Hasmenés még van, dokit felhívtam, idén már nem mehet bölcsibe és én
pedig dolgozni nem. Majd az igazolásért kell átugranunk hozzá, de az sem
sürgős...
Mindezt bejelentettem A Főnöknek is:
Főnök kérdése: Beteg?
Én: Igen...
F.: Kár :( Nagyon?
Én: Hát ha nem lenne annyira, akkor mennék. De hasmenéssel nem játszunk...
Legszívesebben megmondtam volna neki, hogy nem beteg a gyerek, csak
megjátsszuk, mert tök izgi ismét itthon maradni úgy, hogy a gyerek
halálra unja mellettem magát...
Egyébiránt ismét az ivással kínlódunk. Próbáltál már úgy itatni egy
gyereket, hogy az nem akar inni? Nos, erőszak kellett... :( 4-kor
ugyanis megelégeltem, hogy az egész napi ivása nem volt 100ml sem. Jött a
B terv, miszerint negyed óránként gyógyszeres adagolóval beadok neki
20-25ml-t. Persze gyerek minden lehető módon tiltakozott ez ellen, így
1-1 itatás volt 10 perc, szóval 5 perc szünet és kezdhettük elölről a
"kínzást". Mikor Apa hazaért én már hulla voltam, fájt a fejem a sok
gyerek sírástól, le voltam fáradva az állandó lefogás miatt. És még
ráadásul enni sem tudtam tegnap, mert annyira ideges voltam, hogy nem
csúszott le semmi. Erőltetni nem mertem, mert így is öklendeztem 1-1
étel szagának megérzése után (nem vagyok állapotos)... Persze most meg
fáj a gyomrom :S
Végre esik a hó, sztem hamarosan felöltöztetem a Nagyfiút és
lemegyünk sétálni egyet a hóesésbe... Meg akartam várni vele Apát, hogy ő
is láthassa a reakciót, de sajna neki dolgoznia kell és a fene tudja
mikor ér haza :( Sztem megyünk piacra is veszünk igazi csalamádét, meg
talán savanyúkáposztát is és megnézzük a karifának valót, tájékozódunk
az árakról és talán ki is nézünk egyet magunknak :)
És akkor az a bizonyos beígért karácsonyról írt kis monológ:
Amikor az ember még nem szült gyereket, általában már vannak
elképzelései, hogy mit hogyan szeretne majdan csinálni. Van, amit így is
teszünk és van, amit fel kell adnunk. Ez nálam is így volt... Persze
vannak dolgok, amik az én lustaságom miatt nem úgy történnek, ahogy
elképzeltem és vannak dolgok, amiket a körülmények nem teszik lehetővé,
hogy úgy csináljam, ahogy elképzeltem. Szeretném pl., ha Bencének nem az
ajándékokról szólnának a karácsonyok, hanem a szeretetről, a családról,
az együttlétről. Egyenlőre persze még kicsi ahhoz, hogy ezt megértessem
vele, de azért igyekszem. Jövőre már sztem nagyából érteni fogja, de
most még a hó, a karácsonyfa fogja lekötni. Vannak dolgok, amiket utálok
a karácsonyban: a bevásárló központok nyomasztó tömegét, a kényszert
hogy ajándékot KELL venni, kitalálni, hogy ki és mit is szeretne, minek
örülne. Nem vagyunk pénzzel bőségesen ellátva, így a család immár
először megbeszélte, hogy idén csak a kicsik fognak ajcsit kapni, mi
felnőttek pedig örülünk, hogy együtt lehetünk. Most érzem először, hogy
talán felhőtlenül tudok majd készülni a karácsonyra, hogy süthetek
főzhetek és nem kell az ajándékokra költeni x ezret, aminek vagy örül a
megajándékozott vagy nem. Imádok meglepni embereket, de nem
kényszerből... Számtalan ismerősöm van, aki eszembe jutott egy-egy
alkalommal, amikor vásárolni mentem. És persze meg is leptem őket a
hirtelen meglátott kinccsel :D Nekem ehhez nem kell karácsony.
Szeretném, ha Bence is ilyen lenne majd. Azért valljuk be, hogy ez elég
nehéz lesz, amikor pl az oviban vagy iskolában azon fog menni majd a
licit, hogy ki kapott nagyobb, drágább ajándékot. Ebben mi felnőttek
vagyunk a hibások, hiszen mi ültetjük a kis fejükbe, hogy az számít ami
drága, amihez esetleg hitelt kell felvenni. Szeretném ugyanakkor, hogy
Bence ne olyan ajándékot kapjon, amire egyébként is szüksége van (pl
cipő, ruha, pelenka, popsitörlő), hanem olyat amit egyébként nem kapna
meg, mert nem "jár" csak úgy. Nem kell, hogy az a dolog nagy és értékes
legyen, csak örüljön neki. Szoktam neki játékot venni amúgyis, van erre
külön kis persely, ahol gyűjtöm rá a pénzt, amit néha kibányászok és
megveszek neki egy kiszemelt kicsit nagyobb értékü készségfejlesztő
játékot. Nem szeretném, hogy azt érezze, jól kell majd viselkednie,
ahhoz, hogy hozzon valamit a Jézuska vagy Télapó vagy Nyuszi. Persze ne
legyen rosszcsont, de ha rajtam múlik, sosem fogja azt hallani, hogy
viselkedj fiam jól, mert nem hoz neked semmit a Jézuska. Ugyanis sztem
pont ezzel lehet őket arrafelé terelni, hogy ezek az ünnepek csak arról
szólnak, hogy ajándékot kap. Ismétlem, hogy ezt most így gondolom, x éve
is így gondoltam, de lehet hogy ebből az elvemből is lejjebb kell adnom
majd. Remélem, hogy nem így lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése