Mostanában...

.. kicsit szét vagyok esve. Úgy döntöttem ez a hét csak az enyém, pihenek, magamhoz térek. Bence persze megérezhette ezt, mert gyorsan benáthásodott :D Szerintem már határozottan jobb a helyzet, talán letudjuk, gondozónénik eldöntik majd, hogy tényleg-e, de esetleg ha nem áll olyan jól, akkor holnap és pénteken marad itthon velem a Nagyfiú.
Bencének sikerült végre levágni a haját. Már egy ideje fűztük a fejét, ismertettük a berregős hajnyíróval, tegnap előtt pedig hirtelen felindulásból belevágtam (utólag belegondolva igen merész voltam Apa nélkül belekezdeni). Egy darabig türelmes volt, csak mindig meg akarta nézni a levágott hajat a gépen, tűrte a vágást, de aztán amikor a kényesebb helyeken akartam vágni, akkor szakadt a cérna. Nem akartam úgy hagyni szegény hajacskáját, hogy oldalt, meg imitt-amott hosszabb a haja, ezért le kellett picit fognom (nagy sírások közepette), de azzal már egy perc sem volt a nyírásból. Egy hős volt, mondtam neki, hogy büszke vagyok rá, hogy sokáig bírta hiszti nélkül :) Még hébe-hóba rásegítettem kisollóval a kimaradt, kósza hajszálakat is megvágtam és egészen jó eredménye lett. Most hogy ilyen rövid haja lett, látszik, hogy milyen szép formás a buksija. IMÁDOM :D
Ja és ismét a földön alszik éjjel :) Már nem is foglalkozom vele, nem aggódom miatta ;)
Most hogy volt a 3. szülinapja, egyre többször veszem észre azon magam, hogy lopva figyelem Őt, hogy mennyire megnőtt és aztán eszembe jut, hogy hamarosan még nagyobbat fog nőni és nem csak a szememben, hiszen megérkezik nem sokára a Kishuga. Ráadásul tegap Apa mondta, hogy könnyeket csalt a szemébe Bence, ugyanis a gépét rendezgetve rálelt néhány fotóra, ahol még kis pihe haja volt, teli szájjal vigyorgott, a kis fog nélküli ínye pedig ott virított :) Hát most erre mit mondjak? Totál elérzékenyültem és kivételesen ezt nem a hormonokra fogtam ;)

Tesóról jut eszembe: tegnap akkora bulit rendezett odabent, hogy már-már szinte fájt. Apa meg persze adta alá a lovat, ha netán megpihent volna a Kiscsaj a pocakban, akkor megböködte :) Az volt az érdekes, hogy ha az egyik oldalon kidugta valamijét, akkor a másik oldalon is éreztem. Kb. egy hete eljött az ideje, hogy már nem tudok háton feküdni, tévét nézni, oldalra kell fordulnom, nehogy megszédüljek. Bencével jóval hamarabb bekövetkezett ez, emlékeim szerint a 25. heti 4D-s babamozira már úgy mentem, hogy nem tudtam hogyan feküdjek, hogy a képek is jók legyenek és én se szédüljek le az ágyról...
(Nevét még mindig ne kérdezzétek, elképzelés sincs róla. Eddig volt egy esélyes jelölt, de aludtunk rá és elvetettük. Azért remélem lesz neve a Kishölgynek, mire kibújik. Meg persze úgy szeretném már nevén szólítani...)