Bezárva...

Az elmúlt napokban alig merészkedtünk ki, mert amikor eddig mentünk játszóterezni, bevásárolni mostanában akkor már nagy meleg van. Csütörtökön ki sem mozdultunk. Redőnyök lehúzva félig, mostam ezerrel, hogy legalább a fürdőben jobb idő legyen, mert a lakás többi részén 29-31 fok volt. Panel. Utálom. Tegnap már nem tarthattam bent a gyereket, mert kezdett szegény megzizzenni, így reggel fél 9 körül felkaptam magunkat és lementünk. Dokihoz is, mert hogy szúnyogírtás volt és ilyenkor olyanok a szúnyogcsípéseim, mintha beütöttem volna. Persze doki nem írt fel semmit, használjak vietnámi balzsamot... Oké, de ettől még viszket, fáj... most rendeltem neten kencét, garanciát vállaltak rá, így kipróbáljuk. Gyerekre is kenhető... Majd beszámolok róla, hogyan használt. Szóval lementünk, majd 10 körül már jöttünk is fel enni is, meg azért is mert már nagyon meleg volt. Aztán itthon mostam megint, nem volt sok ruha, úgy kellett összevadásznom egy adagra valót a lakásban. no meg pancsiztunk nagygiúval párszor, így kicsit jobb volt a helyzet, bár jobb lett volna, ha ki sem veszem a kádból :D
Az éjszaka brutál volt. Nem akarok ismétlést. 3/4 12-től egészen fél 4ig sikerült aludnia a gyereknek fél órát! Kinyitotta apa az ablakot, felhúzta a redőnyt, hogy jöjjön be egy kis levegő, de a beszűrődő fény miatt a gyerek nem akart aludni. Tisztába tettük, etettük-itattuk (volna, ha kellett volna neki), átkentük nedves szivaccsal megint, kapott Espumisant (lecsót ettünk délben, hátha emiatt fáj a pocak), kitakartuk, betakartuk, ott álltunk mellette, simogattuk, popsit paskoltunk, fejet simiztünk, kivettük az ágyból, sétáltam vele, letettem az ágyra magam mellé, sírni hagytuk, ínyt ecseteltünk. Egyszóval mindent kipróbáltunk, eredmény nélkül. Végül egy nagy hiszti-megnyugtatás utáni redőnylehúzás-ablak becsukás-póló ráadás páros hozott némi eredményt. Már azon gondolkodtunk, hogy bedugjuk a gyereket a zuhany alá, hátha... 7-kor ismét felébredt, legnagyobb örömünkre. Apa már vásárol Apóssal, Bence vissza-visszaaludt negyed óránként, az én szememből meg kiment az álom, pedig tudnék aludni. Egy kávét már betoltam az arcomba, kár hogy nem segített :(
Megyek, elkezdek csomagolni, hiszen megyünk ma Anyuékhoz. Úgy várom már ezt a hidegfrontot, mint a messiást.  Kár, hogy csak 1-2 napig fog tartani :(