2013. november 28., csütörtök

NevTan még mindig...

Az történt, hogy ugye a Szakértői Bizottság visszapasszolt minket, miszerint a NevTan illetékes abban, hogy kijelölje a Bence számára szükséges fejlesztéseket. Így hát nagy duzzogva elmentünk az egyébként is aktuális NevTanos fejlesztésre, le is adtuk nekik is a zárójelentést és a SZB által kiküldött papírt, arról, hogy hozzájuk kell fordulnunk. Beszélni nem igen tudtunk J. nénivel, mert késésben voltak a tornával. Mondta, hogy majd lemásolja a papírokat. Megnyugodtam, hogy akkor majd megnézik a papírokat, aztán majd kapunk egy újabb szakvéleményt, ami felülbírálja a májusban általuk megirtat...
Ehhez képest múlt csütörtökön közölték Apával, hogy a SZB visszadobta a papírt, mert nincs mellette ilyen olyan kérdőív... Amik eszembe jutottak akkor, az nem tűr nyomdafestéket, így nem is írom le. Oké, akkor majd bemegyek és beszélek velük, hogy mégis ez most milyen időhúzás, mert igazán szólhattak volna, hogy a SZB-hoz adják be a papírokat, mert akkor odaadtam volna a többi (SZB-nek már egyébként is elküldött papírt) szükséges és kitöltött papírt is, ezzel is elkerülve a felesleges köröket.
Hétfőn felhívott az ovis utazó gyógypedagógus, hogy most mi is van, mert áll a fejlesztés. Na akkor majdnem rácsaptam a telefont. Aztán közölte, hogy jaj hát miért intéztem én, ő eredetileg is mondta, hogy elsőre NevTan, de hogy ő majd intézi. Hát csak 2 hónapig nem történt eddig semmi, azon kívül amit én próbáltam intézni... Ekkor éreztem másodjára késztetést, hogy rácsapjam a telefont. Aztán mondta, hogy akkor gyorsan kitöltik a papírokat, hamarjában majd írjuk alá és akkor ő személyesen elviszi, átadja, kijárja, akármi... Majd felvetette a kérdést, hogy mikor tudnánk összeülni beszélni... Elmondtam  neki, hogy bármennyire is szeretném ezt a bensőséges csevejt vele megejteni, nekem sajnos dolgoznom kell, de ha reggel fél 8kor tud rám időt szakítani az oviban, akkor állok elébe. Ez természetesen nem felelt meg neki, így akkor telefonon keresztül feltette a nagy kérdéseit: mit eszik (édesség, édesítőszerek, színezékek mennyire vannak jelen Bence étkezési szokásaiban - semennyire, legalábbis felesleges módon biztosan nem), történt-e változás a családban, stb. Persze hogy történt, bár nekem akkor ez nem jutott eszembe, ugyanis igencsak felborult minden, amikor új munkahelyre kerültem, naponta több órát utazom emiatt és a gyerekeket csak este látom jórészt 1-2 órára... Ennek megfelelően, Bence most ki van borulva, nem bírnak vele az óvónők, nem győzzük pénzzel az eltört játékok pótlását, mosással a minden egyes nap összesározott, vizezett ruháit, idegekkel a folyamatosan  panaszkodó N. anyukát (megjegyzem jogosan, mert tényleg mindig látható nyomai vannak a két gyerek összetűzésének). Jelenleg ott tartunk, hogy imádkozom, nehogy kitegyék Bencét a csoportból (neadjisten az oviból, annak ellenére, hogy integráló ovi, külön SNI-s csoporttal)...

Szóval zajlik az életünk, Kata elnyomásban, Bence kiborulva, mi szülők pedig tanácstalanul... 3 hete tart ez az állapot, még max ennyi van hátra belőle és talán Bence feladja a "lázadást"...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése