Szavak, játékok...

Bence még mindig beteg. Tegnap már nem volt lázas és ma délelőtt sem, de a délutáni alvásából már hőemelkedéssel ébredt :( Nem örülünk a visszaesésnek, olyan szépen kezdett már jobban lenni. Reménykedünk, hogy egy újabb fogacska okozza most ezt nála... Már hurutosan köhög, nem szárazan, orra még folydogál... Ha már nem lesz lázas, akkor szerdán mehet bölcsibe.
Egyébként pedig tegnap a  jobban lévő Bence elkezdett úgy igazán beszélni. Reggel és délelőtt be nem állt a szája. Volt már célzottan "appa" Apa, "áppi" hápi, "ajja" Anya, "kukka" kukac és ismétel, mint egy diktafon :) Gyakorolta a "ku tta" kutya, "szissza" cica, "szissz" cicc, "itta" hinta, "titta" tiktak és még sorolhatnám, hogy milyen szavakat. Elámulok, mikor látom, hogy nézi a szám, miként formálom a szavakat és hallom, hogy mondja utánam őket, méghozzá néha meglepően tisztán, ahhoz képest hogy legtöbbjét először mondja ki :) Este fürdéskor mondogattam Bence testrészeit, kezét, lábát, orrát, lábujjacskákat és persze a kukacot is. Ez utóbbi szó annyira tetszett neki, hogy a fürdő mellett lévő WC-ben csücsülő Apának átkiabált, hogy "appa kukka"  :D Jót derültem rajta :) Zabálni való volt, ahogy kiabált az apjának át, hogy "appa" :D  
Valamelyik este döbbenten vettem észre, hogy tök mindegy Bence látja-e hogy valaki kimegy az ajtón, elég ha hallja, hogy csörög a kulcscsomó és már pápázik a kezével :D Most már kérésre is megteszi, persze azért még mindig hangulatfüggő a dolog :)

Játszunk is mégpedig a következő módokon:
Van, hogy begurul egy-egy játék az ágyunk alá, olyankor Anya vagy Apa lehajol, lefekszik és megpróbálja ezeket a játékokat kibányászni onnan. ilyenkor szokott Bence jönni és átmászik az ember hátán úgy, hogy átlendíti a lábát a nyakunkon és a fejünkre ül :D Nagy kacagások közepette még ugrál is amennyire tud (leér a lába). Megfogom a lábait és csak megyek a lakásban kérdezve, hogy hol a Bence? Ő meg kuncog a hátamon :D
Néha elég leülnöm a földre és már jön is mögém a Nagyfiú. Lassan elkezdem fordítania fejem az egyik irányba, hogy lássam Bencét, ő meg nevetve elindul ellenkező irányba, majd egyszer csak - mint aki megsajnál - hátra arcot csinál és előttem terem :) Időnként megspékeli azzal a mozdulattal is, hogy megfogja a vállam és abba kapaszkodva csinálja a hátra arcot...
Az ágyon nem tudok úgy végig feküdni, hogy ne jönne oda a Nagyfiam és ne mászna rá a hasamra, mondván jót lehet ugrálni, majd levezetésként rámászik a fejemre és elismerően hallgatja Anya aúú-zását ;)
Most kezdtük el az orrnyomogatást. A lényeg, hogy ha én nyomom meg az orrát (vagy a sajátomat), akkor egy hangot is adjak hozzá (mint a bohóc orra :D ). Jókat derülünk rajta, amikor megnyomja az én orromat, vagy én az övét. lehet ütemesem vagy hosszabb időre megnyomni, a lényeg, hogy dudáljon és lehessen jókat nevetni rajta. (azért résen kell lenni, mert ha gondol egyet, akkor a szemünket kezdi el nyomogatni az orrunk helyett és hát ugye az nem jó).
Sikerült végre megtanítani neki a simogatást. Egy icike-picike probléma van még: ha mondom neki, hogy pl simizd meg Apát, akkor is az én fejem simogatja meg :D Jó, hát nem lehet mindig minden tökéletes :D Egyedül tudtam vele csak gyakorolni (meg a plüssökkel, de azokat nem hajlandó megsimizni :( )...
Pénteken átjött hozzánk az én fogadott Hugicám. Bence megmutatta, hogy tud igazi kis gavallér is lenni :) Azért néha elgondolkodom, hogy dolgokat direkt csinál. Pl a Papa szobájának ajtaját nem szabad ütögetni, mert üvegből van, ergo betörik és különben sem, stb. Megszokott dolog, sosem engedtem neki, mindig rászóltam és egy ideig szépen hallgatott is a szóra. No mostanában ez már nem így van. A következő történik: rászólok higgadtan, de határozottan, Bence felém fordul és már lendül is a keze, hogy ismét rácsapjon az üvegre, közben persze mosolyog... Ezt elismételjük 3-5x türelmemtől függően, majd segítek neki arrébb lépni, nyomatékosítva a tiltásom. Nos, ez most nem jött be, mert már ment is vissza így megemeltem a hangom és úgy szóltam rá. Vigyorgás már nem volt, de sírás sem, csak állt megszeppenve. Meg is beszéltük "húgommal", hogy most éppen próbálgatja, hogy meddig mehet el (vajon meddig bírom őszülés nélkül??). És ezt a viselkedési módot már többször megfigyeltem nála. Volt, hogy pelenkázás közben kellett huszadjára már erőteljesebben rászólnom, hogy ne rugdosson, de a tv tapogatás is néha ilyen tiltási hangnemmel szokott járni.