Nehéz nap...

Egyre csak Ő jár az eszembe... Még mindig gyakran eszembe jut, látom magam előtt a utolsó találkozásunkat. A halottas házban pillantottam meg véletlenül. Apu ragaszkodott hozzá, hogy megnézze akkor és ott. Merthogy elhatároztam én nem fogom megnézni. De Apu teljesen összetört, nekidőlt a falnak, de a lábai nem tudták sokáig megtartani és szép lassan lecsúszott a fal mellett, leguggolt nekidőlve, én magam is sírva fakadtam aznap már ki tudja hanyadszor. Tesóm sem tudta visszatartani, pedig addig hősiesen ellenállt a feltörő érzelmeknek... Akkor láttam utoljára, azt az arcát látom azóta is... Igyekszem elterelni a gondolataim erről a képről, hogy ne így lássam magam előtt, hogy ne az esküvőm napján történt látogatásom jusson eszembe, hanem  az a Mama, aki otthon sütött-főzött karácsonykor, húsvétkor, meggyötört teste csak lassan engedte ezt megtenni, de ő nem adta fel. Korán felkelt és tette a dolgát, aztán jött a segítség is, amit csak nagy nehezen fogadott el. És végül jönnek az unokák, hozzák a dédunokákat. Apum számtalanszor felhívott, hogy mikor megyünk, mikorra legyen kész az ebéd... Meg persze mert a Mama már nagyon vár minket.

Görcsbe szorul a gyomrom... Előveszek egy gyertyát... Szokásomtól eltérően meggyújtom... Érte...

Munka...

Kata szépen beszokott a bölcsibe, már nem sír, amikor bevisszük. Marokra fogja a két hajgumit és amikor megérkezünk a bölcsibe már nyomja is Edit vagy Éva kezébe, közben mondja neki hogy "hajába" :D

Bence még mindig köhög, bár talán most már kevesebbet. Doki mindig másra fogta, de már múlóban, így nem fogom elrángatni másik orvoshoz (persze Ventolin is fel lett ajánlva, de aztán szerencsére nem kellett). Egy darabig nem akart  bemenni az oviba. Új óvónénit kapott, új dadust is, ez sok volt neki. Most reggel szokta közölni, hogy nem akar oviba menni, eddig ilyen nem volt. Elmagyarázom neki, hogy sajnos nem tudok itthon maradni vele, bármennyire is szeretném. Ilyenkor elkeseredik, kiabál... Sajnálom szegényt, fenekestől felfordult a kis élete. Neki sem könnyű :( A csoport szobába csak úgy megy be, ha sikerül valamit kitalálni, hogy mit csináljon, ami neki is bejön. A halacskák etetésével meg szokták várni, de már ez sem motiválja, új dolgot kell kitalálni. Most éppen az van, hogy a többi gyerek által készített kirakott dolgokat szemléljük és ha az övé nincs kirakva, akkor mondja hogy olyat szeretne csinálni. Tegnap pl egy kukoricával értük el, hogy bemenjen...

Apa is le van terhelve, ő intézi a gyerekeket, mert én reggel elmegyek egyből a bölcsi és ovi után, hogy beérjek a munkahelyemre, ami persze a város másik végében van. Este 7, mire hazaérek (jó esetben), addigra a gyerekek vacsiztak, fürödtek... Nagyon nehéz ez most mindenkinek. Bence minden nap keres, mikor jön Apával haza az oviból, aztán persze elmondja hogy Anya dolgozik. Mindkettő gyerek matrica lenne, hiszen nincsenek ehhez hozzászokva. Nehezen viseljük, amikor egyszerre visít a két gyerek, hogy magának kaphasson. Nagyjából kezd beállni az esténk: mikor hazajövök lepakolok, vacsorázom, már ekkor Kata ott gubbaszt az ölemben. Bence is előkerül a szobájából, próbálja elmesélni, hogy mit csinált az oviban, de ha ő nem, akkor mesél Apa :) Aztán beülök Bencéhez a két gyerekkel és olvasunk, mesét nézünk együtt... Egyszerre két gyerek próbál az ölembe férkőzni, kitúrni a másikat :) Tegnap már végre sikerült őket egyszerre magamra fektetni, fészkelődtek, helyet cseréltek, de végülis nem volt nagy konfliktus. Amíg Apa nézi a híradót addig szoktunk így hármasban fészkelődni Bence ágyában.

Apa okmányirodában járt, mert a jogsiját meg kellett hosszabbítani, így odaadtam Bence parkolási kártyás igénylő kupacát, hogy próbálja meg azt is kikérni. Volt egy kis kecmec az ügyintéző miatt, de végülis kiadták, így ez is végre el van intézve.
Jövő héten szülő tréning... Már elkérezkedtem az új főnöktől, Apa még nem válaszolt, hogy tud-e jönni, pedig most a napirend lesz terítéken, ezt mindenképpen jó lenne meghallgatni... Kártyákat is segítenek csinálni. Persze gyerekre nem vigyáznak, így őket le kell valahova passzolnom. Mivel f3kor kezdődik, így az oviból, bölcsiből kell elhozni őket... Egyenlőre Öcsémet kértem meg, remélem el tudja intézni, hogy ráérjen. Ha neki nem megy, akkor nem tudom mi lesz, valószínűleg csak én megyek vagy csak Apa... Meglátjuk. És akkor még 11.-én lesz Márton napi felvonulás az oviban, kéne csinálni Katicának is lámpást, és persze az új főnökömnek azt is be kéne adagolni, hogy előbb szeretnék eljönni...

Egyébként édesek a gyerekek, Kata is mond már verset, éneket, Bence már nem csak egyszerű tornyot épít legóból, hanem komplexebb építményeket is... Az oviban is ügyesen csinálja a ragasztós képeket :) Néha még mindig összefüggéstelenül beszél, érthetőek a szavak, de a mondat már nem...