Összeszedtem magam, úgy tűnik félévente 1x előjön rajtam ez a
nyűgősség, amikor semmi sem jó. Csütörtökön voltam dokinál, sikerült
mindent elintéznem, mehetek majd 2 órát ülni a labornál :) Örülök, mert
kicsit be vagyok tojva, hogy használ-e eléggé nekem ez a gyógyszer vagy
sem. Apum is cukros, nagymamám is, ráadásul mindkettejüknél mostanában
derült fény erre és valahogy megfordult a fejemben, hogy ugye én nem
leszek, hiszen szedem a gyógyszert. Kell valami bizonyosság, hogy minden
rendben, így örülök ennek a terhelésnek (cukor+inzulin is lesz
nézve-éljen! :) ).
Találkoztam Boombie-val is, jó volt kötetlenül csacsogni vele, ezer
éve nem volt ilyen. Nevettünk is, hogy talán még sosem volt rá példa,
hogy hétköznap napközben egy plázában nézelődünk :D Kicsit feltöltődtem
és ez jó.
Bencének kibújt két foga. Nem mindkettő a vártak közül (két felsőt
vártunk, de végülis egy fent és egy lent bújt ki), de kint van végre,
remélem most lesz egy kis szünet, mert enyhén szólva táskásak a
szemeim...
Voltunk családozni ma és mindenki meglepődött, hogy mennyi mindent
mond már Bence. Újabb szavak is vannak, pl. a "tete", mint tessék,
illetve a legtöbb szót, amit érdekesnek talál vagy sokszor hall, azt
megpróbálja mondani. Könnyebb szavak esetén sikerrel is jár :) Apum
becézgette az egyik vadászgörényét, amikor az szaladgált és 'pattogott'
vagyis játszott Bencével, hogy disznó :) Na ez felettébb érdekes volt
Bencének, utána már ő is "disszo"-t mondott nem "göi"t rá :D Van már
"Doi", mint Domi, sőt végre volt mama is. A labda pedig "ement", amikor
elgurult tőle :) Ha valami leesik az asztalról, székről, akkor már
mondja is hogy "jeese". Ha pukizik, akkor ezt is közli "pui" :D A
könyveket is nézegetjük közösen és meglepő módon a legtöbb képen
szereplő tárgy nevét tudja, legtöbbet mondja is. Pedig nem kevés könyve
van... Lassan újabbakat kell venni, nehogy megunja :) Szóval belelendült
és nem lehet lelőni, ha beszél :)
A lakásban a nem rég vásárolt kismotorral közlekedik, ha WC-zni fog,
akkor tuti oda is azzal fog járni :) A bilit pedig kivégezte, nem volt
két hétig sem a lakásban. Egyszer azt láttuk, hogy elrepedt a teteje,
ahova ráül, így nem merjük alá tenni már, nehogy becsípje a bőrét (nem
dobálta, nem játszott vele, fogalmam sincs, mikor tört el). Abból is
vehetünk újat, bár erősen gondolkodom rajta, hogy most megtegyem-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése