Sokan kérdezgették, hogy Bence fejlesztése hogy áll. Nos most sehogy, de már azért haladunk. Ott tartottunk, hogy van egy neurológusi javaslatom a fejlesztésekre, amit az ovi gyógypedagógusa egy laza mozdulattal felülbírált. Ne de én sem most jöttem le a falvédőről, úgy hogy mentem és intézkedtem. Kaptam a védőnőtől egy papírt, hogy új fejlesztő központ nyílt itt békáson. Mivel új, nem sokan tudnak róla, jó esélyem lenne oda bevinni Bencét. Hát én elmentem a címre, ami a tájékoztatón szerepelt, de ott csak egy bentlakásos ovi vagy mi van. A NevTanból már egy ideje vártam a visszajelzést, hogy a dokihoz mikor mehetünk, de lepattantam onnan, mondván iskolaérettségi vizsgálatok vannak, várnunk kell. Szóval ha már egyébként is arrafelé jártam, elsétáltam a NevTan.-ba is és odaálltam a recepciós elé, hogy én időpontot szeretnék a pszichológusunkhoz vagy a fejlesztésre, nekem mindegy, de nem haladunk semerre, úgyhogy akkor lépjünk a tettek mezejére. Oda is hívta a vezetőt, aki a szenzomotoros fejlesztéssel is foglalkozik. Megbeszéltük, hogy felírja az adatokat és odaadja a dokinknak, aztán ha ő azt mondja, hogy mehet a fejlesztés, akkor vagy hozzá kerülünk vagy két másik kollégához, attól függően kinél van hely. Persze ez sem most lesz... Meglehetősen elkeseredtem, mert utána számoltam, hogy jó eséllyel áprilisra kapunk időpontot a pszichológushoz, aki a beszélgetés után elküld minket a fejlesztésre, ez újabb pár hét, mert mire átirányítanak valakihez + mire lesz ott szabad hely, stb. Jó eséllyel májusban jutunk el ténylegesen a fejlesztésre, ahol akkor már nem is fogják elkezdeni, hiszen jön a nyár, nem lesznek foglalkozások. Már a fizetős helyeket nézegettem, mert nem akartam elhinni, hogy csak ősszel tudnak velünk foglalkozni... Közben persze kértem időpontot a VadaskertAlapítványhoz is, hogy az ovi megnyugodjon, oda is kaptam május végére... Mindegy, az már engem nem érdekel, csak az ovi miatt fogom elvinni Bencét (vagy nem, ha a pszichológus szerint is felesleges)... Aztán egy szép napon megcsörrent a telefonom, pedig már beletörődtem, hogy áprilisnál előbb nem fognak hívni sem az időponttal. A pszichológusunk volt, Ági néni, mondta hogy akkor minket át is ad fejlesztésre, majd a neurós doki papírját azért adjam be neki is másolatra, hogy neki is meglegyen. Tehát most a fejlesztésre várunk...
Volt farsang is az oviban, elvileg Woody lett volna Bence, de nem akart jelmezesdit játszani, úgyhogy először azt is hittem, hogy nem is sikerült ráadni a jelmezt az óvónéniknek (egy anyuka töltött fel képeket FB-re, ott csak azt láttam, hogy Bence a háttérben normál öltözékben egyedül játszik, míg a többiek szórakoznak a jelmezeikben). Aztán K. néni feltöltötte a fotókat egy tárhelyre és mit látok?
Kata is megvan, nő mint a bolondgomba. Volt egy kis para, hogy nem eszik eleget, de aztán a mérések ennek az ellenkezőjét bizonyították. 5 hónaposan 67centi és 7200gr. A hozzátáplálással akkor még sehogy sem álltunk, de aztán múlt héten rájöttem, hogy a kisasszony mit is szeretne: azt amit mi eszünk. A pürésített étel nem kell neki! Csak és kizárólag azt eszi meg, amit én is. A saját bababarát krumplipüréjét nem ette, de az enyémet igen. Este még a kenyeret is kinézte a szánkból. Most hétvégén kénytelen voltam a levesből kivenni neki répát, mert itt tátogott nekem még cicizés után... Hát nem tudom mi lesz a sok bevásárolt bébiétellel, remélem azért Bencének ízleni fog :D
A forgást most kezdte el, egyenlőre még csak véletlenül, mérgében sikerült hasról hátra fordulnia. Persze egyszer éjjel... A nappali evések még mindig csak pár percesek, emiatt éjjel tömi a pocakját, amit annyira nem díjazok, de nem tudok mit csinálni. Már így is néha ordít, ha meglátja a cicit... Ha este sokat eszik, akkor éjjel többször kel, ha keveset eszik, akkor beéri 2 evéssel...
Foga még nincs, a doktornéni szerint brutál kemény az ínye, lehet hamarosan lesz fogacska, én viszont majd akkor hiszem, ha látom :D
