Nyaraltunk...

Eljött a június és bár némi betegség kicsit kétségessé tette az utazást, azért sikerült mindenkit "feljavítani" időben, hogy egészségesen vághassunk neki a nyaralásnak.
Hétfőn korán reggel felkeltünk, bepakoltunk az autóba és elindultunk Zalakarosra. Érkezéskor még sikerült összefutnunk vendéglátóinkkal, sajnos csak pár mondat erejéig.

 A gyerekek nagyon élvezték, mert volt medence a földszinten, ahol a fiúk naponta többször is csobbantak. Azt hiszem Bence egész nap csak ott akart lenni :) Kata elsőre nem akart menni a vízbe, aztán rájöttünk, hogy nem mer nélkülem menni, így hát legközelebb ketten mentünk, szép lassan szokva a víz hőmérsékletét. Igazából nem volt olyan nagy locspocs a részéről, de hát sztem ez teljesen normális, hiszen életében először volt ekkora mennyiségű vízben a csaj. Én is kaptam Apától minden nap egy kis fél órát, amikor egyedül mehettem úszni kikapcsolódásképp. Őt is lezavartam, kell egy kis magány a gyerekek zsibongása nélkül :) Jó volt, mert pont akkor ürült ki a medence, amikor aludtak a gyerkőcök, így mindketten tudtunk tök egyedül egy teljesen üres medencében úszkálni :)

Voltunk többször is cukrászdába, nem messze tőle van egy szupi kis játszótér, minden nap elmentünk sétálni, ha nem esett az eső. Szerda-csütörtök felé lett olyan az idő, hogy már nem kellett esernyőt is vinnünk, nyugodtan elmerészkedhettünk messzebbre is.

Kata nagyon zokon vette, hogy mindannyian egy szobában vagyunk, egyszerűen nem tudott elaludni, emiatt fáradt volt nap közben, amitől persze matrica lett. Azóta is meglehetősen nehéz vele, rengetegszer kel éjjel. Remélem hamarosan visszazökken az alvása a régi jó mederbe ;) Egyébként nagyon bírta a sétákat, hangosan kacarászott az emberekre, kutyusokra.

A zuhanykabin volt a másik mumusunk. Hát én még gyereket nem hallottam így visítani, mint Katát az esti fürdetésnél! Érdekes módon hétfőn és kedden nem volt baja vele, szerdától viszont csak egy gyors pacsa volt esténként, mert szörnyű volt hallani azt a fájdalmas sírást, amit ő ott levágott.
Bence mint említettem a medencéért volt oda meg vissza, állandóan pancsizni akart menni. De ha elmentünk sétálni, akkor minden alkalommal kereste a kis vonatot (Dotto), amire végül fel is ültünk egyszer családilag, egyszer pedig kettesben mentünk egy kört Bencével. Felmentünk a kilátóhoz, amit nem igazán értettünk, hogy miért így hívják, ha egyszer 3 oldalról  fák, házak vannak, a negyedikből meg egy kevéske dombot lehetett látni. Na mindegy, a fiúk felmásztak a lépcsőkön, Bence lehozatta magát onnan (kétszer is :D), mi csajok pedig lentről mustráltuk a nagy építményt.

A helyi kifőzdékben csak kétszer ettünk, mert számunkra nem jött be annyira az ott főzött étel, pedig két különböző helyen próbálkoztunk. Mondjuk nagy élet sem volt még, hiszen túl jó idő sem volt múlt héten én talán még a szezon sem kezdődött el.

4 éves a nagyfiú :D

Bence 4 éves lett. Mivel éppen nem voltunk itthon, Zalakaroson történt meg a köszöntés. Kapott tortát gyertyával és persze játékokat is. Hatalmas volt az öröm, jó volt látni az arcán, hogy tényleg tetszenek neki a játékok, amiket kapott.

Saccra 3 perc kellett neki, hogy elsőre kirakja jól :)

Ismét többször is meg kellett gyújtani :)

Természetesen az oviba is vittünk tortát...

Ég a gyertya, ég :)

Mivel hétfőre belázasodott Bence, ment az agyalás, hogy miként oldjuk meg a már megrendelt és kifizetett torta ovibeli elfogyasztását, de aztán Jutka néni mondta, hogy nagyon örülnének, hogy Bence bemenne ebédre és felköszönthetnék. Leírni nem tudom azt az örömöt, amit Bence arcán láttam, mikor csak neki énekeltek és csak őt köszöntötték! Igazán megható volt és úgy érzem, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy bepillantást kaphattam egy ilyen eseménybe. (Mert ugye azért a szülők elég ritkán szoktak bemenni a csemete köszöntésére ;) De minket ott tartottak :D)

Itthon kapott még mást is, amit nem akartunk elcipelni magunkkal: golyópályát, amit nagy élvezettel használ, egy Verdás függönyt, és természetesen kapott egy Bogyó és Babóca könyvet, mert most az a favorit :D (ezt elvittük magunkkal).

Még nem a beszámoló...

Az van, hogy Apa itthon betegácsiban, mert középfülgyuszija van. Bence itthon betegácsiban, mert lázas volt, remélem lassan gyógyulgat, mert nem bírom már sokáig a hisztijeit :) Kata nyűgös, továbbra sincs el nélkülem egy percet sem, dokik szerint semmi baja, fogzik, túl kell élni. Két-három hete túlélünk :(
Ma megyek Bencével vissza a dokihoz kontrollra, Apa is ma megy a fülészetre vissza.
Holnap jön egy néni, csinál Katának szép lyukat a fülcimpájába, ha minden igaz lesz csini fülbevaló is. Most azért örülök, hogy Apa itthon lesz, legalább be tudom majd vonni a fülbevaló választásba ;)
Az óránkénti-másfélóránkénti kelésnek köszönhetően nem vagyok ma sem a topon, nem tudom mikor lesz már végre nyugis éjszakánk :(
Ja és Kata tegnapi mázsálása szerint egy hónap alatt 610grammot hízott és 2 centit nőtt. Leesett az állam... De a fogzást abbahagyhatnánk már!!!!
Egyébként 9 hónapos, már mászik továbbra is érdekes módon, oldalra kiteszi egyik lábát és úgy, de már villámgyorsan :) Egyedül feláll, oldalaz a tárgyak mellett. Ha rászólok, hogy valamit nem szabad, akkor hangosan kiröhög és vigyorogva csinálja tovább a tiltott műveletet...
Bencét is mértem, nem hivatalos adatok szerint 4 évesen 21 kiló és 108 centi... Ismét leesett az állam :) Egyre szebben beszél és egyre nehezebb vele beszélni, mert nem érdekli, ha rászólunk, ha megkérjük valamire. Néha megijeszt, hogy milyen bambán, értetlenül tud nézni, mint aki tényleg nem érti, hogy mi is volt az az egy mondat, amit elmondtam neki 10x. De tényleg, mintha más nyelven beszélnék hozzá, amit nem ért... Szeretném elvinni lovasterápiára, de most egyenlőre nem tudok intézni semmit, pénzt is kell rá spórolni, mert nem két fillér lesz... Legalább július, augusztus jó lenne neki, amikor az oviban egyébként is szünetel a foglalkozás.
Na megyek, lassan ébred Kata.