Alvás vs. nem alvás...

Említettem, hogy Bence alvása katasztrófa lett. Olyannyira, hogy volt olyan éjszakám, amikor 5 órát bírtam aludni. Furcsa volt a sok ébredés, mert ő azért aludni szokott, nem kel éjjel csak úgy (kivéve ha beteg, de az egy másik kategória). Már utána olvastam, hogy mi okozhat egy ekkora gyereknél éjszakai ébredéseket. A legenyhébb októl, a legaggasztóbbig mindent számba vettem, de még mindig nem volt meg a megoldás (az olyat, mint vízér meg hasonlók azért hagytam, nem hiszek ilyesmiben. De volt ott a húgyúti fertőzéstől kezdve a szülők párkapcsolati problémáján át minden...). Kínomban már a védőnőt hívtam, hogy mit csináljak, mert ez azért így tuti nem normális ismerve az előzményeket. Ő persze lerázott azzal, hogy ez normális, hordjuk türelmesen vissza az ágyába Bencét, előbb utóbb rájön, hogy komolyan gondoljuk. Na ez volt az, amit nem akartam elfogadni, mert tudtam, hogy 3-4 hete valami megváltozott, rá kell jönni, hogy mi a baj. Már a bölcsődei gondozónőnek is "elsírtam" bánatom, több szem többet lát alapon. Ő persze leesett állal hallgatott, majd mondta, hogy ja, akkor azért dől ki Bence minden délben :) Beszélgettünk lámpákról, a szoba fényéről, hogy mennyire van sötét és akkor beugrott valami. Mi lenne, ha a párásítót betenném a szobába, annak a működését jelző fénye is elég lehet, ha esetleg túl sötét van Bencének. És ekkor mondott valamit a gondozónő, amitől megvilágosodtam. Szerinte dupla haszon ez a párásító, így fűtésszezonban. Mondom hohó, tényleg! Hát pont azóta vannak nem alvós éjszakáink, mióta elindították a fűtést... Alig vártam, hogy haza menjünk és előszedhessem a készüléket. Egész éjjel ment, reggelre annyira párás volt a levegő az egész lakásban, hogy homályosan láttam, pedig a szemüvegem meg is töröltem, hátha valaki összefogdosta :D Nem akarom elkiabálni, de az éjszaka egyszer sem kelt fel Bence! Hajnali 6kor ugyan már fent volt, de nekem már az is áldás, ha legalább éjjel hagy minket aludni ;)

Igazi pasi...

Tegnap fotózás volt a bölcsiben... Kicsit megkavarták az egészet, mert kedden még azt mondták, hogy lehet elmarad, ezért szerdán nem vittünk magunkkal ünneplős rucit. Persze aztán reggel, mikor beadtam Bencét, mondta a gondozónéni, hogy nem marad el, mert majdnem az összes gyerek bent lesz, aki meg nem lenne, azt behívták arra az egy órára... Tehát szülők kétségbeesetten haza, én imádkoztam, hogy azt a ruhacsomagot, amibe elástam az ünneplős ruciját Bencének - mondván már úgy sem kell - még nálunk legyen és ne pedig Huginál... Totál leizzadtam, mire átkutattam az összes zacskót (hogy lehet ennyi ruhája egy gyereknek? Ráadásul felesleges cucca nem is volt az előző méretben sem...) és végre kezemben tarthattam az áhitott ruhát. Gyors felismerés, hogy ezt még vasalni is kell, folyamatos ég áldás, hogy kimosva tettem el - van akinél ez nem egyértelmű, kaptam én már neten rendelt használt ruhát kajával és homokkal díszítve - így elég csak átvasalni gyorsan. 5 perc alatt végeztem is mindennel, majd rohantunk a bölcsibe, hogy reggeli után rá tudják adni a gyerekre.
Nos, állítólag olyan elegáns pasi volt abban a szerkóban, hogy majd megzabálták :D Alig várom a készült fotókat, mert biztos vagyok benne, hogy igazi pasiként fog visszanézni a fotóról az én Nagyfiam ;)

Jézuska, figyi...

Kedves Jézuska!

Ma a villamoson ülve egy plakát ragadta meg a figyelmem. Gyorsan feljegyeztem az internet címet, beállítottam a telefonomban egy emlékeztetőt, hogy ne felejtsem el megnézni. Sajnos a honlapot meglátogatva döbbenten vettem észre, hogy az árak igencsak borsosak :( Tudom, hogy elfoglalt vagy és meglehetősen régen kértem Tőled bármit is, de azért hátha mégis jut szerény családunkra egy kevéske a figyelmedből. Ha esetleg közbenjárnál, hogy kapjunk pár jegyet, nagyon hálás lennék érte (szerintem Bence kiugrana a bőréből :D ) Magamnak már jó ideje nem kértem semmit (és nem csak karácsonykor Tőled, hanem úgy egyébként sem, Télapótól vagy a Nyuszitól) és gondoltam esetleg össze lehetne adni ezeket az elmaradt kéréseket ;)

Köszönettel: Bence Anyukája

Úgy tűnik, mintha figyelt volna, mert talán lesz jegy :) Kérek sok-sok drukkot!

Eseménydús napok...

Hú, nem is tudom hol kezdjem. Rég írtam és ennek oka főként az, hogy volt elfoglaltság bőven, illetve a munkahelyemen végre volt munka! Remélem, hogy lesz is, mert anyagilag a béka segge alatt vagyunk, megrendelés nélkül pedig ott is maradunk.
Na szóval, csütörtökön Boombie látogatott meg minket. Hát én ennek annyira de annyira örültem, mint majom a farkának. Végre tudtam vele beszélgetni... A mostani peches időszakban ez igazi kincs. Sokat segített, hogy volt valaki, aki kívülálló szemmel meg tudott erősíteni abban, hogy jól csinálunk mindent, hogy volt valaki, aki lelket öntött belém, hogy lesz ez még jobb is! Köszönöm ezúton is Neki! (csinálhatnánk ilyet sűrűbben :) )
Aztán a hétvége is elég sűrűre sikeredett, de azért a hétfőt sikerült otthon tölteni, ha nem is pihenéssel, de legalább egymással. Szombaton ismét Hidegkúton voltunk, ahogy az lenni szokott. Bence elkezdett köhögni, picit folyatja az orrát és péntek este óta napi 1x igazi hasmenése volt. Be is paráztunk, hogy mi ez, mert tényleg csak 1x volt naponta, de az híg volt. Ráfogtuk a fogára, kapott rengeteg Normaflore-t, már magától kiszolgálja magát Bence az asztalon lévő ampullákból :D Orrszívás, orcseppezés, köptető rulez ismét, remélem időben sikerült elkapni még ezt a megfázást.
Vasárnap mentünk Perbálra. Dodónak is volt pici orrfolyása, de megbeszéltük Anikóval, hogy ez még belefér, Bencének is van, jó eséllyel nem lesz gond. Nem is lett, gyerekek remekül elvoltak, Bence, Domi (!) és a két vendéglátó kiskorú is degeszre ette magát a finom zöldséglevessel (azért egy egyszerű leves is lehet nagyon finom, ez konkrétan ez a kategória volt :) ), aztán palacsintával, uzsira pedig mindegyik porony tele tömhette magát fincsi mézes sütivel. Húgi is eljött, hogy megnézze a kölcsönbe kínált tesókocsit, Domi is nagyon élvezte szerintem a "tömeget", néha azért persze vissza kellett vonulnia Anya megnyugtató karjaiba, de aztán újult erővel ment a "nagyok" közé és tátott szájjal figyelte, ahogy ők szaladgálnak fel-alá, sikongatnak, játszanak. Bence elkezdte fogni az egyik fülét, én meg a fejem, hogy ja ne már megint :( Kapja a fülcseppet, remélem nem fog rámenni a nátha megint a fülecskéjére...
Hétfőn nem mentünk tömegbe sírt látogatni, de ez nálunk egyébként is így szokott lenni. Talán tavaly már írtam, hogy nekem nem kell egy napot kinevezni az évben, amikor odamegyek. Ha arra járunk bemegyünk, szedünk a telken virágot, ha van és azt a sírra tesszük. Nagyon nem szeretjük a tömeget...
Bence alvása katasztrófa lett, emiatt tegnap este 6kor már konkrétan nem mertem lefeküdni az ágyra, mert féltem hogy bealszom (tegnap reggel 6 órakor már fent volt :( ). Már egy ideje, talán 2 hete kb az van, hogy Bence éjjelente megszámlálhatatlanul sokszor átjön és vissza kell kísérni az ágyába. Néha elveszti a cumiját, akkor azért is átjön, hogy keressük meg (le kéne már szoktatni róla, de nincs energiám most ezzel is foglalkozni), de egyébként nem sír, csak felkeredik csendben, hozza magával a kispárnáját és befészkelődik közénk. Persze rendszerint nekem adatik meg, hogy a visszakísérős-feladatot végrehajtsam, így a vasárnap éjjeli össz 5 óra alvás már kikészített. Hétfőn egész nap kómásan közlekedtem, estére pedig már eljutottam arra a pontra, hogy a napok óta tartó kialvatlanság tetőzött... Az idő pedig lassan telt, Bence is nyűgös volt, mert délben keveset aludt (ennek köszönhetően én is :( ), de korán sem akartuk letenni, mert akkor ismét 6-kor fent fog kukorékolni. De aztán végül erőt vettem magamon és jól sikerült lefoglalnom őkelmét, igaz hogy 2 ujját véletlenül becsípte az ajtó és az ajtófélfa közé (na persze, ha Anya szól, hogy vigyázz, akkor azt el kell engedni a fülünk mellett), emiatt sírdogált egy keveset, meg is vígasztaltam elég hamar, de aztán amikor Apát meglátta, neki is el kellett sírnia magát :D Még a fürdőkádban is mutogatta neki a becsípett ujjacskáit és közben mondogatta, hogy "becsitte" ;) Azért ezt a színjátékot nem volt egyszerű röhögés nélkül venni. Igen, tudom, hogy fájhatott neki borzasztóan, amikor megtörtént, de látszott rajta, hogy negyed órával később már csak színjáték volt az egész, hogy legyen mivel foglalkozni ;) Apa felajánlotta neki a gyógypuszit, amit el is fogadott, sőt mutatta a másik kezét is, hogy "odais" majd amikor ismét mutatta az ujjacskáját és Apa ismét megkérdezte tőle, hogy kér-e gyógypuszit, akkor már egyszerűen csak annyit mondott, hogy "nem" :D