Mostanában...

Egészen jól telt a hétvége leszámítva Bence hasmenését. Volt már szerdán is neki, de akkor a lencsétől, másnapra szépen el is múlt neki (az egész csoport ettől szenvedett). Aztán pénteken ismét elkezdődött, kezdtem aggódni, hogy ez esetleg már más lesz... Szombaton reggel volt egy kis hőemelkedése, de magától elmúlt, 1 óra múlva már nyoma sem volt... Csak azzal a fránya hasmenéssel kínlódtunk, ami ugyan nem volt sok, mert csak 3-4 alkalmas volt, de hajnalban 6-kor ébresztett mindenkit Bence, ugyanis akkor sikerült totálisan tokától bokáig... Aztán még napi 2-3 produktum volt, szóval a mennyiséggel nem volt gond (a nyári hasmenéshez képest ez sétagalopp volt). Viszont kicsípte a fenekét, hiába minden igyekezetem, hogy azonnal cserélem a pelust, amint lesz benne valami. Így telt a vasárnap is, így jött a kérdés, hogy mi legyen hétfőn. Gondoltam, hogy mivel nincs láza, hőemelkedése, így nem lesz gond a bölcsiben, hiszen jó eséllyel a foga a ludas, ehhez nem kell doki. Rosszul hittem, nem vették be Bencét... Akkor bementünk a céghez, hiszen nekem határidős munkám volt, gyorsan megcsináltam, aztán irány a doki...   Szerencsére egyetértett velem, csak fogzik a Drága (na de hol, mert a szájában semmi nyoma)... Holnap még maradunk itthon, de szerdán már menthetetlenül dolgoznia kell :)
Természetesen vannak új szavak és szokások is. Egyre több dolgot megért (látványosan) és egyre több dolognak tudja a nevét, sőt mondja is...
A legszembetűnőbb, hogy a tenyerét felfelé fordítva, ujjait ki-be hajlítva int két kézzel, hogy adjak még :D Apával találtak ki ismét szórakoztató játékokat, közben mondja Bence, hogy "atti" azt is, "ota" oda...
Eddig elvétve mutogatott dolgokat, most már egyre többször használja a mutatóujját. Mutogatja a cicát (mondja is), a kakast (ekkor leginkább én kukorékolok, gyerek meg röhög), Kis Bencét és az anyukáját, vagy éppen a Mehemedet meg a teheneket :D A 4lapos leporellóból csinált 2x2 laposat, volt vagy 1 hetes a könyv :) Úgy látom, hogy kezdik érdekelni a könyvek, eddig legalábbis csak a lapozást szerette, nézegetni nem nagyon, mesélni meg szinte nem lehetett neki, mert már vonult is el. Most már várja, hogy elmeséljük neki mi van a képen (nem ám a mondóját, vagy mesét :) ) és ha olyanja van még mutogat is :)
Elkezdte megint a berregést, ha iszik, vagy egyszerűen csak kiköpi az ételt/italt. Morcos is vagyok rá, mert ez nem dívik. Teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor csinálja, van hogy evés kellős közepén, de olyan is volt, hogy kért inni, majd az első kortyot ki is köpte (nem az ital milyensége a baj, mert utána meg megissza). Szerintem tesztel, próbaképp meglegyintettem a száját morcosan nézve, amikor éppen kiköpte a teáját. Volt is sértődés jó nagy, szóba sem állt velem vagy 1 percig. Aztán kezdte elölről... Ismét hajtépés van napirenden :D
Új "fenyítéssel" próbálkozunk: Nem kiabálunk, csak higgadtan (hehe, ha sikerül :D ) rászólunk, kb 3x, majd ha nem használ, akkor irány be a szobájába... Ahogy elnézem, ez neki nagyobb büntetés, mint bármi más (egyenlőre). Nem tudja eldönteni, hogy kell-e még a hiszti, hogy látja/hallja-e valaki :D  Pénteken talán (?) már odáig volt fejlesztve a dolog, hogy amikor beküldtük Bencét a szobába és hisztizve kijött, Apának csak elég volt csúnyán ránéznie a gyerekre és az már fordult is vissza a szobájába :D Nekem is elég csak arrafelé mutatnom ilyenkor és már megy is vissza :) Bosszant, hogy ilyesmire kellett vetemednem, de asszem ez még mindig jobb, mint a kiabálás vagy ne adj isten verés. Nem mondom, néha el kell számolnom 10-ig, hogy higgadtan rá tudjak szólni Bencére, de remélem ez előbb utóbb már alapból menni fog... Vagy csak túl sokat akarok? :D
Ja és jelentem, hogy a múltkor említett fotókönyv elkészült, a vállalt 10 munkanapos határidőböl lett 2 :D Éljen, ezt már szeretem :D