Színész is...

Egyik harcunk alkalmával, amikor épp azért küzdöttem a Nagyfiúval, hogy pakolja össze a szobájában szanaszét heverő Legókat, a következő párbeszéd zajlott köztünk:
Anya: Bence! Pakolj össze, mert nem lehet bejutni a szobádba!
Bence: Bütti, bütti, Bence nem pakol...
A.: Igen Bence, bünti lesz, ha nem teszel rendet.
B.: Bütti ül Bence...
Bence elindul a büntetésre használt székhez röhögve, majd felül rá és a szokásos sírásba kezd. Én persze nem most jöttem le a falvédőről, látom rajta hogy ez most játék :) Aztán egyik pillanatban, ki tudja miért, elkezdi mondani a magáét, ahogy én is szoktam:
B.: Bence bütti, pakol szobába. Bence bütti, Bence nem sí...
Én persze várom a fejleményeket, hogy mégis mi fog kisülni ebből. Még jó néhány mondatomat viszonthallom, de nem telt bele egy percbe és Bence leszállt a székről, majd odajön hozzám:
B.: Bence pakol, ajja segít? - No itt már nehezen ment, hogy ne nevessem el magam :)