2009. szeptember 26., szombat

Látogatóban voltunk...

No igen, mostanában nem voltam túl aktív, ami a blogot illeti. Ennek több oka is van, de leginkább az, hogy Bence nem nagyon engedi, hogy a gép előtt üljek, mert amint meglátja, hogy leültem, már jön is és hoz egy játékot, hogy játszunk. Ki tud egy ilyen felkérésnek ellenállni? :D
A másik ok pedig az, hogy van dolog most sok, majd mikor végre végeztem, akkor inkább lepihentem filmet nézni vagy csak úgy, illetve volt olyan napunk is, amikor nem voltunk itthon :)
Utóbbi pl. a tegnapi blogtalanságra ok, mert Miáékhoz mentünk Andiékkal és a gyerekek annyira jól elvoltak - meg persze mi is - hogy fél 6-ra értünk haza... A 2 házigazda csemete irtó aranyos volt. Láthattuk Szofi első fordulásainak egyikét és ha Mia szavaiból jól vettem ki, akkor az első nagyobb kacagást is, ami igazán szívet melengető érzés volt. Andival mindketten elnosztalgiáztunk, hogy a mi gyermekeink milyen rég tették meg ezeket a dolgokat először. Egyetértettünk abban, hogy bár nem is volt olyan rég, éveknek tűnik ez a röpke egy év. Kitti hatalmasakat féltékenykedett, amikor Anyája meg merte fogni Szofi babát :D Bezzeg Bence rám sem hederített, mikor én vettem kezembe a "csöpp" lánykát :) Konstatálta, hogy megvagyok, nem mentem sehova és már lépett is tovább játszani :)
Milán sem kevésbé édes, mint hugicája, aranyosan bújt először Mia "szoknyája" mögé, de aztán 5 perc múlva már keresni kellett, hogy hol van :) Rengeteget beszél és ha az ember odafigyel a körülményekre és arra, hogy mit mond, akkor nem olyan nehéz megérteni a beszédét. Bence ettől még mérföldekre van. Nem mintha baj lenne, gondolom ő most tökéletesíti, aztán majd mikor el kezd beszélni, akkor már nem csak szótagokban fogja ezt tenni :) Visszatérve Milánra, nagyon jó pasi - azt hiszem ezt már írtam - és hihetetlenül okos is.
Kitti is nagy arc csajszi :D Etette a fiúkat pattogatott kukoricával, puszilgatta Szofit, tologatta a bébitaxit és sorolhatnám, mert ő sem állt meg egy pillanatra sem, akár csak a 2 fiú :) Néha kicsit féltékenykedett, meg volt balhézás is, ha valaki éppen azzal játszott, amivel ő akart :) Bence ezt meglehetősen jól tűrte, általában Kitti vette el tőle a játékot, de Bence hagyta, nézte egy darabig, ahogy Kitti elvan a megszerzett dologgal, majd tovább állt és keresett  magának más elfoglaltságot.
Ismét szembesültem vele, hogy Bence milyen jól elvan nélkülem.  Belopóztam a házba bütykölni kicsit a számítógépet és a fiam észre sem vette. Amikor bejöttek, én még mindig a gép előtt ültem, Bence elszaladt mellettem, de rám sem hederített. Megegyeztünk Miával, hogy azért annyira nem lesz talán nehéz a beszoktatás.
Tegnap Anditól kapott Bence Kinder Pinguit. Bence még ilyesmit nem kapott, úgy voltam vele, hogy ráér később is megismerkedni ezekkel az édességekkel. Igazából nem is akartam odaadni neki, de most uzsinál beadtam a derekam, hiszen mégis csak ő kapta, így gondoltam odaadom. Persze a fiatalúr úgy nyelte, mint kacsa a nokedlit :D Közben szépen elmagyaráztam neki, hogy ebből nem csinálunk rendszert ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése