Voltunk ma ultrahangon. Őszintén szólva annyira reménykedtünk, hogy
végre eldől a "vitánk", hogy eszünkbe sem jutott, a kistesó lehet nem is
akarja még megmutatni magát igazán :) Ahogy annak lennie kell olyan
zárt térdekkel várt minket az ultrahangon, hogy részemről nem kétséges:
csakis kislány lehet, mégpedig elég szégyenlős :D
Félretéve a tréfát Őkelme jól van, szépen gyarapszik, mindene megvan.
Már mondogatom neki, hogy készüljön, mert 4 hét múlva szeretnénk
megtudni a nemét, hogy végre kaphasson nevet. Olyan fura, hogy még
mindig pocaklakózzuk, kistesózzuk vagy éppen babának hívjuk. Nevet
szeretnék végre adni neki :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése