2010. március 18., csütörtök

"Kérek egy puszikát"...

Kezd Bence empatikus készsége is fejlődni. Erre a minap döbbentem rá, amikor megdobott egy labdával (direkt, igaz a labda plüss) és én mondtam neki, hogy nem szabad másokat megdobni, mert az fáj és elkezdtem  megjátszani a sírást :) Erre Bence odahajolt hozzám, két kezével megfogta a fejem, odahajolt, mélyen a szemembe nézett és odabújt az arcomhoz :D Majd kértem tőle puszit is, mondván fáj a dobás helye. És odahajolt, nyomott egy szabályos puszit az arcomra. Ez volt életem második igazi puszija Bencétől. Az első pár napja volt, este játék közben kért tőle az Apja, Bence meg adott neki. Nyúlt a fejem, hogy milyen gazfickó már :) Persze a puszi korántsem volt tökéletes, mert először odahajolt Apa fejéhez nagyából csücsörítve, majd úgy csinált mint aki puszit ad és amikor már elemelte a fejét, akkor cuppantott :D :D Nevettem is egy nagyot és persze ki kellett próbálnom, hogy én kapok-e. Kértem, nem kaptam. Majd megint kértem és láss csodát volt kedve a művelethez, mert odahajolt és az arcomra nyomott egy cuppanós, nem olyat mint Apának, hanem egy tényleg arcon cuppantósat :)
Egész nap csak puszikat kérnék tőle, de sajnos csak korlátozott számban van, így spórolni kell vele :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése