Fáj vagy nem fáj?

Csak nézek ki a fejemből és nem értem. A szitu a következő:
Bence imádja a Mebucaint. Ha beteg volt, naponta 3xfél tabit elszopogatott/elrágott, de volt hogy csak úgy is jött és kért "szopogatóst". Ilyenkor vagy a Homeogene 9-t nyomtuk a kezébe vagy egy fél narancsos Mebucaint... Ma reggel közölte az Apjával, hogy fáj a torka kér szopogatóst (már nagyon rég óta nem mondta, hogy fáj valamije, így gyanús volt, hogy igaz). Mivel tegnap folyt picit az orra, kezdtem kétségbe esni, hogy na ismét egy megfázás, remélem nem lesz nagyobb baja, irány a bölcsi amíg jól van, de azért megkapta, amit kért...
Ennek fényében ma mikor mentem érte a bölcsibe, akkor alaposan kikérdeztem a gondozónénit, hogy hogy evett Bence, mert ugye nála nem evéssel kezdődik minden betegség. Gondozónéni el is mesélte, hogy ismét hatalmasat ebédelt (repetázott!), uzsonnát sem röstellt kérni még, majd nevetve mesélte tovább hogy mikor elfordult a saját uzsija mellől egy másik gyereket tisztába tenni, akkor Bence szépen leült oda és elkezdte megenni a g.néni uzsiját... :D Döbbent fejjel jöttem haza, majd gyerek kinyittatja velem a hűtőt (le akarta csekkolni Apa tortáját) és közli, hogy ő Kefirt akar enni zsemlével. És így is tett... Fél flakon kefir + fél zsemle lecsúszott még a bőséges uzsi után! Akkor most ismét felteszem a kérdést: fáj neki vagy nem fáj? :D