Bence mindig meg tud minket lepni, ha evésről van szó. Kezdünk
rutinosak lenni a nem meglepődésben, de azért vannak megmosolyogtató,
mitöbb megdöbbentő alkalmak. Nagyjából fél éve volt, hogy a
gyümölcslevest megspékelte egy kis kolbásszal. Egy falat ebből, egy
kanál abból. Aztán volt hogy a zöldséglevest ette felváltva a
gyümölcslevessel... 1 hónapja kb. az epret ette ugyanilyen lendülettel
sós pufival. 1 hete a nyers tésztát csócsálta (brrr, azért ennek a
hangja igen szörnyű!), azóta meg sem lepődünk, ha tarhonyát vesz a kis
edénykéjébe, mint nasi.
Na de ma... Ma ismét sikerült meglepnie: a
bölcsiben kaptak gyermeknap alkalmából egy hengert, amibe sárgaborsót
tettek, igy az szuperül zörgött... Bence kirágta a csomagolást, majd
szemeként elkezdte enni a kemény borsót mégpedig a kakaós palacsinta
helyett! Momentán nem merek bemenni a szobájába, mert szerintem a
szőnyeget beterítette a borsóval...
Nem félreérteni, szokott kapni nasit, ma pl 5 körül kapott mogyorót
és mazsolát. Általában vacsi után jár neki egy túrórudi, legtöbbször
pedig, ha eszegetni szeretne, akkor gyümölcsre fanyalodik rá. Van itthon
csoki is neki, csokigolyó is, no meg az elmaradhatatlan gumimaci, és
általában keksz is, meg joghurt stb. Tehát nem gondolnám azt, hogy
esetleg nasi hiányban szenvedne. És mégis... Már Apával igencsak
elgondolkodtunk, hogy kire ütött ez a gyerek?
Upgr.: Benéztem, majd a kezébe nyomtam a porszívót :D
2011. május 31., kedd
Szösszenetek az életünkből...
Egyik reggel Bence átjött a szobánkba és odabújt hozzánk. Apával
éppen összebújva voltunk, így Bencének köztünk nem maradt hely, ezért
Bence fejem fölé fúrta magát, én átöleltem a derekát és simiztem a
pociját. Meg is kérdeztem tőle:
- Bence, mi van a pocakodban?
Kaptam is rá egy határozott választ:
- Kistesó!
***
Papa gyakran igyekszik Bencét becsalogatni magához, hol egy rajzfilmcsatornát kapcsol, hol csak meséltetni akar magának, de volt már hogy ki akarta vitetni az üres üveget a szobájából a gyerekkel. Néha csak szimplán megkérdezi tőle:
- Bence! Bejössz a Papához?
Ismét egy határozott válasz:
- NEM!
***
Próbálkozunk a bilizéssel, igyekszem rávenni Bencét, hogy a nagy dolgot is oda produkálja, bár már annak is örülök, ha a pisi inkább a bilibe jut és nem a szőnyegre. Ha végre kaki kerül a bilibe, akkor mindig szól:
- Anyaa! Bogyó!! :D
Most már arra is hajlandó, hogy idegen helyen ráüljön a wc-re és oda pisiljen. Nagyon büszke voltam rá, mert hétvégén ugyan vittünk bilit is, de nem volt rá szükség. Otthon sajnos nem halad ilyen jól a wc- projekt, amit meg is értek, hiszen a wc-n van egy magasító a Papa miatt, így már elég magas Bencének, gondolom nem akar ráülni. Erre is kell megoldást találnunk...
***
Kistesó is aktív már nagyon, épp a minap megérezhettük először, ahogy csuklik. Próbáltam Bencének is megmutatni, hátha így közelebb kerül ahhoz, hogy mit is jelent egy Kistesó, de nem érdekelte igazán, inkább a mesét nézte a tévében.
- Bence, mi van a pocakodban?
Kaptam is rá egy határozott választ:
- Kistesó!
***
Papa gyakran igyekszik Bencét becsalogatni magához, hol egy rajzfilmcsatornát kapcsol, hol csak meséltetni akar magának, de volt már hogy ki akarta vitetni az üres üveget a szobájából a gyerekkel. Néha csak szimplán megkérdezi tőle:
- Bence! Bejössz a Papához?
Ismét egy határozott válasz:
- NEM!
***
Próbálkozunk a bilizéssel, igyekszem rávenni Bencét, hogy a nagy dolgot is oda produkálja, bár már annak is örülök, ha a pisi inkább a bilibe jut és nem a szőnyegre. Ha végre kaki kerül a bilibe, akkor mindig szól:
- Anyaa! Bogyó!! :D
Most már arra is hajlandó, hogy idegen helyen ráüljön a wc-re és oda pisiljen. Nagyon büszke voltam rá, mert hétvégén ugyan vittünk bilit is, de nem volt rá szükség. Otthon sajnos nem halad ilyen jól a wc- projekt, amit meg is értek, hiszen a wc-n van egy magasító a Papa miatt, így már elég magas Bencének, gondolom nem akar ráülni. Erre is kell megoldást találnunk...
***
Kistesó is aktív már nagyon, épp a minap megérezhettük először, ahogy csuklik. Próbáltam Bencének is megmutatni, hátha így közelebb kerül ahhoz, hogy mit is jelent egy Kistesó, de nem érdekelte igazán, inkább a mesét nézte a tévében.
2011. május 30., hétfő
Gyermeknap...
Nagy reményekkel álltam a hétvége előtt, hiszen bőven volt
gyermekprogram, amire hivatalosak voltunk. Bevallom kicsit féltem, hogy
hogy fogjuk bírni, de úgy tűnik, hogy alaptalan volt a félelmem.
Szombaton 10-re mentünk Budaörsre egy beszállító cég gyermeknapi rendezvényére. Az ismertető alapján nagyon jó kis programokra lehetett számítani, úgy hogy úgy készültünk, hogy Bence alszik az autóban, aztán mehet a buli végkimerülésig, majd hazafelé ismét alszik. Amikor megérkeztünk, konstatáltuk, hogy jól melléfogtunk a laza, nyárias öltözéssel, de mázlinkra legalább Bencének volt berakva hosszúnadrág az autóba, így nem tántorodtunk el a felhős-esőre álló időjárástól. Az elsők között érkeztünk és ahogy arra voksoltunk is Apával, Bence az ugrálóvárat lerohanta és szinte ki sem lehetett onnan robbantani.
Szombaton 10-re mentünk Budaörsre egy beszállító cég gyermeknapi rendezvényére. Az ismertető alapján nagyon jó kis programokra lehetett számítani, úgy hogy úgy készültünk, hogy Bence alszik az autóban, aztán mehet a buli végkimerülésig, majd hazafelé ismét alszik. Amikor megérkeztünk, konstatáltuk, hogy jól melléfogtunk a laza, nyárias öltözéssel, de mázlinkra legalább Bencének volt berakva hosszúnadrág az autóba, így nem tántorodtunk el a felhős-esőre álló időjárástól. Az elsők között érkeztünk és ahogy arra voksoltunk is Apával, Bence az ugrálóvárat lerohanta és szinte ki sem lehetett onnan robbantani.
Nagy nehezen
sikerült rávenni, hogy menjünk át a szomszédos csúszdához is, hiszen az
is igen jó mókának tűnt. A várakozásainkkal ellentétben ez nem jött be
neki, 1x lecsúszott, de többet nem akart felmászni már rá.
Bence ekkor
ismét visszament az ugrálóvárba, Apa hozott innivalót, majd én is
elmentem valami ennivalót vadászni. Sikerült szereznem előételnek
kürtőskalácsot, amit Bence csak nem volt hajlandó megkóstolni, így
folytattam a reggeli vadászatot. Némi könyörgés után sikerült rávenni a
Nagyfiút, hogy jöjjön enni, hoztam neki virslit, Apának és magamnak meg
kolbászt. Jól lakottan felkerekedtünk hát és elmentünk a terület
körbejárását, hiszen tudtuk, van még sok olyan játék, ami Bencét
érdekelheti. Ismét tévedtünk, már a mi a lovakat illeti: nem érdekelte
Bencét, na de a kb. 100m-re lévő óriáslabda levette a lábáról!
Naná, hogy a
labda is érdekes volt, de körbe kirakott kúp alakú képződmények kék
példányai sokkal érdekesebbek voltak. Futott is Apa Bence után
rengeteget, mert ő ugye viccnek gondolta az egészet :) Aztán egyszer
beültette Apa Bencét ebbe a nagy labdába, de őkelme azt már kevésbé
értékelte :D Megunva Bence kergetését, elindultunk megnézni a quad-okat,
amire végre érdeklődve rácsapott. Nem nagyon kellett Apát fűzni, hogy
menjenek egy pár kört vele, így Bence nagy örömére "motojoz"hatott :D
Persze úgy
kellett leimádkozni róla Bencét :) Ekkor már esett, szemerkélt az eső,
így gyors iramba elmentünk fedett helyet keresni, ahol ettünk fagyit is
és sikerült végre lufi helyett beszerezni egy strandlabdát. Mielőtt
elindultunk volna haza, már esett az eső rendesen, így kicsit
visszavonulva maradtunk, de Bence még ezt is élvezte, mert az XBox-on
játszó gyerekek lekötötték a figyelmét. Amint alábbhagyott az eső, úgy
döntöttünk, hogy eléggé átfáztunk, Bence is meglehetősen kifáradt, tehát
ideje elindulni haza (jobban mondva Papáékhoz)... Papáéknál Bence
kidőlt aludni egy röpke fél órás motorozás után, majd vacsizva
elindultunk haza.
Összességében
jól sikerült a nap, olyannyira hogy Bence most a képeket is nézegetve
hatalmas beleéléssel mesélte, hogy mit is csináltunk aznap :D Köszönjük a
szervező cégnek!
Vasárnapra
volt ugye a cirkusz tervezve, amit kicsit félve vártunk, hiszen nem
tudtuk Bence hogy fog reagálni a sok ülésre, az erős fényekre és nagy
hangerőre. Éppen kezdés előtt 2 perccel sikerült odaérnünk, mert Bence
"kiharcolta" magának, hogy buszozzunk (ez már mindennapos kérése volt,
gyereknap lévén meg ugye, miért ne :) ), amivel kicsit elszámoltam az
időt... Miáék persze már ott voltak, elfoglalták a helyüket. Azt az egy
üres helyet is sikerült a cirkusznak eladnia, így megkértem a bácsit,
hogy cseréljünk helyet, ha neki mindegy, hogy hol ül. Éppen
elhelyezkedtünk, mikor elkezdődött a "mulatság". Bencét első perctől
kezdve lebilincselte az előadás. Tátott szájjal figyelte az előadást és
mivel mindig 2 helyen is történt egyszerre valami, ezért csak kapkodta a
fejét folyamatosan :) Sajnos Miáék kislánya nem viselte túl jól az
előadást, igy nekik távozniuk kellett, de Bence abszolút nem szeppent
meg 1x sem.
Azt hiszem
sikerült a hétvégére olyan programokat szervezni, amikben nem
csalódtunk. Mindannyian gyerekek lehettünk végre egy napra...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)