Vége az ovinak, Bence itthon van velünk, így közösen próbáljuk tartalmasan eltölteni a napokat.
Túl van a család egy betegeskedő héten, felváltva voltunk betegek. Aztán amikor Apa szabin volt, mentünk Papához, igyekeztünk pancsizni a gyerekekkel. Végre írtottak szúnyogokat is, így már nem olyan nehézkes lemenni a játszótérre, vagy csak simán sétálni velük. Bence továbbra is imád bringázni, mindenhova azzal menne, csak én nem tudom elvinni, ha egyedül vagyok velük, mert annyira még nem megbízható, hogy ne szaladjon nagyon előre. Nem jön vissza, hanem gondol egyet megáll valahol, hogy beérjük. Ha szerencsém van, akkor egy olyan helyen, ahol látom.
Kata Csingiling mániás lett, ha nem tudunk kilépni a lakásból (pl. amikor beteg volt), akkor egész nap csak ezt nézné...
Alvásai még mindig katasztrófák, nem is tudom mi lesz, ha szeptemberben is így fog aludni :( Minden éjjel 2-3 órát dumál, kiabál. Mostanában már elalváskor is nyomja legalább egy órát. Rászokott arra, hogy kisétál az ágyból (eddig jó volt, mert nem jött ki, csak hangosan beszélt vagy teli torokból kiabált) és az ajtón előtt lefekszik a földre és ott alszik el. Tegnap este Apa úgy tette vissza a csajt az ágyába, mert már az ajtó előtt horpasztott. Betettünk a szobájába egy párásítót, levettük az ágyáról a rácsot, de nem alszik. Semmivel nem lehet rávenni. Biztosan még sok szülőnek van ilyen gyereke, eddig nem is értettem hogy lehet ezzel együtt élni. Tudom, hogy paramami vagyok, de akkor is el fogok menni a házidokihoz és kérek beutalót az alvásambulanciára, mert sztem ez nem normális dolog. Tényleg tanácstalanok vagyunk :( És fáradtak :( :(
Egyenlőre nem tudom, mikor kezd majd a bölcsiben, sok mindentől függ... Utálom ezt a bizonytalanságot :(
A bölcsi kezdéshez egyébként már szinte megvan. Megvettem a lábbeliket, nadrágokat, pulcsikat, fel is címkéztem őket (hiszen már megvan a katica jele a Katicának :) ). Augusztus végén nyit a bölcsi, sztem akkor majd 1-1 órára bemegyünk és ismerkedünk a hellyel, a gondozónénikkel. Hátha akkor könnyebb lesz a beszokás.
Evésben sincs sok változás, talán csak annyi, hogy ugyan keveset eszik, de délben már elfogadja a tápszert, így talán kicsit többet fog hízni.
Sokat beszél a csajszi, szereti a könyveket, most kezdi őket finoman lapozgatni, szeret rajzolni is. A homokozóban nem szeret mezítláb lenni, bár inkább sehol, csak itthon van el cipő és zokni nélkül. Most lesérült a lába, Bence rányitotta az ajtót (megint bohóckodtak a WC ajtóval :( ). Édes kicsi bogár pedig amint meglátja, hogy bibis a lábujja, egyből elkezd sántítani. Megzabálom :D Tegnap hirtelen elfelejthette, hogy melyik lába fáj, mert a másikra kezdett sántítani, amikor utánam akart szaladni :D
Bence továbbra is elég nehezen tartható kordában, úgy vettem észre hogy talán most kezd kérdezgetni, elmesélni dolgokat, érzelmeket kifejezni szavaival. Nem kaptunk semmilyen feladatot a Nevelési Tanácsadóban, de igyekszem azért némi fejlesztő, "ügyesítő" feladatot végeztetni vele. Rosszul fogja a ceruzát, most vettem neki vastagabb háromszögletű színes ceruzákat, kapott fejlesztő füzetet, nyomtatgatok feladatlapokat, amiket lelkesen meg is csinálunk. Kb. 15-20 percet tudok vele foglalkozni úgy, hogy megül a fenekén. Kata miatt kicsit nehézkes a dolog, mert ő is mindig azzal a ceruzával akar rajzolni, amivel Bence és a papír is mindig az kell neki, ami a bátyjánál van...
Megvolt az első ottalvós "bulija" a Papáéknál, különösebb probléma nem volt, így máskor is igyekszem ott hagyni, ha tesóm otthon lesz. Apuéknak nem szívesen hagynám ott, mert Apum nem igazán tudja fegyelmezni, nem fogad neki szót Bence. Tesóm gondolkodás nélkül büntibe küldi, megvon tőle dolgokat ha nem úgy viselkedik a Nagyfiú, ahogy az elvárható lenne. Csak hát már ő is kevesebbet alszik otthon, éli a saját életét...
Voltunk szerdán strandon is, sajnos Kata hasmenése miatt nem lehetett ott, csak Bencét tudtam elvinni, Apa meg Kata itthon maradt. Papáékkal voltunk, remekül elvoltak a gyerekek, Bence igazi vizicsiborként viselkedett, ha az álla kilógott a vízből, akkor már bent is volt és ugrált a medencében :) Nem lehetett lelőni, nem félt semmitől, jött-ment, mint akit felhúztak. Uncsitesók is élvezték a pancsolást, bár talán ők visszafogottabban :) Bence azóta is minden nap strandra akar menni :D
Jövök majd fotókkal, videókkal, csak még nincsenek feltöltve a gépről ;)
Most pedig irány a Papáék, csobbenjunk :)
