Új év...

Nos, végre túl vagyunk a szilveszterezésen is. Semmi kedvem nem volt a lótifutihoz, mert persze mindenki szerette volna, ha ott töltünk pár órát.
Tegnap reggelünk egy vásárlással indult, hiszen ma nincs bolt. így reggel felkerekedtünk és elmentünk bevásárolni. Mázlinkra nem volt nagy tömeg, megvettünk mindent, amit végülis akartunk. Aztán hazajöttünk, kipakoltunk mindent, majd indultunk is Hidegkútra. Apuék is vártak minket, elképzelhetetlen, hogy ne legyünk szilveszterkor ott. Késő délutánig maradtunk, volt vacsi, volt kisebb tüzijáték, ami Bencének egészen tetszett, már amit látott belőle. Mivel a magasra küldött fényeffekteket nem tudta annyira gyorsan követni még, ezért azokról lényegében lemaradt. Viszont volt egy olyan kütyü is, ami közel 1 percig "játszott" és a földre kellett letenni. Kb 1 méter magas volt maga a fény, amit produkált, így az nagyon látványos volt Bence számára is.
Aztán csomagoltunk és indultunk Atusékhoz (némi késéssel az eredetileg tervezetthez képest) és ott is beszélgettünk egy sort a régen látott barátokkal, Bence játszott Alexa játékaival, aki vagy zokon vette, hogy más kisebb gyerek is van ott vagy csak szimplán nyügi volt a kevés alvás miatt, de elég sokat hallatta a hangját. Bencét ez mit sem zavarta, birtokba vette a lakásban található játékok többségét. Mikor megérkeztünk enyhén szólva bújt, nem tudott mit kezdeni a sok emberrel, de aztán előkerült egy nagy labda. Innentől nem volt bújás :) 9 óra volt mikor elindultunk haza, én beültem Bence mellé hátra, hogy ébren tartsam a rövid út alatt, ha esetleg be szeretne aludni, de erre nem is igazán volt végül szükség, mert úgy járt a szája, hogy nem lehetett lelőni sem :D Összességében jó volt ez a nap szerintem :D
Itthon gyors fürcsi, aztán Bencét 10 óra körül tettük le aludni reménykedve, hogy hátha reggel sokáig alszik, aztán 11 körül lefeküdtünk mi is aludni. Volt egy vendégünk is V. személyében, aki a párom nővérének a fia (kb 15 éves talán?). No, ő nem volt hozzászokva ahhoz, hogy csendben kell közlekedni a lakásban, így miután 2x is felébresztett az ajtócsapkodásával, így kénytelen voltam szólni neki, hogy kicsit finomabban közlekedjen... Addigra persze már éjfél is lett és mivel nem sikerült a 2. ébresztés után visszaaludnunk, így csak vergődtünk Apával az ágyban. Éjfél lett, elkezdődött úgy igazán a petárdadobálás és a tüzijáték... Saccra fél 1 körül sikerült elaludnunk. Bence persze ma reggel 7kor kelt, így a szunyánknak lőttek :( Hullák vagyunk. Fél 11kor letettem Bencét aludni, 1 órakor kelt fel, gyorsan ebédeltünk, aztán már indulni is kellett a Dédihez ebédre. Igen, tudom, hogy csúnya dolog volt itthon enni, mielőtt elmentünk, de úgy voltam vele, hogy eszünk itthon is egy keveset (lencsefőzeléket :D ) és ott is eszünk valamennyit (rántotthusi). Onnan át Apuékhoz ismét, hogy Bence alhasson, majd este 8 volt mire hazaértünk. Fáradtak vagyunk és sztem kell majd pár éjszaka, mire sikerül regenerálódnunk ;)

2010...

Ezúton szeretnék minden olvasómnak nagyon boldog, békés egészségben és sikerekben gazdag új évet kívánni!

...

Igen, kitöröltem, mert úgy döntöttem, hogy nem ide való volt a téma. Nem ér annyit az egész...

Beszél...

Bence már nagyon aktív, ha mondókáról vagy tárgyak megnevezéséről van szó, mint ahogyan azt írtam is. Ha öltözünk, és mondjuk neki, hogy egy, akkor már folytatja is és mondja, hogy ketto. Ha mondókázunk, akkor szépen elkezdi és mi folytatjuk. Ha könyvet nézünk, akkor is szépen mondogatja a tárgyak neveit, lehet az amma (alma), adda (labda), ámpa (lámpa) stb. Ha kérdezzük tőle, hogy hol a szeme, szája, nózija, füle, akkor mutogatja is vagy magának vagy nekünk, persze ehhez is kell azért kedv is :) A már említett könyvben mutogat tárgyakra és várja, hogy mondjuk azok neveit, ilyenkor nézi a szánkat és ha egy-egy könnyebb szóról van szó, akkor meg is próbálja kimondani. Ugyan még csak pár napja van birtokba véve a könyv, de nagyon sokat tanult belőle. Mutogatja a tárgyakat, úgy mint pl üveg, ceruza, citrom, alma, lufi, fa, esernyő, stb... Hihetetlen, hogy milyen gyorsan tanul, sztem naponta 3-4 dolgot simán megtanul, ha lenne rá több energiánk, akkor biztosan menne neki több is. Egyszerűen nehéz vele tempót tartani :D Most pl ebéd közben nézegette a könyvet és ezidő alatt tanulta meg, hogy melyik az alma és mondja is... Ha lenne szmájli a blog bejegyzésekhez, most egy döbbent arcút tennék ide :) (Talán egyszer majd megoldom, hogy legyen, de ehhez segítség is kell...)
A favorit szó persze még mindig a nem. Lehet tőle kérdezni bármit, tuti hogy ez lesz a válasz :D Szerintem ez életkori sajátosság, azért remélem idővel kinövi vagy legalább használni fog más szavakat is :D

Karácsony...

Nagyon jól telt a karácsony. Persze voltak ziccerek, de kinél nem? Az első Perbálon töltött karácsonyi nap tényleg olyan volt, amilyen számítottam. Ettünk, gyerekek játszottak, felnőttek beszélgettek. Amolyan dumcsis napra sikeredett, na meg persze a gyerekekkel is játszottunk.

A második napon Dédit látogattunk, felköszöntöttük és után mentünk Bencével ajcsit bontogatni :) Iszonyatosan örült a kapott "Első számítógépem"-nek. Mondjuk a felnőttek is jól elvoltak vele :D

Aput sikerült megsértenem sztem, mikor kértem tőle, hogy kivételesen ne igyon sokat , amikor megyünk karácsonyozni. Sajnos a kérésemnek nem tett eleget, így meglehetősen hangosra sikeredett az ünneplés. Bence az első pár percben csak bújt hozzám, nem tudta hova tenni, hogy Papa hangosan beszél. nem értem az egészet, mert nem erről kellett volna szólnia az estének, hanem inkább arról, hogy együtt a család... Ráadásul gyógyszereket szed, amikre nem szerencsés inni, márpedig a legurított közel 3 üveg bor nem abba a kategóriába tartozik, hogy iszogatott egy keveset :( Szóval meg is sértődött szerintem és még a karácsony sem olyan lett, mint amilyet szerettem volna. Szerencsére nem volt veszekedés, bár amikor eljöttünk este, akkor már megtalálta Anyámat, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább eljövünk, mielőtt robbanna.

Bence imádja a kapott játékokat! Percekig csak a sütifaló kincsesbödönt bűvöli, meglepően jól megy neki a formák bedobása. Csak azt kell megmutatni, neki, hogy hova kell bedobni a formát, ami a kezében van és általában sikerült is beletalálnia. Ha nem sikerült, akkor persze hiszti van :D Majd megszokja, hogy nem minden megy elsőre :) Már néha azt halljuk, hogy mondja a bödönke által mondott szöveget, sikerült is felvenni ;)

Odavan a fáért még mindig. Apa rendszeresen fel kell, hogy emelje, hogy Bence elérje a díszeket, az izzót és meg tudja őket fogni :) Néha még mondja is, hogy dí (dísz)...

Esténként jönnek a mondókázások, már maga kezdi el őket főleg mutogatni: csipcsipcsóka vagy lassan forog a kerék :D Édes, ahogy jön és mutatja, hogy mondjuk a mondókát, majd a hess-hess-hess-nél pedig nagyokat hadonászik és kacag :D

Móni barátnőmtől (fogadott Hugicámtól) kapott egy könyvet, címe: A színek. Örök hála neki érte, mert egyszerűen imádja a gyerek! Én még ilyet nem láttam, egyik könyve sem érdekli ennyire. Nagyon sikerült eltalálni, hogy mi tetszik Bencének, mert ez a könyv a favorit a könyvek között! Vastagabb kartonlapjai vannak, így ő maga is tudja lapozni. Még nem amortizálta le, pedig szorgalmasan hozza, mutogatja a benne lévő tárgyakat és nekünk el kell mondanunk azoknak a nevét. Van benne citrom, fa (inkább szivárványt akar ábrázolni, de neki a fa tetszik), labda, lufi, béka, csibe és még sorolhatnám napestig, mert rengeteg kép van benne, ami tetszik a Nagyfiúnak :) Ezzel mindig le tudja valamelyikőnk foglalni, ha a gyerek nyűgős. Pár perc foglalkozás és már semmi baja a porontynak :D

Apa ma dolgozik legnagyobb bánatomra. Mostanában nem voltam nagyon gép közelben, ezért is maradtam el kicsit a beszámolókkal, hiszen Apa itthon volt, igyekeztünk a lehető legtöbb időt együtt tölteni. Nagyon remélem, hogy idén ma dolgozik utoljára és nem kell még1 napot az ügyfélnél töltenie. Jó lett volna, ha a mai napot is együtt tudjuk tölteni...

Mielőtt elfelejtem, a múltkori videó megoldása: kékkód :D