Szombaton az én szüleimhez mentünk, volt nagy meleg és pancsi is :)
Igen, az én fiam az első sírásos meglepődést követően, annyira
belelendült a medencézésbe, hogy csak lestünk. Nem értem, miért kellett
az elégedetlenkedés, hiszen utána már alig lehetett kiszedni az urat a
vízből... Bizonyíték is van, majd feltöltöm és belinkelem (tudom, még a
múltkori képekkel is adós vagyok...).
Tegnap Apa családja volt a soros, mentünk vidékre, volt nagy
dinom-dánom, hiszen mégis csak születésnapot ünnepeltünk. Bence
meglehetősen bújt a "szoknyám" mögé annyi ismeretlen ember láttán.
Ettünk fincsi bográcsgulyást, piskótát isteni finom csokiszósszal,
persze azért hagyott a Nagyfiú helyet a pocakban a saját bébiételének
is. Nagy nehezen sikerült letenni aludni a kis utazóágyába, viszont úgy
tűnik, nem aludt eleget, mert ébredés után iszonyatos hisztiket adott
elő, ismét minden látható ok nélkül. Ekkor döntöttünk úgy, hogy inkább
elindulunk haza, hátha alszik még egy kicsit az autóban hazafelé. Hát
aludt vagy 10 percet, mert Szentendre határában sikerült csak
elszenderegnie, de utána már nyoma sem volt nyűglődésnek.
Hazaérve megkínáltuk a maradék uzsijával, ami persze nem nagyon kellett
neki, cserébe viszont az én virsimből benyomott egy felet kevés
kenyérrel, ezt leöblítette kb fél deci tejjel (első tejezése volt, úgy
láttam bejön neki, hasmenése sem volt még tőle, sztem nem lesz ezzel
gond), majd megspékelte egy fél mézespuszedlivel :D Tudja hogy kell élni
:) Miért enné meg a (maradék) bébiételt, ha utána úgyis kap sokkal jobb
kaját :) Tök igaza van ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése