Bence még mindig beteg. Tegnap már nem volt lázas és ma délelőtt sem, de
a délutáni alvásából már hőemelkedéssel ébredt :( Nem örülünk a
visszaesésnek, olyan szépen kezdett már jobban lenni. Reménykedünk, hogy
egy újabb fogacska okozza most ezt nála... Már hurutosan köhög, nem
szárazan, orra még folydogál... Ha már nem lesz lázas, akkor szerdán
mehet bölcsibe.
Egyébként pedig tegnap a jobban lévő Bence elkezdett úgy igazán
beszélni. Reggel és délelőtt be nem állt a szája. Volt már célzottan
"appa" Apa, "áppi" hápi, "ajja" Anya, "kukka" kukac és ismétel, mint egy
diktafon :) Gyakorolta a "ku tta" kutya, "szissza" cica, "szissz" cicc,
"itta" hinta, "titta" tiktak és még sorolhatnám, hogy milyen szavakat.
Elámulok, mikor látom, hogy nézi a szám, miként formálom a szavakat és
hallom, hogy mondja utánam őket, méghozzá néha meglepően tisztán, ahhoz
képest hogy legtöbbjét először mondja ki :) Este fürdéskor mondogattam
Bence testrészeit, kezét, lábát, orrát, lábujjacskákat és persze a
kukacot is. Ez utóbbi szó annyira tetszett neki, hogy a fürdő mellett
lévő WC-ben csücsülő Apának átkiabált, hogy "appa kukka" :D Jót
derültem rajta :) Zabálni való volt, ahogy kiabált az apjának át, hogy
"appa" :D
Valamelyik este döbbenten vettem észre, hogy tök mindegy Bence látja-e
hogy valaki kimegy az ajtón, elég ha hallja, hogy csörög a kulcscsomó és
már pápázik a kezével :D Most már kérésre is megteszi, persze azért még
mindig hangulatfüggő a dolog :)
Játszunk is mégpedig a következő módokon:
Van, hogy begurul egy-egy játék az ágyunk alá, olyankor Anya vagy Apa
lehajol, lefekszik és megpróbálja ezeket a játékokat kibányászni onnan.
ilyenkor szokott Bence jönni és átmászik az ember hátán úgy, hogy
átlendíti a lábát a nyakunkon és a fejünkre ül :D Nagy kacagások
közepette még ugrál is amennyire tud (leér a lába). Megfogom a lábait és
csak megyek a lakásban kérdezve, hogy hol a Bence? Ő meg kuncog a
hátamon :D
Néha elég leülnöm a földre és már jön is mögém a Nagyfiú. Lassan
elkezdem fordítania fejem az egyik irányba, hogy lássam Bencét, ő meg
nevetve elindul ellenkező irányba, majd egyszer csak - mint aki
megsajnál - hátra arcot csinál és előttem terem :) Időnként megspékeli
azzal a mozdulattal is, hogy megfogja a vállam és abba kapaszkodva
csinálja a hátra arcot...
Az ágyon nem tudok úgy végig feküdni, hogy ne jönne oda a Nagyfiam és ne
mászna rá a hasamra, mondván jót lehet ugrálni, majd levezetésként
rámászik a fejemre és elismerően hallgatja Anya aúú-zását ;)
Most kezdtük el az orrnyomogatást. A lényeg, hogy ha én nyomom meg az
orrát (vagy a sajátomat), akkor egy hangot is adjak hozzá (mint a bohóc
orra :D ). Jókat derülünk rajta, amikor megnyomja az én orromat, vagy én
az övét. lehet ütemesem vagy hosszabb időre megnyomni, a lényeg, hogy
dudáljon és lehessen jókat nevetni rajta. (azért résen kell lenni, mert
ha gondol egyet, akkor a szemünket kezdi el nyomogatni az orrunk helyett
és hát ugye az nem jó).
Sikerült végre megtanítani neki a simogatást. Egy icike-picike probléma
van még: ha mondom neki, hogy pl simizd meg Apát, akkor is az én fejem
simogatja meg :D Jó, hát nem lehet mindig minden tökéletes :D Egyedül
tudtam vele csak gyakorolni (meg a plüssökkel, de azokat nem hajlandó
megsimizni :( )...
Pénteken átjött hozzánk az én fogadott Hugicám. Bence megmutatta, hogy
tud igazi kis gavallér is lenni :) Azért néha elgondolkodom, hogy
dolgokat direkt csinál. Pl a Papa szobájának ajtaját nem szabad
ütögetni, mert üvegből van, ergo betörik és különben sem, stb.
Megszokott dolog, sosem engedtem neki, mindig rászóltam és egy ideig
szépen hallgatott is a szóra. No mostanában ez már nem így van. A
következő történik: rászólok higgadtan, de határozottan, Bence felém
fordul és már lendül is a keze, hogy ismét rácsapjon az üvegre, közben
persze mosolyog... Ezt elismételjük 3-5x türelmemtől függően, majd
segítek neki arrébb lépni, nyomatékosítva a tiltásom. Nos, ez most nem
jött be, mert már ment is vissza így megemeltem a hangom és úgy szóltam
rá. Vigyorgás már nem volt, de sírás sem, csak állt megszeppenve. Meg is
beszéltük "húgommal", hogy most éppen próbálgatja, hogy meddig mehet el
(vajon meddig bírom őszülés nélkül??). És ezt a viselkedési módot már
többször megfigyeltem nála. Volt, hogy pelenkázás közben kellett
huszadjára már erőteljesebben rászólnom, hogy ne rugdosson, de a tv
tapogatás is néha ilyen tiltási hangnemmel szokott járni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése