Vége a magánynak...

Ma hazahozzuk Papát az otthonból...

Ez jutott erről konkrétan eszembe. Gáz tudom, de akkor is...
"Istenem, adj nyugalmat, hogy elfogadhassam,amit megváltoztatni nem tudok; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit meg tudok; és adj bölcsességet, hogy mindig meg tudjam különböztetni egyiket a másiktól. Továbbá kérlek adj nekem bölcsességet, hogy megérthessek bizonyos embereket, adj szeretetet, hogy megbocsájthassak nekik, és adj türelmet, hogy elviseljem a hibáikat. Mert ha erőt kérnék, akkor biztos agyonverném mindet."


No és persze front = görcs :( Apa ügyfélnél, buszra nem ülök így, ezért maradok a fenekemen a munkahelyemen... Hurrá :(

Bölcsis anyukák...

A minap éppen elszakadni készült nálam a cérna, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy tombolnak bennem a hormonok vagy mégsem?
Történt ugyanis tegnap, hogy elmentem Bencéért a bölcsibe, épp egyszerre értünk oda egy másik anyukával a gyerekeinkért. Persze ez az anyuka igyekezett csacsogni a gondozónővel, ezért gondoltam, hogy csak gyorsan rákérdezek, hogy minden rendben volt-e, jól evett, jól aludt-e a gyerek és már robogunk is ki. Láttam, hogy a gondozónő nem nagyon figyelt rám, csak épp elkapta a mondatom végét, mert a másik anyukára figyelt. Hirtelen rá is vágta, hogy igen. Majd gyorsan korrigált, hogy ja nem. A másik anyuka meg csak mondta a magáét, én meg álltam ott, hogy igen? Mi baj volt? Akkor nagy nehezen összeszedte gondolatait a gondozónő és mondta, hogy sajnos elég erős hasmenése volt Bencének és nem is evett csak uzsonnánál egy keveset (addigra már gondolom elég éhes volt és azért). Én meg ugye kérdeztem volna, hogy mikor, hányszor, milyen és mitől lehetett (olyat ettek talán), de a kedves anyuka továbbra sem vette a lapot, csak mondta a rizsát, hogy az ő kislánya ezt meg azt csinálja otthon... Így hát kénytelen voltam beérni ennyi infóval, mert Bence már unta az egészet, ment volna el, amit őszintén megértek.
Hazajöttünk, nagyfiú örülhetett, mert tegnap degeszre ehette magát keksszel, kaphatott sós pufit is és persze rengeteg teát. Reggel pedig bevittem a bölcsibe, mert otthon nem volt semmi baj vele, kapott Laktiv Baby-t este és reggel. A pelust megtöltötte reggelre pisivel, így elkönyveltem, hogy egyszeri eset volt ez a hasmenés. Nekem is szokott lenni, változó, hogy mikor mitől, de általában vmilyen étel a kiváltó ok... Reggel kérdeztem a másik gondozónőt, hogy akkor mondja már el pontosan, hogy mi volt, mert nem lettem túl sok infóval ellátva. Akkor tudtam meg, hogy reggel evett pár falat kiflit, ivott egy kevés kakaót és akkor szaladt át rajta, töltötte meg a pelenkát. Utólag belegondolva, mivel nem hívtak, hogy baj van, ezért gondolom ők is tudták, hogy vmi olyat ehetett, ami ezt okozta, hiába tagadja nekem a gondozónő... Azóta nem volt több ilyen eset, tehát tényleg csak az étel/ital lehetett az oka...
Ma mikor mentem érte, megkérdeztem, hogy minden rendben volt-e, merthogy a lelkükre kötöttem, hogy mindenképpen szóljanak, ha újra megtörténik, mert akkor nem hagyom bent szegényt. Persze a videózásra való tekintettel azt mondta a g.néni, hogy nem fog szólni, max ebéd után... Na azért megkértem, hogy ne húzza addig, mert nekem oda is kell érnem délre Bencéért, hiszen ki akarná azt, hogy a gyerek ott üljön csendben egy széken várva engem, míg a többiek alhatnak.
Szóval baj nem volt, csak kisebb volt az étvágya, ami sztem tök normális és jó jel, mert ezek szerint volt étvágya és evett is, tehát javuló félben van a kis pocakja.
Az okokon agyalva még felötlött bennem, hogy lehet esetleg fogzási hasmenés? Jó tudom, erre mindent rá lehet húzni, ahogy a dokink is szokta csinálni, ha egy kis náthával megyünk hozzá :) Néha fel is merül bennem, hogy jó lenne ha kibújna már, mert akkor egycsapásra egészséges lenne Bence, nem lennénk 2-3 hetente vendégek a dokinál :D 1 hete egyébként teljesen ugyanez megtörtént itthon is: a napi szokásos mennyiség és minőség helyett olyan hasmenése volt, hogy csak lestünk. De az is csak 1x volt és semmi baja nem volt se előtte, se utána.

Kistesóról...

Annyira lefoglalt múlt héten a sok történés, hogy teljesen el is felejtkeztem beszámolni a múlt heti UH-ról. De csak beszámolni, mert egyébként nem igen engedi, hogy elfelejtkezzek róla (amúgy sem menne :D), hiszen jó ideje érzem már a mozgását, no és persze mindig időben szól, hogy lassítsak, pihenjek ;)

Na szóval a múlt heti 12. héten esedékes UH eredménye szerint kicsi magzatunk alaposan megnőtt, kb 1 hetet rá is kell számolni a méretére, így a szülés dátumát előre hozta az orvos szeptember 23-ra. Lehet sejteni a döbbenetet az arcomon, hiszen a hőmérőzésnek köszönhetően meglehetősen jól be tudtam lőni a fogantatás idejét.
Feje búbjától az ülepéig 65mm és a szívhangja állandóan akadozott, mert mindig ellubickolt az UH elől :D Láthattuk a kis ujjacskáit, mindene megvolt, amit ennyi idősen meg lehet állapítani :) A nemét majd talán a 18. heti UH-n megtudjuk, bár amilyen a formánk, tuti összezárt lábakkal fogja a vizsgálatot végig játszani :D

Ami viszont mélységesen felháborított, az az hogy simán elnézték, ahogy a várandós kismamák, nagy pocakkal álldogálnak az ajtó előtt. Az ajtóra apró betűkkel egy plakáton ki van írva valami ilyesmi: "Kedves Kismama! Kérjük, helyezze a tartóba a gondozási könyvét, mely alapján szólítani tudjuk Önt." A kb. centi méretű betűkkel írt szöveg mellett ott virított egy dobozka. Hát mondom akkor én ebbe biza bedobom, majd ha kijön a delikvens, akkor úgyis kiveszi majd valaki onnan, hiszen az azért van oda felrakva. Feltűnt, hogy habár sokan várakoztak ott szemmel láthatóan az UH-ra, egyikük sem tette a dobozkába a kiskönyvét. Pár percre rá le is esett, hogy miért. Ugyanis az asszisztens arra sem vette a fáradtságot, hogy onnan kivegye a könyvet, hanem csak elkérte az ott ácsorgó(!) kismamáktól. Ami bosszantott, hogy nem elég, hogy ott nem volt csak mindössze 2db szék a kb 7-8 pocakos kismamára, még egy tábla is hirdette az odavezető folyosó elején lévő ajtón, hogy a kismama üljön le a külső váróba, majd szólítani fogják! Lehet sejteni, hogy mennyit kellett volna várnia annak a kismamának, aki az ajtón ezt meglátja és nem megy beljebb, ahol láthatná a másik kiírást, hogy a névre szóló időpont mellett még a kiskönyvét is be kell adnia, ácsorogva egy minimum negyed órát. Elvileg én lettem volna az első, aminek a következménye az volt, hogy 5.-ként sikerült bejutnom (tudom-tudom, sürgős eseteket soron kívül hívnak be, de lehet én is az lettem volna, ha van egy választott dokim, akinek tejelek rendesen. Lehet ilyen esetben én is időben vagy soron kívül jutok be...), potom 1 órás várakozás után. A vérnyomásom addigra már az egekben volt, hiszen a vérvétel csak fél 11-ig volt, ahova még le is kellett volna jutnom az UH után (előtte nem lehet!)...