Iszonyatosan várom a pénteket, amikor is reggel lelépünk itthonról, megyünk kecóra vigyázni :) Úgy kell már nekünk ez a kis magány (Após nélkül), mint egy falat kenyér. Komolyan mondom, hogy az elmúlt pár hét annyira gáz volt már itthon, hogy más sem lebegett a szemem előtt, amikor éppen felrobbanni (kiosztani) készültem... Jó nagy takarítással kezdjük majd a napot, amikor a család elvonul nyaralni és ott maradunk kettesben Bencével délutánig, amikor is Apa hozza a maradék cuccot. Tavaly jó pár napot vett igénybe, mire elfogadhatónak minősítettük a takarítás eredményét. Gondolom, idén is így lesz de azért igyekszem majd az egyévesem mellett pénteken a lehető legtöbb dolgot megcsinálni. Kb. 10 napot leszünk távol, Após legalább ízelítőt fog kapni abből, hogy milyen lesz neki, ha nincs senki itthon, aki elmosogatna utána vagy kimosná a ruháit, ne adj isten takarítana utána (mondjuk ez nem fogja zavarni sztem, nem egy tisztaság mániás ember). Bence cuccainak nagy részét már összepakoltam, néhány dolog még szárad a teregetőn, pár dolgot meg majd utolsó pillanatban teszek el. A mi csomagunkat pedig majd holnap délután fogom összedobni...
Ez lesz a mi idei nyaralásunk, no meg 2 napra lemegyünk a családhoz sátrazni. Nem merünk többre, mert nem tudjuk, hogy Bence hogyan fogja bírni a sátras alvást. No meg a házban maradó állatokat sem akarjuk hosszabb időre magukra hagyni...
Más. Vettem Bencének egy"szőrös" villogó labdát. Amolyan puha műanyag fajta, jó rikító sárga, amit egyébként szeretnek a gyerekek. No, Bence sírvafakadt, mikor meglátta. Sőt olyan tempóban kezdett el seggen hátrafelé tolatni, hogy csak lestem. Percekig tartott, mire meg tudtam nyugtatni, akkor is csak úgy, hogy eltettem szem elöl a labdát. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen játéktól félni fog? No, mind1. Eltettem későbbre, majd pár hónap múlva újrapróbálkozom :)
Alvással megint hadilábon állunk, legalábbis az éjszakaiakkal. Visszatért az éjféli ébredésekhez, már akkor követeli a tápit, majd amikor megkapta, békésen szunyál reggelig. Ma éjjel erre rácáfoltunk, mert vagy 3x felébredt, de mire kikászálódtam az ágyból, meg felvettem a pólómat, már csen is lett és szunyált tovább... Aztán végül hajnali fél 6 körül kelt fel úgy, hogy most aztán már adjatok enni. Ekkorra én már totál kóma voltam, ugyanis az éjjeli ébredések után igen nehezen aludtam vissza. Úgyhogy Apa nyerte meg magának a hajnali etetést. Én nem értem: régen úgy aludtam, mint akit agyonütöttek. Letettem a fejem, hogy akkor alszom és max 5 percen belül benyomtam a szunyát. Ha éjjel felébredtem, akkor sötétben elintéztem a pisit vagy ivást és már fordultam is az álommanók felé. A hajnali kukásautó megjelenése sem ébresztett fel, volt hogy akkora vihar volt éjjel, hogy Apa virrasztott, mert nem tudott tőle aludni (ő, aki a Forma1-t simán végig alussza) és viszont észre sem vettem az egészet. Most, ha csak egy kis fény beszűrődik a szobába, már végem van. Ha vki lent nevetgél a ház előtt, szintén. Ha Bence nyekken egyet, akkor már pattannak is ki a szemeim és szinte automatikusan veszem fel a pólom...Annak idején minimum 10 óra alvásra szükségem volt, most már lejjebb adtam. Legyen 8, de az igazi, ébredések nélküli legyen. Talán majd egyszer erre is sor kerül :D Majd ha a gyerek(ek) betölti(k) a 18-at :D
És íme egy videó az én nagy dumás fiamról :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése