Hát na igen, éppen egyikőnk meggyógyul, kezdi a másik. Ez esetben Bence volt a "jelentkező". Most nem rohanunk dokihoz, igyekszem itthon kúrálni, szerdán nézetem meg, hogy milyen eredménnyel.
A "poén" az, hogy mára pont 2 elintézendő dolgom is volt, mindkettő reggelre, Katát vittem volna magammal, Bence oviban felállás volt tervben, de ez ugye ugrott :( Így ismét itthon kellett maradnia Apának. Szegény, remélem nem fogják nagyon zokon venni a cégnél, de tényleg nem tehetünk most erről.
Hétvégére is lett volna program bőven, ehelyett inkább maradtunk itthon, igyekezve Bencét ágyban tartani, Katát tőle külön választani, ami - ismét rájöttem - szinte egyenlő a lehetetlennel. Akárcsak az, hogy sokat igyon, bár most befenyegettem, hogy nem iszik és belázasodik, akkor adom neki a kúpot. Egyenlőre jobban fél a kúptól, mint a pohártól ;)
Csütörtökre is lenne két elintézendő dolgom, mindkettő időpontos, egyikhez Apa is kell, úgyhogy ismét logisztikázunk, hogy mi legyen, ha Bence még betegebb lesz (NEM LESZ!)...
Igyekszem pozitív lenni, süt a nap, csiripelnek a madarak, odakint remek idő van, ablakokat amikor csak lehet kinyitom, hátha beárad egy kevéske a tavasz hívogató, finom illatából és a már oly rég várt madárcsiripelésből.
Hajrá tavasz, kezdjük el a nagytakarítást :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése