Már megint...

Bence ismét beteg... Lázát alig tudjuk levinni, tegnap este hűtőfürdő és Panadol után is 39 felett volt a hője. Orra folyik, emiatt köhög is és annyira bágyadt szegénykém, hogy rossz nézni... :( Voltunk ügyeleten is, mert attól féltem, hogy vmi bacit nyelt be és akkor minél hamarabb el kellene kezdeni az antibiotikumot. Szerencsére "csak" vírus. Az egész család beteg, éjszaka felváltva csekkoltuk a gyereket és örültünk, ha csak 38 valamennyi volt a hője a maximális lázcsillapító adag mellett... Az utolsó evése a tegnapi uzsi volt. Még tejet sem akart inni este. Délután, ahogy a láza emelkedett egyre kevesebbet ivott, bevallom ez aggasztott, de éjjel szerencsére már iszogatott és most reggel is volt, hogy fél percenként kortyolgatott. Rossz nézni szegényt.

Tegnap délelőtt bealudt Apa hátán, lefotóztam:

Most így alszik:

Akartunk menni ma rokonokhoz ismét, de ebből ugye nem lesz semmi... és jó eséllyel holnap sem, örülök, ha egyáltalán hétfőre jobban lesz Bence, ez pedig azt jelenti, hogy szólhatok a főnöknek, hogy ne számítson rám pár napig... Ez még nem is baj, csak szegény gyereket sajnálom. Most megint kiesik a nagy nehezen megszokott napirendből és szenvedés lesz, mire visszaszokunk :( Mind1, a lényeg hogy meggyógyuljon, más most nem számít!
A szobánkban továbbra sincs fűtés, még szerencse, hogy nincs hideg nálunk. Bencénél viszont van fűtés és hideg is van... Erre varrjon valaki gombot... Hadakozok épp a gondnoksággal (szerintük Főtávot kell hívni, légteleníteni kell x-edszer) és a Főtávval (nem tudnak mit tenni, végig kell menni a felettünk lévő lakásokban és megnézni, hogy ki szerelt radiátort, de őket nem kötelesek beengedni a lakók)... Határozottan emlékeztet a szitu egy régi ügyre még a modemes korszakból, amikor nem volt net, akkor a Matáv és az internetszolgáltató mutogatott egymásra...
Kiderült, hogy Apám még sincs olyan jól, mint gondoltuk. Sutyiba jár naponta 2x injekcióra... Sszegény Húgom kivan, hogy minden nap kijár és nem tudott róla. Aggódik, akárcsak én, persze én próbálom őt nyugtatgatni, nem hiszem, hogy most idegeskednie kellene 30 hetes pocakosan (hogy szalad az idő...). Én tudtam, hogy Apunak vannak gondjai a szívével (elmeszesedett erek miatt kevés oxigént kap a szíve, emiatt gyakran fájt neki. Ez amolyan infarktus előtti állapot), anno kapott is rá gyógyszert, de nem szedte huzamosabb ideig. Nem egy gyógyszerszedő fajta. Most is találgatni tudok, hogy még mindig ez a baj, hiszen nem mondd senkinek semmit. Persze Bátyám is most ad a család "jó hírének", Apu ezen is idegeskedik, így tényleg hamarosan könyvelheti azt a fránya infarktust... És mit lehet ilyenkor tenni? Semmit...