Pohár...

Azt mondja nekem Apa tegnap este, miután Katát kiemelte a kádból, hogy na itt A TÖRTÉNET, amit már írhatok is a netes barátnőimnek. Szót fogadok, tehát:
Katica beteg, így minden lehetőséget megragadunk, amikor inni van kedve. A kádban többnyire szeret inni, így most pláne kaptunk az alkalmon, adtam neki egy poharat, gyakorolgassa az ivást belőle. Mikor már végeztek a fürcsivel, Bence is megérkezett a kádba, hallom mondja neki Apa, hogy ha pisilnie kell, akkor inkább először a wc-re menjen, ne a kádba pisiljen bele (ismét), főleg hogy Kata is még ott van. Én nem tudom, másoknál is így van-e, de a mi gyerekeink azonnal pisilnek a kádba, amint víz éri a lábukat... Szóval felhívás megvolt, Bence persze hárít, neki nem kell pisilni. Apa egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a Katának bekészített pohár Bence alatt van, aki gondosan ráguggolt, majd szépen bele is pisilt. Úgy tűnik, ez nem volt elég, mert fogta a poharat és megemelve Kata fejére borította a tartalmát...

Kata egyébként még mindig beteg, sikerült leadni vizeletet a laborba, az eredmény miatt ab. kúrát kezdünk :( Épp most mondtam Apának, hogy lassan már fogalmam sincs, hogy mikor és mit kell neki adni... Még a szemét meg sem említettem a dokinak (váladékozik, gondolom kötőhártya gyulladás, szerencsére van itthon szemcsepp még), mert annyira el voltam keseredve emiatt az eredmény miatt :(

Kata...

... ugyan még nem kelt fel, de éjjel egész jó volt. Este 10 körül volt egy sírós időszaka, akkor becuppantott 280 tápot (rekord mennyiség! Sosem ivott még meg ennyi belőle...), kellett kicsit paskolni a popsiját, de bealudt és csak most reggel kelt fel f7kor. Apa adott neki 150 tápot, azóta is durmol Katica, némi köhögés kíséretében... Ja és mindezt lázcsillapító nélkül ;)

Örülnék, ha ez már tényleg a javulás jele lenne!
(És ma Bence is itthon, mert nevelés nélküli nap van az oviban, úgyhogy már csak emiatt is el tudnám viselni, ha Kata nem lenne extra nyűgös, mint ahogy a hét eddigi napjain volt.)

Hmm, azért...

...elgondolkodtató néha, hogy mennyire jól ismerjük már egymást Apával. Vannak esetek (nem kis számban), amikor több lehetőségből (jelen esetben a közel 30) csípőből, gondolkodás nélkül megmondom, hogy mit választ :)

Hiába a lassan 12 év (rutin), az mégis csak 12 :D

Még mindig, már nem...

Kata még mindig lázas, köhög, folyik az orra, 0 étvágy, alig iszik :( Minden reggel úgy kelek fel (egy pocsék éjszaka után), hogy na ma már jobb lesz. Esküszöm, ilyen pozitívan állok hozzá, de mindig pofára esek :( Öröm az ürömben, hogy a füle még szép, nem ment rá, mondjuk el is használunk naponta egy ampulla sóoldatot. Nagy üzemi felhasználók lettünk, néha azon gondolkodom, hogy miként lehetne megoldani, hogy a gyerekre rákössem a porszívót... Szegényke már sírva tűri, hogy szívom az orrát, belefáradt a sok tiltakozásba. De persze csak ebben a témában, egyébként mindenre NEM a válasz, bár mostanában a legtöbb nem szeretem dologra mintha azt mondaná, hogy "engedj el". Eleinte azt hittem csak belehallom, de hétfőn is és ma is a dokinál is előadta, miközben lefogtam, hogy meg tudja a dokinéni hallgatni, nézni... Nem is tudom, honnan tanulta, mert mostanában Bence nem nagyon mondott ilyet (vagy igen, csak már nem tűnik fel?).

Bence esti elalvásai talán-talán kezdenek visszaállni a régi kerékvágásba, nincs kijárkálás a wc-re. Azt is észrevettem, hogy helyette inkább mesél. Elmondja, hogy mi történt az oviban (na nem regényre kell gondolni, csak 1-2 mondatban), hogy pl. Levi nem adta oda neki a buszt, hogy nem szabad ezt vagy azt csinálni, többnyire persze Katától a játékot elvenni vagy bántani őt, hiszen azért ezek még mindig napi szinten előfordulnak. Érdekes, mert ilyenkor lehet vele beszélni, jobban megoldódik a nyelve, könnyebben szót értünk vele. Mintha ilyenkor a nap eseményeit összefoglalnánk. Ebből igyekszünk rendszert csinálni, mert ilyenkor legalább megtudunk valamit a napjáról, egyszerűbb vele megbeszélni dolgokat, és ilyenkor tudja, hogy a figyelmünk csak az övé. Mindez azért fontos, mert egyébként amikor valami rosszat vagy jót csinál, akkor nem lehet vele megbeszélni azokat, mert egyszerűen nem figyel. Elvonják a figyelmét a játékok vagy éppen Kata, egyszerűen hiába próbálunk kommunikálni vele hathatósan. Persze elmondja, hogy ezt vagy azt nem szabad, ezért van/volt büntiben, vagy ezért azért lettem mérges vagy egyszerűen csak büszke vagyok rá, mert jól viselkedett, szépen evett, szót fogadott, stb. Tegnap pl megdicsérte az óvónéni, kapott meglepetést is, mert nagyon ügyes volt, új gyümölcsökkel ismerkedtek (hozzá teszem olyanokkal, amiket még én sem láttam, kóstoltam :D) és még hajlandó is volt mindet megkóstolni, ügyesen elpakolt, felöltözött vagy éppen segített szó nélkül. Igyekszem nagy feneket keríteni ezeknek is az egyébként mások által egy hasonló korú gyereknél már nem nagyra tartott dolgoknak, mert nála ez mind nagy szám, igenis sokat tesz azért, hogy ezeket jól (meg)csinálja. Este pedig jól esik vele feleleveníteni, mert így tudja, hogy ezek nem csak múló dolgok, hanem igenis nagyon fontosak és ezek miatt mi nagyon büszkék vagyunk rá, szót érdemelnek ezek a dolgok is, nem csak a rossz cselekedetei. Sajnálom, hogy ez a jó időszak a szokásos módon majd átcsapnak megint egy lejtmenetbe, bár azért még él bennem a remény, hogy talán nem is fog ez megtörténni úgy, mint eddig oly sokszor.

Betegség még mindig...

Az úgy volt, hogy ugye kezdte Bence köhögéssel, orrfolyással, majd lázzal és fülfájással. Jó kis ab. kúra, doki középfül gyuszit diagnosztizált. Aztán nagy nehezen meggyógyult, mikor is Kata kezdte az orrfolyást, majd köhögést. Épp Bencével voltunk kontrollon a dokinál, amikor elkezdte előző este, doki mondta is, hogy lehet csak a foga, amíg étvágya van és nincs más tünet, csak a szokásos kezelés kell. Ez volt pont egy hete. Eddig nem is volt gond, szívtuk az orrát, kapta az orrcseppet, köptetőt. Tegnap azonban úgy elkezdett folyni az orra, hogy csak lestünk. Hozzáteszem pénteken köptetőt váltottunk, mert a doki is pedzegette Bencénél, egyébként is fogyóban volt az ACC, így adott volt, hogy veszek inkább Ambrobene szirupot. Péntek óta azt kapta Kata, szombaton már jelentősen megnőtt a köhögései száma és már nem csak szimpla köhögés volt, hanem amolyan jó kis hurutos. Szóval tegnapra az orra is megindult rendesen, szinte állandóan rohangáltunk utána zsepivel, popsitörlővel, mikor mi akadt a kezünkbe. Étvágya nulla, inni is csak alig akar, így bevettük a gyógyszerei közé a fájdalomcsillapítót. Ma éjjel hosszas éjszakázás volt (kettőkor arra ébredtünk, hogy Kata dumál, de nem sír, aztán 3kor már sírt is, n6 volt, mire sikerült bealtatni a mellkasomon), aminek közepén már lázas is lett, így a szirupot ismét megkapta, majd egy másfél óra múlva a kúpot. Sztem ez már nem a foga, ettől féltem. Vagy ráment a fülére vagy benyalt valamit az eddigi "lájtos" nátha vagy fogzás mellé :( Ma délután doki, remélem nem kell a rendelőben sokat várnunk (időpontunk van), mert nem szeretném ha onnan is összeszedne még valamit.