2011. december 9., péntek

Mikulás és egyebek...

No, csak idejutottam , hogy gyorsan írjak a videókhoz egy kis kommentet.
Na szóval:
A kiságyban kapálózós videó nagy öröm, mert végre sikerült lencsevégre kapni, ahogy a kisasszony elkezdett ráfókuszálni dolgokra és próbálja illetve már rá is fog tárgyakra. Lehet látni a videón, ahogy megfogja a macit, ami mára nagy kedvenc lett a zenélő forgóval együtt. A lámpást ismét köszönjük kedvenc kolléganőmnek, hatalmas ötlet volt, Kata nagyon szereti nézni a fényét :)
Ahogy elnézem Apa igen erősen féltékeny a két zenélő kütyüre, akik jelentősen több mosolyt kaptak, mint Apa és én együtt véve :D
Kata tegnap igen erőteljesen belelendült a beszédbe. Úgy tűnik, rájött, hogy van hangja és egész nap igyekezett használni is :) Irtó édes volt, amikor felébredt és nem sírni kezdett, hanem ott folytatta a dumcsit, ahol abbahagyta, majd 10 perc múlva visszaaludt :)

Bencét bevittem kedden a Mikulás partyra, gondoltam azért, mert az orrát még szívni kell, ne maradjon már le róla. Szerencsére pont akkor értem oda, amikor a Mikulás ott volt, így készíthettem pár fotót. Bencém igazán visszafogott volt, nem is tudom hol maradt az a nagy szája, határozottsága, amivel minket szokott megtisztelni :D








Kata hallásvizsgálata ismét nem sikerült, pedig a körülmények totál ideálisak voltak: aludt, szuszogását is alig lehetett hallani, néma csend volt, mégis csak az első 1000-es sikerült :( Innen is tovább küldött a doktor néni BERA vizsgálatra :(
Kata viszont egy cserfes kiscsaj volt, mert amint kinyitotta a szemét és meglátta, hogy vigyorognak rá, nem csak viszonozta, hanem még hangot is adott elégedettségének :D A doktornéni 3x jött utánunk, hogy egy kicsit Katázhasson még :D (épp vége volt a rendelésének, így amikor az asszisztense békén hagyta egy kicsit, egyből meglógott :) ) Így kell levenni mindenkit a lábáról :D
No és persze mindenki a fülészeten kíváncsi a BERA eredményére.

2011. december 8., csütörtök

2011. december 7., szerda

Mik vannak...

Séta közben Bencével bogyót szoktunk szedni a környező bokrokról. Van köztük kék, piros és narancs is, és nagyon élvezi őket leszedni, majd a kezembe adogatni. Mindig próbál az előzőnél nagyobbat, szebbet találni. Ez ma délelőtt is így volt, amikor lementünk sétálni. Nem jutottunk messze, csak a piros bogyós bokorig, ott megálltunk és ismét belelendültünk a bogyó szedegetésbe. Egyszer csak jön egy sepregető idősebb bácsika, majd közli velem, hogy ne engedjem a gyereknek a bogyózást, mert ő nem azért sepreget, hogy aztán mi összekoszoljuk ezzel a járdát! Én meg csak néztem bután, hogy wtf??? Jól értem? Egy hajszálnyit eldurrant az agyam és közöltem vele, hogy nem értem mi baj van ezzel, hiszen előbb vagy utóbb ez a bogyó úgyis a földre kerülne, nem szemetel a gyerek. Mindenesetre fogtam a gyereket és arrébb mentünk a kék bogyós bokorhoz... 
Lehet csak nekem furcsa ez, de nem értem, hogy mi volt a baj...