2010. február 16., kedd

Ilyen sem volt még...

Mármint hogy Bence a bölcsiben egy falatot se egyen. Ma ez megtörtént :( Folyik az orra, köhög, emiatt alig aludt. Nem tudom, hogy mi lesz itt, de sejtem, hogy ezen a héten sem fogja a teljes 5 napot lejárni Bence. Ismét gyógyszerezés :(
Hazajöttünk, azért megkínáltam orrszívás után egy pogácsával, meg is ette, majd kért kakaót, beszürcsölt belőle 2decit, kapott limonádét mézzel, 2 kis üveggel legurított belőle (ismét kukában landolt egy Aventes fehér leszorító gyűrű. Asszem áttérünk a sima itatóra és az Aventes üvegek mennek az esetleges kistesónak a többi kinőtt cucc mellé). Vacsira is evett egy keveset, kapott utána egy túrórudit is, remélem egy picit tudott pótolni a nap közben kimaradt kalóriákból. Az előbb ivott, lehet félrenyelt kicsit, de utána sokáig köhögött hurutosan. Tényleg lehetne már tavasz, mert ezt rossz nézni.
Új szava is van, mégpedig a "cui" vagyis cumi. A kakaót már követeli, ha itt az ideje, ha nincs, utána pedig kötelezően a cumiját kéri. Mintha ezek össze lennének nőve. Bevallom oda is adom neki, mostanában nem csak alváshoz. Fogzik még mindig, persze egyik fogacska sem bújt még ki a jól megduzzadtak közül. Azt olvastam, hogy ilyenkor a cumi segít nekik. Nyáltermelést serkent, masszírozhatja is az ínyt és ez fogzáskor kifejezetten jó. Szóval ilyenkor megkaphatja, ha kéri, aztán meg majd keresünk ismét dugi helyet a cumiknak, ahol nem találja meg és akkor meg mutathatjuk majd neki, hogy nincs ott a cumi, ahol lenni szokott, elvitte a cica. Ja és a másik előnye a cuminak: hallom ha szörcsög. Ha cumizik az orrán veszi a levegőt, ergo ha eldugul vagy kezd eldugulni, akkor meghallom és lehet menni orrot szívni.
(Azért így visszaolvasva ezt a posztot, igencsak szégyenlem magam. Most olvasok egy blogot, sokkal több betegséget és orvoshoz járást kell kiállnia anyukának a gyermekével, miközben ott van egy nagyobbik. Ő egy kicsit sem panaszkodik, pedig egyedül kell mindent intéznie, én meg itt nyígok egy kis nátha meg fogzás miatt... Nem fogom most magamat ostorral csapkodni emiatt, csak megjegyeztem. Valahogy ilyen történéseket olvasva az ember erőt gyűjt, felülkerekedik a maga baján és megy tovább, hiszen mi ez ahhoz képest, amit esetleg más anyukáknak kell nap, mint nap átélniük.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése