2012. november 28., szerda

Az első...

...felismerhető firkarajzot kaptam meg tegnap.





4 és fél évesen éppen aktuális volt már, nem? Repesek az örömtől :D

És nézzük a többi alkotását mostanában:


Ez is egy tegnapi rajz, kezd felismerhető lenni az emberi alak :)


Márton napi liba :) Itt az a meglepő, hogy sikerült nagyjából csak a liba lábát és a csőrét színeznie...

Ősz... Ezen a képen azért lepődtem meg, mert végre nem csak sötét színeket használt, mindent bevonva vele. Látszik a kép közepén, hogy valami "készült"...

Másoknak talán ezek nem nagy dolgok, de nálunk igenis nagy előre lépést jelentenek. Ha a többi gyereket nézem az oviban, akkor már a kiscsoportosok is tudtak ilyeneket rajzolni, Bence középsős, szóval van mit behoznia :D Szeretem, amikor ilyen kézzel fogható, látványos fejlődési periódusai vannak. Ebből merítek erőt, ahhoz hogy elhiggyem tényleg jót tesznek a terápiák és nem csak az időnket pazaroljuk rájuk velük.

2012. november 26., hétfő

Márton-nap az oviban...

Volt ám az is, csak a sok betegség miatt nem volt időm megírni.
Csináltam fotókat is, de persze a fotómasina akksija lemerült, így telefonnal voltam kénytelen dolgozni. Az meg, hát hogy is mondjam, nem lett túl látványos :(
Az első és egyetlen nagyon fontos tény, hogy a tavalyi Márton-napi lámpás felvonulás után nem számítottam nagy együttműködésre Bencétől, de hatalmasat tévedtem :D Annyira jó volt látni, hogy énekel, részt vesz a mondókázásban, hogy teljesen el voltam tőle ájulva. Ez nagy szám, mert ő sosem vett részt az ilyesmiben, vagy csenden ment a többiek után vagy kivonta magát a csoportból és csak hozzám volt hajlandó bújni. (Várom is nagyon az Anyák napját, mert végre én is meghatódhatok majd, és nem pedig szinte kívülállóként fogom nézni az egész ünnepséget Bencével az ölemben.)

A sor elejére került :)

Íme a sok szép lámpás...
 
Bence a kezében a lámpással énekel...

Kiveszi a részét a mondókázásból :)

Kata persze szökött, ment mászókázni, mert számára a kis éneklés, mondókázás nem volt érdekes. Nehéz volt úgy fotózni, hogy közben őt is terelgettem. Volt hogy berohant a köz közepére, úgy kellett kicsalogatni :D Sajnos Apa aznap sokáig dolgozott, így ő nem tudott eljönni :(


Jobban...

Nos, Kata már a régi. Kezd étvágya is lenni, ismét ivott 200 tápokat, ami azért nagy megkönnyebbülés.
Most én vagyok dögrováson, miért is ne kaptam volna el :) Két hét alatt ez a második betegségem. Tisztára, mintha ovis lennék :D Sebaj, már lassan kezdek jobban lenni, a csúcs szombat éjjel volt. Mondtam is Apának, hogy ha Katának is így fájt a torka, mint nekem, akkor nem csodálom, hogy nem akart enni-inni. Nekem még a fülemre is ráment és hogy ne legyen azért minden olyan egyszerű, még a nyakam is elaludtam péntekre... Hát ez az én formám.
Azért szombaton voltunk ünnepelni, 2 nagyon finom tortát is kaptam. Először fordult elő, hogy Bence nem tudta megenni a kis táblácskát a tortáról, mivel kívül-belül marcipános volt a második, elég hamar telítődött. Mondjuk már az első túró torta fullra töltötte a kis pocakját, szóval az is lehet, hogy ezért nem tudott mit kezdeni a második szelettel :)

 35 :D

Ez az enyém, ugye Anya?

A Kisasszony nem volt elájulva a tortáktól... 

 Még neki is jutott kis maradék :)