2009. november 6., péntek

H1N1...

Igen, erről is beszélni kell, minket is elért a döntéskényszer. Eddig nem haboztam, ha megkérdezték, hogy beadatjuk-e magunknak/Bencének az oltást, egyértelműen rávágtam, hogy nem (okai lejjebb). Időközben Apa megvétózott, Bence meg fogja kapni. Nem most, mert egyrészt beteg még kicsit (folyik az orra, köhög még), másrészt meg nem szeretném, ha ő lenne a "teszt-alany. Várunk kicsit, hogy esetleg más 3 éven aluli gyerek hogy reagál, mennyi mellékhatás lesz náluk. Egy ismerős beadatta a kicsijeinek, de ő Németországból hozatta be azt a vakcinát, amit ott a katonáknak, képviselőknek is beadtak (ez csak a sejtmagot tartalmazza, nincs az a burok, ami felel a mellékhatásokért). Gondolom, nem olcsó mulatság, de komolyan elgondolkodtam ezen, hogy talán ilyesmit kellene nekünk is tenni. 
Az egyértelmű nem az oltás ellen az volt, hogy nagyon nagyon felfújták a dolgot. Mondjuk ez még nem is lenne akkora probléma, ha hiteles és nem pedig félrevezető információkat adtak volna. hányszor, de hányszor hallottuk, hogy ennyi meg annyi áldozat van, aztán később meg kiderült, hogy igazából más krónikus betegsége is volt a betegnek és nem igazán az influenza okozta a halálát. Tehát az igazi szám, az mindig a 10.-e annak, mint amit mondanak. Felfújják az oltás fontosságát, amit aláírok hogy nagy segítség pl krónikus betegség esetén, de nem értem, hogy egy egészséges embernek miért kellene mindenképpen beadatnia. Néhány nap a lefolyása, különösebb kezelés nélkül gyógyul. Sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a megelőzés egyéb formáira. Az emberek a buszon, bevásárlóközpontokban vagy csak otthon, szűk családi körben, ha köhögnek, ha tüsszentenek, akkor használják a könyökhajlatukat, mossanak gyakran kezet, lehetőleg fertőtlenítős szappannal, gyűjtsük zacskóban az egyszer használatos használt zsebkendőt, használatuk után mossunk alaposan kezet. Együnk sok gyümölcsöt, szedjünk esetleg C vitamint. Ha mégis elkaptuk, akkor használjunk szájmaszkot ezzel védve a környezetünkben élőket, maradjuk otthon és ne hősködjünk a munkahelyünkön.
Ezen megelőzési módok helyett inkább adjunk az immunrendszerünknek egy mesterséges kihívást, ami vagy bejön vagy nem. Az oltóanyag nincs rendesen tesztelve, hiszen nem volt rá idő. Ki fogja vállalni a felelősséget, ha pl az én gyerekem lesz az szerencsétlen áldozat, akinek az oltás ártani fog? A gyártó biztosan nem, az állammal is lehet harcolni, de tudjuk hogy mikor és milyen eredménnyel zárulna az ügy... A megelőzésnek több módja van, csak egy kicsit kellene odafigyelnünk egymásra és nem kellene x ezer forintot arra költenünk, hogy tesztbábuk legyünk.
Én is félek a szövődményektől, de valljuk be, hogy többségük azért alakul ki, mert a beteg nem marad otthon kifeküdni a nyavaját (illetve vannak ugye az alapbetegséggel rendelkezők, de ők egészen más lapra tartoznak, nálunk a családban szerencsére ilyen nincs).
A lényeg, hogy Bence megkapja az oltást, bár szívem szerint inkább nem adatnám be neki. Közösségbe jár, sajnos ő még nem tud aktív részese lenni a megelőzésnek, ráadásul ott van Apósom, aki a higiéniára nem annyira ad...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése