Au...

Tegnap éjjel minden rendben volt egészen addig, míg nem hallottam egyszercsak egy puffanást. Pattantam ki az ágyból, hogy te jó ég mi történt, el is kezdett Bence nagyon sírni. Mikor beértem hozzá láttam a fél homályban, hogy a nagy ágy mellett fekszik a földön. Gyorsan felkaptam és megvígasztaltam. Az ütő megállt bennem, mikor meghallottam az esését, pillanatok alatt kijózanodtam a mély álomból és gondolkodás nélkül szaladtam át hozzá. Szerencsére baja nem lett, hamar vissza is aludt. 2 dolog történhetett: vagy este a nagy elalvásban úgy döntött, hogy ő átmászik a nagy ágyra és ott alszik, amikor pedig éjjel fordult egyet, lesett vagy pedig álmában kimászott az ágyából, mert fel akart mászni a nagy ágyra huncutkodni, mászás közben pedig leesett róla. Az biztos, hogy mostantól akkor is bemegyek majd hozzá, ha elaludt és megnézem, hogy jó helyen fekszik-e. Még1 ilyet nem szeretnék átélni.
Ismét vannak új szavak, némelyiknek örülünk, némelyiknek nem annyira. Utóbbi kategóriába tartozik az "adoda" vagyis add oda. Van még "kée" kérem, de ezt szerencsére csak akkor használja, mikor azt akarja, hogy Apa kérje el tőle a labdát (mutogat is hozzá felfelé fordított tenyérrel és az ujjaival :D), hogy Apa kidobhassa a fürdőből ezzel jelezvén, hogy a pancsinak vége. Szóval a Nagyfiú már tudja, mikor elég és mikor akar kijönni a kádból :) Mondja már, hogy "naan" narancs, néha mandarint is lenarancsozza, de már sejti, hogy ha kisebb narancssárga gyümölcs van a kezemben, akkor az valószínűleg nem narancs, így mondja, hogy "madai" :) Reggel bölcsibe menet és délután hazajövet mindig szól, hogy "ábla" tábla, márpedig annál a háznál, amely előtt elmegyünk van bőven. Nevetve mondja, mutatja és nekünk helyeselni kell, sőt néha mondanunk is, hogy igen Bence, az tábla. És hogy ott is van ("otti"), itt nincs ("ni"). Ha állunk a lámpánál akkor is mondja már hogy "pios" :)