2010. április 7., szerda

Thomas őrület :)

Hétfőn Dédihez mentünk ugye. Bence meglátta a villamost, majd felkiáltott: "tomász" :D Nem lehetett lebeszélni róla, hogy az nem vonat, bár végülis nem lőtt annyira mellé :)
Tegnap délután rajzolgattunk. Főleg nekem adogatta Bence a zsírkrétát, hogy rajzolgassak neki. Kellett rajzolnom "pötyösdabda"-t, "fa"-t, "csiga"-t, no és persze "tomász"-t :)  Szerintem nagyon élvezte, hogy együtt rajzoltunk, minden nap fogunk rajzolni, már csak nagyobb papírt kell kerítenünk, mert az A4-es lap nem elég, meglehetősen körülményes fogni is a lapot, hogy tudjon Bence is rajzolni és közben kreálni is neki a rendeléseit :D Minden ötletet szívesen fogadok ezügyben ;) Sztem hazahozom a cégtől a hatalmas, lejárt naptárakat, azoknak a hátuljára remekül lehet sztem zsírkrétával rajzolni :)


2010. április 6., kedd

"Nicstöbb"...

Tegnap voltunk Dédinél, kaptunk finom ebédet, összeült kicsit a család, beszélgettünk, Bence elszaladgált, tévézett, játszottunk, evett sokat. Volt egy kis baleset is :( Apa rászólt, hogy ne menjen a fűtőtest közelébe, mert forró. Persze Bence mindig a konvektornál sertepertélt és egy óvatlan pillanatban incselkedni akart Apával, gondolta odanyúl ahova nem szabad. Elvétette a távolságot, így 3 ujjacskáját megégette. Szerencsére semmi komoly, de azért rossz volt látni a megperzselődött bőrt az ujjain... Rohant Apa vele a csap alá, de persze így is elég csúnya most neki. Ráadásul gondolom felhólyagosodott neki és nap közben azokat lehorzsolta, így most még csúnyább. Kenni nem merek rá neki semmit, így várjuk hogy magától begyógyuljon. Nagyon sajnálom szegényt,remélem tanult belőle és nem fog többet odanyúlni. Itthon már megtanulta, hogy ha a sütő világít, akkor meleg és nem szabad hozzányúlni, persze ezt is csak úgy jegyezte meg, hogy párszor odaérintette az ujja hegyét, amivel persze érezte, hogy meleg az ajtó. Megégetni még nem tudta magát vele, csak érezhette, hogy az már nagyon meleg (a sütőajtó szerencsére annyira sosem forró, hogy égessen). 2 alkalom után már nem is nyúlt hozzá és nem is próbál meg vele incselkedni.
Ismét volt egy kisebb "vitánk" a csoki miatt a nagyszülőkkel, de sikeresen "levertem" a lázadást :) Szerencsére Bence nem balhézik még a boltban semmiért, amiben sztem nagy szerepe van annak, hogy nem ismeri még fel azokat a dolgokat, amiket csak ebéd után kaphat meg. Őszintén szólva én ezt leginkább annak tudom be, hogy nem nasiztatjuk (persze a Papa kekszét megismeri :D ), nem tudja, hogy ebben vagy abban a zacskóban milyen finomság lehet. Nem akarom én egész életében eltiltani az ilyesmitől, de úgy vélem, hogy ez esetben a kevesebb több. Nem baj, ha nem fog 2 évesen pl. gumicukron és nápolyin élni. Nem probléma, ha később kezdi el a nyafit majd, hogy Anya kérek csokit. Egyenlőre elég neki a gyümölcs, a joghurt, a krémtúró, kölesgolyó, néha-néha keksz. Nagy ritkán persze adok neki csokit, de csak 1-2 kockával. Meg aztán a bölcsiben kap tejszeletet és egyéb nyalánkságokat, szóval nem marad ki semmiből :) Talán ezzel a stratégiával nem lehet annyira félrenevelni a gyereket, amitől majd felnőttként szorongani fog :D (Majd visszaolvasok, hogy anno mit is mondtam a csokiról, mikor is fogom majd jobban adni neki ;) )
Aztán kapott végre saját asztalkát, ahova le tud ülni és pl. egyedül enni, mint a nagyok :) Úgy látom rajta, hogy élvezi. Legújabb, hogy ha vmi elfogyott, akkor mondja, hogy "nicstöbb". Az utcán amikor nézzük a táblákat hazafelé és csak minden 2. kapu között vannak táblák, akkor is mondja, hogy "nics", "efogyott", "ottan", "ottis". Amikor hazajöttünk, adtam neki almát, amit futkosás közben evett meg (ilyenkor nem ragaszkodom az ülve evéshez, hiszen rengeteg játszani való van :) ), majd jött oda hozzám és kérdezte, hogy "vammé"? Mikor mondtam neki, hogy ott van az asztalon a tányérban, akkor odaszaladt és nagy nevetve mondta, hogy "ama vammé" :D
Tegnap este igazi pasi módjára viselkedett a fürdőben: térdelt a kádban, sőt inkább feküdt, a lényeg hogy a feneke a vízben volt, előrehajolt és a nyelvével próbálta lefetyelni a vizet, mint a kutyusok :) Egyszer csak jött egy puki, bugyborékolt a víz, ami nagyon megtetszhetett neki, mert röhögve (nem vigyorogva, röhögve :D ) közölte Apával, hogy "pukkiiii".

Betegeink hírei...

Marci jobban van végre :D Juhéjj! Apa volt náluk tegnap, és szerinte Marcinak határozottan jobb kedve van, aminek én nagyon örülök. Tényleg gyógyulgat. Ha minden jól megy, ma hazamehetnek :) Remek hír!

Após is megvan. Mondjuk számomra tök érthetetlen, hogy miért ontja magából az olyan mondatokat, hogy "Jaj, milyen beteg vagyok. Hogy fogom magam otthon ellátni?", amikor rá 2 percre felpattan az ágyról és lekíséri a fiát a lépcsőn (!) a földszinti kávéautomatához úgy, hogy közben alig lehet vele tartani a tempót... Lényegesen jobban kap levegőt, nem zihál már annyit, kevesebbet köhög, nem hörög. Igen tudom, néha az öregekkel nagyon nehéz. Aki ismer minket közelebbről, az tudja, miért írom ezt :(

2010. április 4., vasárnap

Családozás...

Megvagyunk, túl az első "igazi" állatkertezésen :) Bencének tetszett, láttunk vízilovat "vizijo", orrszarvút "vizijo" :D, zsiráfot "jiáf", elefántot "elefán", stb.. Gyakran volt hiszti, hogy nem ácsorgunk sokáig 1-1 állatnál, ami tetszett, illetve a sok játszótér is megbabonázta, kicsit szomorú is voltam, hogy nem nagyon voltak ekkora gyerekeknek játékok (az a rugós ló volt dögivel, de semmi más nem :( ). Bence össze-vissza kapott enni, próbáltam lazítani, hogy ne olyan legyen az egész állatkertezés, hogy én leállítok mindenkit, mert Bencének ennie kell :) Szerintem egész jól sikerült, vagy 5 alkalommal kapott szendvicset és adtam neki 1üveg bébiételt is, igaz csak a barack kellett, de hát én lazultam és nem izgatott, hogy csak azt ette meg :) A medvéhez érve volt "aci", de aztán meglátta a medvéknek berakott óriás labdát és onnantól már a maci nem volt érdekes, csak a "dabda" kellett (volna) :) Jellemző, ő Bence, aki labda és lufi mániás :D
Meg van kicsit fázva, kúrálom ezerrel, reménykedem benne, hogy keddre sikerül a nagyját letudnunk. Mond mindent mindenki után. Most pl telefonált, tök komoly arccal, halkan magyarázott, volt közben "ien", "nem" és blabla is, majd ahogy illik, el is köszönt a végén :D Én meg a döbbenettől odakiabáltam Apának, hogy besz.rás miket tud ez a gyerek. A következő szó sejthetitek, hogy mi volt :D Aztán ez is most történt, hogy Bence egyszercsak rámutatott az egyik pöttyös labdára, mikor kérdeztem, hogy hol az ő lasztija (volt egy a tvben is), majd közölte, hogy "pötyös"... Mentem le hídba egyből, mert ezt sem mondta még soha a fülem hallatára. A Csigabigát péntek óta rendszeresen halljuk tőle, meglepően érthetően, VÉGIG! Teljesen le vagyunk hidalva, hogy mennyi mindent tud. Persze a Hintapalinta és a hasonló gyakran énekelt dalok is mennek, a legtöbb elejétől a végéig, nagyon jól érthetően. Még a dallam is stimmel :D (Most is énekel: Jimjam megy a háttérben, ott van vmi mese, annak a szövegét énekli... :) )
Húsvét lévén megkértem a családot, hogy dobjunk össze Bencének egy csúszda árát, ahelyett hogy csokit kapna (amit úgy sem adok oda neki). Mondtam nekik, hogy ki mennyit szánt volna csokira, azt adja oda én meg megveszem a csúszdát. Beüzemeltük tegnap és nagyon tetszett neki. A legfelső lépcsőfokot mindig kihagyja, annyira siet a tetejére :) Van hogy elöl akar felmászni, ilyenkor nehéz rábeszélni őt a másik oldal használatára ;) Kivittük a kolléganőmtől tavaly kapott nagyobb motort is, jelentem tökéletesen tudja használni, leér róla a lába, ugyan hátul a széles kerekeknél még néha megakad a sarka, de sztem csak meg kell szoknia. Akartam még neki homokot a homokozóba, de sajnos nem úgy alakultak a dolgok, így az marad jövő hétre... Mondjuk nem is baj, annyi új dolgot kapott, hogy kell valami legközelebbre is :)
Pár szót ejtenék uncsitesóról is, aki még 3 hónapos sincs, de már megmutatta többször is a szüleinek, hogy ő bizony egyedül is át tud fordulni :D Hatalmas gratula neki, igen szépen fejlődő csemete :)
Kórházban lévő uncsitesóról annyit tudunk, hogy még lázas néha, viszont végre tegnap evett egy szelet felvágottat. Reméljük, hogy a javulás útjára lépett és a keddi hazatérés már nem is tűnik olyan nehezen megvalósítható célnak. Holnap megyünk ismét kórházlátogatásra, megnézzük őt is.
Apóst pénteken átvitték a Jánosba, így a 2 beteg látogatása lényegesen egyszerűbb. Ő csütörtökig tuti marad, mert minden Margitban végzett vizsgálatot újra megcsinálnak.  Nem is tudom, hogy ezt alaposságnak nevezzem-e vagy pazarlásnak. A saját kihelyezett osztályának elvégzett vizsgálataiban nem hisznek... Hát szép... Nem baj, állítsák be a gyógyszereit, aztán a szavazásra haza is tud talán jönni.

Kellemes Húsvétot mindenkinek!

nyuszi