajta orvos, aki behívja a beteget, megkérdezi mi a baj, majd némán vizsgálódik, receptet ír és elköszön. Ez az orvos fiatal volt és kedves, nem jó pofizott, de elmondott, elmagyarázott mindent, pedig látta hogy sajnos nem vagyok "kezdő" ebben a témában...
A lényeg, hogy nekem volt igazam: középfülgyuszi, sajnos ab kell. Doki szerint a torkom határeset, de a fülem miatt egyértelműen szükség van rá. Tehát beszedem és bosszankodom, hogy miért járjak a háziorvoshoz, ha már benne sem bízhatok? Eddig nem nagyon volt ugye baj, csak a szokásos receptekért jártam hozzá vagy beutalót kértem tőle. De most tényleg csak ennyit lehet rábízni?

Csak beteg ne legyen az ember...

Tegnap immár fülfájással gazdagítva tüneteim, elmentem a háziorvoshoz. Biztos voltam benne, hogy hűha lesz a reakció, de aztán koppantam egy nagyot. Elmondtam neki a búmat, bánatomat, mire belenézett a számba, majd közölte, hogy nem vészes... Ahha, gondoltam, neked nem, de én napok óta nem alszom a torokfájás miatt... Aztán megtapogatta az arcom, az állam alatt, mért egy vérnyomást és kiírt táppénzre! Snitt! Köpni, nyelni nem tudtam, egyrészt mert a tüdőmet meg sem hallgatta (hiszen köhögök), a fülemet meg sem nézte (hiszen kvára fáj és folyik is belőle valami. Életemben sajnos több középfülgyulladást megéltem, ezért tudom hogy most is az van!), de cserébe mért vérnyomást... Hát köszi a diagnózist... Felkerekedtem hát, hogy a nem messze lévő szakrendelőbe elszaladok a fülészetre. Még volt majdnem egy órám a rendelés vége előtt, Így imát mormoltam magamban, hogy csak fogadjanak még... Nem jött be: ugyan már senki nem volt, és a kiírt rendelési időből is volt még majd' 45perc, de az adott napi betegszámot már elérték rég, Így én szenvedjek csak tovább, jöjjek vissza máskor... Lüktető füllel, köhögő rohamok között hazaballagtam...
Nagy elhatározással, hogy márpedig én megmutatom a fülem egy fülésznek, ma Apával elvitettem magam a nagyobbik szakrendelőbe, ahol nem csak hébe-hóba van rendelés, hanem reggeltől estig. Gondoltam, veszek újságot, biztosan sok az időpontos, majd elolvasgatok addig, amíg végre engem is be tudnak majd hívni (mint időpont nélküli akut beteget) de én biza kivárom, míg sorra kerülök. Hát ez sem jött be! A recepción kaptam időpontot, mert anélkül nem lehet menni. Szerencsém volt, mert még ma délután visszamehetek, hiszen akut problémám van... Már ott tartok, hogy nem bosszankodom semmin, örülök, hogy egyáltalán be fogok jutni (?) egy orvoshoz, aki remélhetőleg hozzáértő lesz és nem csak felületes, mint a háziorvosom... Addig is tömöm magamba a doki által javasolt Aszpirint és orrcseppet.

2010. november 16., kedd

Ajjaj...

Már a fülem is fáj :(

(este doki)

Bölcsis fotók...

2010. november 15., hétfő

Éljen!

Bence bölcsiben, én dolgozom. :) Előbbi nagy öröm, mert meggyógyult, utóbbi kevésbé, mert én nem :( Reggel összeszedtem magam és felhívtam a dokit időpontért, holnapra kaptam is, úgy hogy mehetek hozzá... Jaj, csak nehogy visszafertőzzem Bencét!
És egy közérdekű közlemény Thomas rajongóknak: akciós a Thomas könyv az Auchanban. 2400 helyett 800Ft. Azért nem mindegy... Be is vásároltunk ma belőle újabb 4-et. Múlt héten már kapott Bence Apától egyet, mert akkor is akciós volt, csak akkor még 1200 volt. Most az a könyv a favorit, nem is kér más könyvet, csak azt. Lassan teljes lesz a készlet :) (1-8-ig már megvannak és egy 14-es kötet is a polcon van, juhéjj! :D )

Ja és a legfontosabb! Elkészültek a bölcsis képek! Még nincsenek a kezemben, ezért nem tudom beszkennelni őket (még ki kell fizetni), de annyit elárulhatok, hogy várakozáson felülire sikerültek! Mindegyiken mosolyog, nevet, állítólag alaposan produkálta magát, nem volt ijedtség sem a fotózás alatt, mint tavaly... :D Ééééésss tényleg igazi kis pasi rajtuk :) Olvadós smiley :D