Sztorik...

Mesélik a gondozónők, hogy jókat szoktak derülni Bencén. Van, hogy ül egy játék felett énekelve. néha fel is ismerik, hogy miket énekel épp... (ezt itthon is elő szokta adni, lentebb írom is). Olyan is van, hogy mondja, "nem" majd odacsap, pedig ő is mondta magának, hogy nem szabad :D A minap azzal fogadott a gondozónéni nevetve, hogy Bence tüsszentett egyet, majd mondta is magának, hogy "hacci" majd, hogy egészségedre :D :D Ők meg csak annyit tudtak erre reagálni, hogy úgy legyen, Bence :D

Tegnap nézegette az egyik könyvét, amiben történetesen vannak csigák is rajzolva. Mit csinál az én fiam? Hát elénekelte a Csiga-biga kezdetű dalocskát :D Le akartam videózni, mert pont jó pozicíóban voltam, ahhoz hogy észrevétlenül megtehessem, de a fényképező akku ikonkája villogott, hogy lemerült :( Ez az én formám...

Ha esetleg valamit oda akar adni, akkor a Tessék helyett azt mondja, hogy "köszönö". :D Tegnap olyan jó indulatú volt, hogy csak lestem: a nagy kincsnek számító cumit (!) a számba akarta dugni minden előjel nélkül és persze mondta is hozzá, hogy "köszönö" :D Én persze kis híján letüdőztem azt a cumit a meglepődöttségtől :) Persze még időben el tudtam fordítani a fejem, bár nem sokon múlt, hogy én is rácuppanjak arra a cumira ;)

Na és amin aztán teljesen eldobtam az agyam: Már nem a pamut rugit adjuk rá este pizsiként, hanem kapott szép 2 részes, nagyfiús pizsit. Öltözés közben ráeszmélt valamire és éktelen sírásba kezdett, mit sírásba üvöltésbe. Volt olyan balhézás, hogy mi nem értjük, hogy ő mit akar. Mondott valamit, de nem értettük, hogy mit. Aztán leleményesen megoldotta, mert kitépte magát a kezünkből és szó szerint odarontott a szekrényéhez, vadul elkezdte rángatni a fiókot, ami persze nem nyílt ki a gyerekzárnak köszönhetően, így még mérgesebb lett. Rásegítettünk, kinyitottuk, mert már nagyon kíváncsiak voltunk, hogy az új pizsi nem nyerte-e el a tetszését vagy mást akar. Hát kihúzta a belső kis fiókot is, kivett egy zoknit (ekkor már látszott rajta, hogy megkönnyebbült :) ) és a kezembe nyomta, aztán meg mutogatott a lábára és mondta, hogy "levesz". Ekkor jött a felismerés! Ahha, hogy a gyerek csak zoknit akar, mert fázik a lába :D Fogalmam sincs, hogy miként fogjuk rávenni a rövidujjú és rövid nadrágos ruhákra, mert momentán azt sem viseli el, ha rövidujjú body vagy póló van rajta pulcsi nélkül. Mindegy az, hogy éppen 30 fok van (na jó annyi nem, de napon 26 biztos volt). Rángatja ilyenkor a kis ujját a ruhának és mondja közben, hogy "levesz". Kérdem tőle, hogy hogy adjak rád pulcsit, Bence? Fázol? És ilyenkor már szalad is a pulcsiért a szekrényéhez és ha nyitva van, akkor már ki is veszi és oda is adja nekem... Imádom látni, ahogy egyre több mindent "ér" fel ésszel. Ha kérdem tőle, hogy kér-e kiflit, akkor már szalad is a konyhába és mutogat fel a pultra és mondja is hogy "Becce hamm kiffi". Van, hogy szalad a konyhába, de inni akar, ilyenkor vagy közli, hogy ez a szándéka vagy hadovál vmit miközben mutogat a csap felé. Leleményességüknek ebben a korban nincs határa, minden számára fontos dolgot el tud vhogy mutogatni, meg is tud magyarázni, még akkor is, ha nem ismeri / nem emlékszik a megfelelő szóra...
Egyszerűen imádom az én csibészemet!

Kórházi jelentés...

A kórházból nem jöttek jó hírek :( A kezdeti ígéretes javulást ma követte egy rohamos állapotromlás. Furcsa, hogy tegnap még azt terveztük, hogy mit kell beszerezni és honnan, milyen orvosi javaslatra, hogy ha esetleg már pénteken "kidobnák" Apóst a kórházból, akkor ne kelljen a megfelelő eszközök nélkül végig szenvedni a hétvégét, most meg hirtelen ráérős lett a dolog. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy nem csak a pénteki hazahozatal kérdőjeleződött meg, hanem abban sem merünk már bízni, hogy valaha kikerül onnan... Nem akarok én senkinek sem rosszat kívánni, a halálát meg pláne nem, de úgy érzem, hogy ez az állandó javul-romlik már Apóst is fárasztja.  Ilyenkor szokták mondani, hogy inkább legyen hamar vége a szenvedésnek, minthogy néha ad az élet egy kis reményt, amit rövid idő után vissza is vesz.

Szigor...

Tegnap a dokihoz kellett mennem némi infóért, így megkértem Húgomat, hogy jöjjön át egy kicsit Bencézni.  Épp Thomas ment a JimJam-en (mert hogy azt nem vontam meg, mert ez a csatorna csak percekre köti le, nem pedig órákra. Ott délután van 2 rész a Thomasból, aztán slussz.), amikor leléptem, így különösebben nem vette észre távozásom. Gondoltam is magamban, hogy ez könnyen ment, tuti akkor lesz balhé, ha feleszmél, hogy nem vagyok ott. Rohantam is haza fejvesztve, amikor végeztem, még a boltba sem mentem el, mert a szemem előtt olt a kép, ahogy az én fiam szegény Húgim haját tépi, hogy '"Ajjaaaa". Már akkor gyanús volt, hogy lehet nem is így van, amikor az utcán a házunkhoz értem és nem hallottam gyereksírást. Gondoltam, hogy épp eszik vagy vmi jó kis mese megy a tv-ben, ezért nem üvölt az elképzelt módon, de döbbentem, amikor beléptem az ajtón: Bence nyugisan ült az ágyon, amikor meglátott szaladt hozzám és átölelt. Kérdeztem Húgit, hogy menyi sírás volt, amire azt a választ kaptam, hogy semennyi... Húhh, ezt megúsztuk :) Sőt, Bence aranyosan szórakoztatta Domit :D Ugrált, guggolgatott neki :) Asszem, lesz még ilyen felvigyázás, ha elsőre ilyen jól ment nekik :D

A tegnap előtti maratoni Thomas-nézés következménye lett, hogy most elvonási tüneteket produkál a fiam. Egyenlőre erős vagyok és nem adom be a derekam, add Istenem, hogy ez így is maradjon.
A cumira visszaszokott igen erősen, a Thomas megvonás miatt most épp nem zsörtölődöm miatta, majd ha ezen túl vagyunk, akkor azt is visszaszorítjuk.

Így jártam...

Mindig megfogadom, hogy nem és nem kezdek el újabb blogot olvasni, mert az időm véges és tuti, hogy rá fogok cuppanni egy-egy nagyon jó blog olvasására. Ismét megtörtént, hogy felelőtlen voltam és kattintottam, Így újabb bloggal bővült az olvasottak listája. Egyben meg is lepődtem, hogy még ez is belefért az időmbe... Igen, mert nem igazán dolgoztam ma, volt jobb elfoglaltságom is :)

Bence ismét köhög, folyik az orra :( Most már aztán elég!!!

Ja és kÍváncsi voltam, hogy meddig hajlandó Bence Thomast nézni, ha hagyom. Nos, hazajöttünk 4.45kor, azóta megy... Ki sem kelt az ágyból... Asszem ő nyert, Így megyek és kirobbantom onnan, mert ez már az én idegeimnek is sok....